Telitalálat kecske camembert és kacsacomb egy olyan helyen, ahol csak ülni és pihenni is jó.
6 km-re vagyunk Zánkától. Szentantalfán akkor is mesés panorámában lehet gyönyörködni, ha balra fordítjuk a fejünket a főutcán. Többször is, nagyon egyértelműen ki van táblázva, hol találjuk Zsóka Fogadóját. Mondjuk nehéz eltéveszteni, és nehéz egyből az étlapra koncentrálni, először át kell állni a Balaton-felvidék rezgésére. És ebben nagy segítségünkre vannak a helyi pincészetek borai - pl. a ház bora, az Olaszrizling, ami szinte a szomszédból, a Tagyon Birtokról érkezett.
Az "étlap" nem fix, hanem laponként cserélhető, ami a szezonalitásra és a rugalmasságra utal. (Kiborítanak a laminált, ragadós kézzel összetapogatott lapokból álló, nehéz étlapok. Mindenkinek van valami, amitől kiakad, nekem ez az egyik, a másik az, ha a felszolgálók nem tudják, miből készült az étel, és honnan van a hozzávaló. És igen, szeretnék beszélni róla:))
De a fentieknél nyilván mindenkit sokkal jobban érdekel, hogy mit ettünk. Az előétel: panco morzsában süt óbudavári kecske camembert, rebarbara chutney-val a Heti ajánlatból. Szuper alternatíva az elmondhatatlanul unalmas, áfonyadzsemmel kínált rántott camembert-re, ráadásul helyi alapanyagból. A kecske camembert szinte szétfolyik a szájban, a nem hétköznapi alapanyagból készült chutney pedig szintén nagyon jó ötlet volt. Mivel a műfaja chutney, talán lehetne egy kicsit pikánsabb, de szimplán rebarbara-szósznak tekintjük, akkor telitalálat. Amilyen egyszerűnek tűnik, annyira átgondolt az egész kompozíció a salátával, a sós sajttal és az eperrel.
A főétel: fűszeres konfitált kacsacomb dödöllével. Az állandó étlapon ugyanez narancsos fehér káposztával és vöröslencse pürével szerepel, eredetileg ezt akartuk kérni, mivel a fehér káposzta és a narancs, plusz a vöröslencse találkozása ugyanazon a tányéron azért elég azért izgalmasnak tűnt, de ez most nem volt, így a Heti ajánlat hasonló fogását választottuk. Ezzel az egyszerűbb verzióval is eléggé odatette magát a séf. A kacsa tökéletes volt, a grillezett körte szintén. A leggyengébb láncszem itt a dödölle, ami egyébként teljesen renden volt, csak a többiek olyan magasra emelték a szintet, hogy ezt szegény nem tudta megugrani.
Pusztán kötelességtudatból rendeltünk még egy napi desszertet, répatortát vaníliafagyival. A torta szerencsére "szellősebb", nyáriasabb volt a megszokottnál, különben lesből elbánt volna velünk, de így simán meg tudtuk enni, természetesen csak a poszt érdekében. A vaníliafagyi a melegben közben felolvadt az tányér alján, és az egészből egy mártogatós ízorgia lett. Minden megváltozott, amit eddig a répatortáról gondoltunk.
A kiszolgálás is nagyon rendben volt, még az óbudavári kecskékről is kaptunk infókat (a másik mániám is kielégítve), így összességében nagyon-nagyon jó élmény a hely. Semmit nem bonyolítanak túl, de azért akad egy-két kulináris csavar, ami pont elég ahhoz, hogy elégedetten álljunk fel az asztaltól. Közepesen magas árakra számíts, és mindenképp foglalj asztalt!
Zsóka Fogadója
Szentantalfa, Fő u.33.
+36302219009
zsokafogadoja@gmail.com
