Ha eddig esetleg nem derült volna ki, az egyik kedvenc helyünk a tó mellett Balatonfüred, de ebben nincs semmi meglepő: ezt a várost egyszerűen nem lehet nem szeretni. Új sorozatunkban elsőként Balatonfüred történetén futunk át, mert biztosan van egy-két olyan dolog, amit még te sem tudsz róla.
Kezdjük például ott, hogy a kutatások szerint Füred története olyan messzire nyúlik vissza, hogy a környékén már az ősemberek is megtelepedtek. Oké, várost nem alapítottak, de szerettek itt lenni. Mintha előre tudtak volna valamit.
Az első ismert lakók a rómaiak voltak, az ő emléküket számos kiásott épületrom és síremlék őrzi. Füred nevét írásos forrásban először 1211-ben említik, a Tihanyi Apátság egy birtokösszeírásában. Mai területén az Árpád-korban hét település állt - a város legrégebbi, a Kéki-patak partján épült, később elhagyott településrésze ma szőlőterület, maga a Kéki-forrás még működik.
Füred hosszú-hosszú évszázadok óta ismert és elismert fürdőhely. Savanyúvizét már 1717-ben említik, öt évvel később pedig már a vegyelemeztetésén és a gyógyvizzé nyilvánításán is túl voltak. Már ekkor állt egy fából készült fürdőház, majd felpörögtek az események, és egy kőházat is felhúztak, kiadó szobákkal az ide érkező vendégek számára.
A város az 1800-as években, a reformkor idején indult komoly fejlődésnek. A vendégek szórakoztatásáról nyáron fából készült színház gondoskodott, 1831-ben pedig itt épült a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza. Ezt Kisfaludy Sándor alapította adományokból, apátsági és népi segítséggel. Horváth János rendezte 1825. július 26-án a Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Anna Krisztina tiszteletére. Az Anna-bál komoly hagyománnyá vált, azóta minden évben megrendezik - a Horváth-házban most működő borgaléria pedig az egyik kedvenc balatoni éttermünk.
Fürednek fontos szerep jutott a hazai hajózás történetében is: Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy, majd hajógyár is létesült. Főként a kiegyezés utáni időszakban kedvelt találkozóhelye lett a politikusoknak, művészeknek, ekkor kezdődött a település igazi fellendülése. Feltöltötték a tó partját, kialakították a sétányt, magánvillák épültek.
1884-ben Füreden alakult meg az első magyar vitorlásegyesület, a Stefánia Yacht Club. Balatonfüred, mint nagyközség 1891-ben 1788 lakossal rendelkezett, a település azóta természetesen már város, közel 14 ezer lakossal.
A második világháború után, az 1960-as években indult Füred újabb fejlődési szakasza, majd 1971-ben Magyarország első gyógy- és üdülőhelyi városává nyilvánították. Balatonfüred 1987 óta A szőlő és a bor nemzetközi városa.
De hogy legyen egy nagy csavar is a történetben, a Füred névnek még véletlenül sincs köze a fürdőzéshez. A név eredetileg a fürj madár nevéből származik, a jelentése egész pontosan az, hogy fürjes. A kezdetben a helyi savanyúvízforrásokra, majd magára a Balatonra települő fürdőkultúra, és persze a településnek ebben betöltött kiemelkedő szerepe miatt a 19. századra a név átértelmeződött, és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki.
Már ennek az átértelmezésnek eredménye lett, hogy később a fürdőhelyek hasonló nevet kaptak, így alakult ki például Biharfüred, Lillafüred, Mátrafüred, Tátrafüred, vagy éppen a Balaton mellett Káptalanfüred elnevezése.
Nehezen lehetne vitatkozni azzal, hogy Balatonfüred az egész tó környékének egyik (ha nem a) legigényesebben kiépített, illetve rendben tartott városa, a fantasztikus Tagore sétánnyal, amely egyszerűen kihagyhatatlan látványosság a tó mellett.
A képek Katona Csaba: Professionatus spielerek. Arcok és történetek Balatonfüred múltjából című könyvéből valók
