Új sorozatunkban a Balaton melletti települések történetén szaladunk át röviden, mert biztosan tudunk újat mondani, és mert úgyis minden tudni akarsz a helyről, ahol éppen a szabadidődet töltöd. Az első részben Balatonfüred volt a téma, most Keszthely következik.
A környék már több ezer évvel az időszámítás kezdete előtt lakott volt, sőt a Balaton csücske fontos csomópontnak számított. Teltek-múltak az évszázadok, aztán a rómaiak uralma idején - i. e. I-IV. században - a balatoni táj mediterrán arculatának hatására a földbirtokosok villákkal építették körül a Balatont, ami így Pannónia legsűrűbben lakott területe lett.
A honfoglaló magyarok 900 körül szállták meg a Dunántúlt. Keszthely területén tovább élt még az úgynevezett Keszthely kultúra keresztény, földművelő, iparhoz értő népe, ezért a vidékről hiányoznak a honfoglalók emlékei.
Keszthely első írásos említése 1247-ből maradt fenn, amikor egy oklevélben Szent Márton tiszteletére szentelt templomról esett szó. Ez a templom valahol a mai kastély parkjában állhatott. A településen később nagy építkezések kezdődtek, akkorák, hogy Keszthely a XV. században mintegy ezer lakójával a környék legnagyobb mezővárosa volt.
Tulajdonosai változtak, 1430-tól 1739-ig például a Nyugat-Dunántúl egyik legjelentősebb családja, a Gersei Pető család birtokolta. Kúriájuk a mai kastély helyén állt. A XVI. század közepén Pető János olasz hadmérnökök tervei alapján a templomot és a kolostort palánkkal vették körül, és bástyával is megerősítették. Nem volt ez hiábavaló munka, nagyon nem: az itt szolgáló védők sikerrel szálltak szembe a meg-megújuló török rohamokkal, s bár a törökök többször betörtek a városba, a várat elfoglalni nem tudták. A török időkben Keszthely polgárai katonai szolgálatot is teljesítettek.
A város későbbi életében meghatározó szerepet játszó Festetics család 1739-ben megvásárolta - akkor hatalmas összegnek számító 24 ezer forintért - Pető János keszthelyi birtokait. Festetics Kristóf majd öt évtizedig tartó aprólékos, a manipulációkat sem nélkülöző munkával (magyarul úgy trükközött, ahogy nem szégyellt) alakította ki hatalmas birtokát, amit aztán egységes uradalommá szervezett, s tette meg birtokközpontjává.
Az egykori Gersei Pető kúria helyén kezdte el építtetni 1745-ben a Festeticsek gazdagságát és hatalmát is tükröző kastélyát, amit az utódok aztán később folyamatosan bővítettek. Az ország negyedik legnagyobb kastélya ma is áll, mit áll, a Balaton egyik legmenőbb látványossága, túlzás nélkül kötelező program.
A következő évtizedek maradandó nyomot hagytak a város életében. 1772-ben gimnázium nyílt a mezővárosban, aztán 1797-ben Festetics György megalapította Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézetét, a Georgikont. Ő rendezte meg a "Helikon ünnepségeket" is, amelyek célja a tudomány és a magyar nyelv ápolása volt, vagyis jól gondolod, Keszthely nagyon fontos kulturális központ volt.
A város sokat köszönhet a közlekedés fejlődésének. Az első balatoni gőzhajó 1846-ban futott be Keszthelyre, majd a századfordulón szárnyvonal kötötte össze a Déli Vasúttal. A Balaton ugyan már a múlt század közepén is vonzotta a turistákat, de a rendszeres idegenforgalom csak az 1860-as években indult meg.
A századfordulón kiépült a keszthelyi Balaton-part, új gőzhajó-kikötő épült (1891), felépült a Hullám Étterem és a Balaton Szálló, majd megalapították a Balaton Múzeumot (1898). Keszthely 1954-ben kapott városi rangot.