Bár nem a kultúra jut elsőre eszedbe a Balatonról, ez nem feltétlenül a tó hibája, hiszen nem is olyan régen készítettünk már egy összeállítást, amiből kiderült, hogy egy rakás intellektuális időtöltésre is van lehetőség a környéken.
És ezek közül az egyik legizgalmasabb, legötletesebb, az aktuális trendeknek hibátlanul megfelelő célpont a balatonszárszói József Attila emlékház és a hozzá közel található emlékmű. Mindegyik olyan kiváló alkotás, hogy országos szinten is jelentősek, nemcsak a lángos-vízibicikli-hekk aranyhármas közepén.
Kezdjük az emlékházzal (kurátor: H. Bagó Ilona, látványterv: Fákó Árpád, Zalavári Tibor): érdekessége, hogy egykor József Attila családjának a tulajdonában állt, akkoriban panzióként üzemelt, és Attila pontosan innen indult el december harmadikán utolsó útjára a közelben található vasútállomásra.
A kiállítás neki és a költészetének állít emléket, de úgy, ahogy vidéki múzeum a legritkább esetben szokott. Poros műtárgyak, idejétmúlt újságcikkek és múltidéző berendezések helyett ugyanis egy modern, hangulatfestő közeg van odabent, ami többet mondd József Attila körülményeiről, a kor hangulatáról, a költő környezetéről, személyiségéről és démonairól, mint száz hagyományos múzeum.
Odabent egy hatalmas, bajusz nélküli fotó fogad, ami rögtön kirángat az ismert József Attila-képből és gondolkozásra késztet. Ha túl sokat hallasz, látsz valamit, annak elveszik a súlya, ilyen a Himnusz, vagy jó néhány ima is, amit az emberek gondolkozás nélkül, rutinból kántálnak, és ilyen lehet egy fotó is. Az attribútumától megfosztott József Attila viszont rákényszerít arra, hogy elmélyedj a tekintetében és megpróbáld kitalálni, hogy ki is volt ez a fickó.
És ebben a kiállítás segít: rengeteg idézettel, kordokumentummal terelgetnek a megértés felé ebben a jó ízléssel, jó arányokkal kialakított térben, ahol egy-egy korabeli fotó, barátoktól származó idézet, eredeti műtárgy segít súlyt adni az állításoknak. Persze nagyobb súlyt semmi sem tud adni, mint József Attila inge, a utolsó, amiben elindult a vonat felé, és amiben meghalt. Hihetetlen, hogy ilyesmit is sikerült a múzeumba rakni.
Ami közben egyáltalán nem poros: meghallgathatod több költőtől is ugyanazt a versét, játszhatsz kirakóst, amivel elfoglalhatják magukat a gyerekek, amíg te a tragikus sorsú életen töprengsz, és így tovább: ötcsillagos program.
És ha ez nem lenne elég, a vasút másik oldalán, a Balaton mellett ott van a hihetetlen, írógépbillentyűkből, versidézetekből, vasúti elemekből összeállított emlékmű, Ortutay Tamás és Sarkady Mária alkotása, ami erősebb, kifejezőbb és találóbb, mint majdnem minden, ami az utóbbi húsz évben Magyarországon készült.
Balatonszárszó úgy emlékezik meg József Attiláról, ahogy keveseknek sikerül a saját nagyjairól, szóval ha arra jártok, ezt a fordulót semmilyen körülmények közt ne hagyjátok ki!
József Attila emlékmúzeum - Balatonszárszó, József Attila utca 7.
