I love Balaton

">

I love Balaton

I love Balaton

I love Balaton

Megosztott hirdetés

Szállásfoglalás

Aktuális látogatószám

Friss topikok

  • Bori Balogh: A világhírű balatonfüredi csevicse források... L: ausztriaingatlan.shp.hu/hpc/web.php?a=ausztriai... (2013.11.22. 15:47) Felavatták a füredi Bujtor-szobrot
  • tazimazi: Tisztelt ilovebalaton! A képen meg lehetne jelölni a készítőt, nem venném rossz néven. Köszönettel... (2013.08.27. 12:22) Túl tiszta a Balaton vize
  • Guruljon az Élet: Kedves Mindenki! Engedjétek meg, hogy a névtelen, arctalan - így bátran alkotott - véleményetekhe... (2013.08.10. 13:07) Az egyik legjobb bringás pihenő a Balaton körül
  • ♔batyu♔: @Mécsvilág: Olívában kétszer is voltam, pedig nem olcsó, igen jó az a hely. Az tényleg az ínyenc k... (2013.08.09. 18:20) A legjobb éttermek a Balatonon
  • 230e: Vizisípálya a Kempingben Árpi bácsi rétesboltja: www.arpi-retese.hu/ Korrekt cukrászda, inkább e... (2013.08.09. 13:17) A legjobb programok Füreden

Címkék

2012 (1) alkalmazások (1) app (1) aqua bár (1) átúszás (2) b.icycle (1) badacsony (1) badacsonyi (1) badacsonytomaj (1) Balássy Betti (1) Balaton (20) balaton (8) Balaton-átúszás (2) Balaton-átúszás információk (2) balatonalmádi (1) Balatonboglár (2) Balatonföldvár (1) Balatonföldvári Térzene Fesztivál (1) balatonfüred (2) Balatonfüred (1) Balatonfűzfő (1) balatoni (3) balatonlelle (3) balatonman (1) Balatonszárszó (1) balatonvilágos (1) beruházás (1) bicikli (3) biciklitúra (1) bicikliút (1) blaha lujza étterem (1) bomba (1) borgőzös (3) Brettyó (1) bringa (1) büfé (1) Bujtor István (1) buli (1) captain morgan (1) Catherine (1) coke club (1) csípés (1) e-autó (1) elektromos autó (1) eon (1) érdekességek (1) eső (1) express (3) expressz (3) fejlesztés (1) felújítás (1) Fesztivál (1) fesztivál (3) fesztiválok (1) film (1) futás (1) Gallagher (1) gasztronómia (2) gönci györgy (1) gránát (1) gyenesdiás (1) gyenesdiási (1) Gyermek és Családi Sportnap (1) hajó (2) halászlé (1) Halásznapok (1) Hévíz (1) Hévíz Galéria (1) horgászat (1) Horváth-Panzió (1) idő (1) ingyen parkolás (1) Irish Dance Tornado (1) ironman (1) irtás (1) jókai villa (1) József Attila (1) József Attila Emlékház (1) kéknyelű (1) kerékpár (3) kerékpártúra (1) kerékpárút (2) kertmozi (1) kézigránát (1) kikapcsolódás (1) kirándulás (3) kishegy (3) koncert (1) körbetekerés (1) közlekedés (2) központ (1) külföldi szemével (1) kulturális (1) lakodalom (1) lelle (3) Magyar Dal Napja (1) mapmyride (1) mobiltelefon (1) mozi (1) Múzeumok Éjszakája (1) Na-ná (1) nyaralás (5) okostelefon (1) pannonia (1) petőfi-sétány (1) Platán strand (2) praktikák (1) programok (3) programsorozat (1) renegade (1) rétes (1) Rétes és Lakodalmas Fesztivál (1) retro (1) retró (2) reva (1) Révfülöp (3) roham libidó (1) rossz (1) runtastic (1) sétány (1) siófok (1) Siófok (2) siófoki nagystrand (1) smartphone (1) spaghetti bár (1) sportypal (1) Sport Üdülő (1) strand (3) Szántód (1) szerelem (1) szobor (1) sztepptánc (1) szúnyog (1) tagore (1) tiszta (1) tourinform (1) triatlon (1) tűzszerészek (1) ünnepe (1) ünnepség (1) úszás (1) vaddisznó (1) Varga Feri (1) védekezés (1) videó (1) virágzás (1) víz (1) vízimentők (1) vízimúzeum (1) vízirendészet (1) Zamárdi (1) zamárdi (1) Zánka (1) Zánkai Halásznapok (1) zene (1) zenekarok (1) zöldtarifa (1) zöld energia (1) Címkefelhő

Blogajánló

A legjobb éttermek a Balatonon

2013.08.08. 08:00 Magyarósi Csaba

Az elmúlt hónapokban felfaltunk több tucat lángost, palacsintát, halat, és egy kisebb vagyont költöttünk el a Balaton-parti éttermekben, hogy feltérképezzük a legjobbakat. A küldetés úgy indult, hogy kikértük számos hazai gasztroszakértő és sztárszakács véleményét, hogy könnyebben találjuk meg a legfontosabb helyeket. Beszéltünk a helyiekkel, elcsíptük a pletykákat, majd összeállt a NAGY LISTA, ami alapján végigettük a nyarunkat. És nem hiába: a túra végére kiderült, hogy a Balaton is tele van olyan helyekkel, amik országos szinten, sőt, némely esetben még az európai mezőnyben is versenyképesek. Ezek nem feltétlenül a legismertebb, vagy a legnépszerűbb éttermek, amiket persze szintén teszteltünk, és amik azért nincsenek a listán, mert sokszor liszttel sűrített fagyasztott kajákkal próbálták betömni a szánkat. De vegyük azokat, akik hozzák az elvárhatót.

Lássuk a nyolcas listánkat, alulról haladva a csúcs felé:

Bakos Attila kisvendéglője - Szigliget

A szigligeti favorit: tele van külföldi turistákkal, az adagok akkorák, hogy még a csúcsgasztronómiától undorodók igényeit is ki fogják elégíteni, miközben az alapanyagok és az elkészítési technikák már elég jók ahhoz, hogy a vendéglő a magasabb elvárásoknak is megfeleljen. Szép, nagy zsíros falatok, időnként jó helyi alapanyagok, néhány kimondottan jó párosítás és időnként egymással háborúzó személyzet vár a Balaton mellett, Szigligeten.

Kővirág - Köveskál

Vicces, hogy miközben a Balaton legtöbb nagyvárosában nincs igazán komoly étterem, addig a 380 fős Köveskálon rögtön kettő is van: a Kővirág és a Kali Art Inn. A Kővirág a hagyományosabb vonalat képviseli, bátrabban nyúlnak a nagy húsokhoz, szószokhoz, ismertebb fogásokat készítenek el némiképp új felfogásban. A belső kert szuperhangulatos, az ételek többsége remek, és bár akad néhány gyengébb pillanat, aki jót akar enni, és az ételben csak a kalóriát keresi, nem a séf önmegvalósítását, annak jó választás a Kővirág.

Baricska - Balatonfüred

Amennyire vicces, hogy Köveskálon talán a legnagyobb a világon az egy lakosra jutó jó éttermek száma, annyira meglepő, hogy Balatonfüreden a közelmúltig egyáltalán nem volt komoly vendéglő. Cukrászda bőven akadt, borbár is, de a veszprémi Chianti étterem csapata kellett ahhoz, hogy Füreden is legyen végre egy komolyan vehető étterem. A Baricska alig két hónapja indult, és bár a startnál voltak kisebb bizonytalanságok, a fokhagymás uborkaleves a világon bárhol megállná a helyét, és az almás pite is csodálatos. Ha nem akarsz Füredről kimozdulni, de jót akarsz enni (ami mondjuk nem velős pirítós), akkor ez a helyed.

Szent Orbán pince - Badacsony

Lehet, hogy csak nagyon éhesen estünk be a helyre, ami összezavarja a tesztelő ízlelőbimbóit, de a Szent Orbán pincéből olyan csodásan jóllakottan álltunk fel, mint kevés helyről a körút alatt. Remek gulyáslevesek, erőlevesek, házi kenyerek és szaftos, remekül elkészített szürkemarha hátszínek kerültek a tányérunkra, amik minden elemükben jók voltak, és a legtöbb minőségi hellyel szemben felmerülő (egyébként félreértésen alapuló) kifogást sem lehet felhozni a Szent Orbán pince ellen: itt bizony elég emberesek az adagok.

Kali Art Inn - Köveskál

A másik köveskáli, fókuszban az alapanyagok. Olyan tiszta salátát, gyümölcslevest, mint itt, nem ettünk még soha. Mindent helyi termelőktől szereznek be, mindent maguk csinálnak, vagy ha nem ők, név szerint ismerik a nénit, vagy a bácsit, akit felelős az ételért. Nem a Kali Art Innben fogsz koleszterintúladagolásban elpusztulni, de a svájciasan rendezett környezeteben, a könnyű, hibátlan koncepció mentén összerakott ételeket kóstolgatva könnyebbnek érzed majd magad, mint valaha.

Chianti - Veszprém

Veszprém a Balaton észak-keleti csücskének Köveskálja: rögtön két jó étterem van a városban. Az egyik a Chianti, ahol mediterrán környezetben kóstolhatod a kifogástalan mediterrán és hazai fogásokat. Persze ezen a szinten már erőteljesen kell építeni a helyi alapanyagokra, így jól megfér egymás mellett az étlapon a kecskesajt és a wasabi, a mangalica és a garnéla. A halmokban álló kalóriabombák helyett geometrikusan elrendezett, dizájnos kajákra számíts, amelyek nem a méretükkel fognak lenyűgözni, hanem a gondosan megkomponált ízeikkel. Ez már a csúcsgasztronómia előszobája.

Villa Medici - Veszprém

Két Balaton-közeli étterem van, ahová még Budapestről is leugranak egy üzleti ebédre, a Medici az egyik. Igazi csúcskonyha, az összes szükséges külsőséggel: fehér kesztyűs pincérekkel, akik egyszerre teszik le az ételt az asztaltársaságnak, és ha kell, másfél méteres borsőrlővel ízesítik az ételed. Szerencsére a Medici nemcsak ennyi: van itt nagy, drága, jól működő konyha, egy olyan csapat, amelyik megjárta a világot, hogy a legjobbat tudja Veszprémben nyújtani. Remekül elkészített húsok, jól kitalált kompozíciók, és a legjobb desszertek: a csúcs közelében járunk.

Kistücsök - Balatonszemes

 

A legenda. Ahova csak úgy leugranak Budapestről vacsorázni egy jót. Amit Csapody Balázs és Jahni László együtt összehoztak az elmúlt húsz évben, azt tanítani kellene. Egész évben nyitva tartó éttermet alapítottak egy olyan környezetben, ahol mindenki három hónap alatt akarta megszedni magát. Folyamatosan tanultak, és hiába vannak a csúcson, most is minden szabadidejükben a legjobb nyugati konyhákat járják, hogy tapasztalatokat szerezzenek. Aztán amikor hazajönnek, nem mindenféle garnélát meg albán hegyi kecskéket kezdenek el szeletelni a konyhában, hanem a legjobb balatoni alapanyagokat. Hihetetlen munka volt felépíteni azt a termelői összefogást, ami garantálja az állandó jó minőséget, de megérte: a Kistücsök nemcsak ügyesen és bátran kísérletezik ezekkel az alapanyagokkal, de a végeredmény szinte mindig hibátlan. Ha csak egyetlen étterembe mehetsz el, ez legyen az, főleg, hogy bőven találsz a déli parton olyan sztárolt éttermet, ahol nem fizetsz lényegesen kevesebbet, csak épp értékelhetetlen fagyasztott moslékot hoznak ki a konyhából. A Kistücsök viszont más, stabilan a legjobb étterem a Balaton körül, és az országban is a toplistán a helye.

52 komment

Címkék: balaton étterem legjobb

Mit csinálj Keszthelyen? A legjobb programok

2013.08.07. 08:01 Magyarósi Csaba

Keszthely csodás történelmi város, Füred mellett nem is nagyon akad a Balaton partján hasonló. Éppen ezért remek célpont, ha nemcsak napozni akarsz, de kulturális programmal is megtöltenéd a nyaralásod.

Lássuk először a szállodákat: vicces módon ezeket pont nem Keszthelyről, hanem a környékéről ajánljuk. Az egyik Hévízen van, a Danubius Hotel Spa igazi retro-gyöngyszem, lelkes és elhivatott személyzettel, és időtálló belső kialakítással, ami már évtizedes, de még mindig bőven szerethető. A másik Vonyarcvashegyen van: a Hotel Zenit nagy kedvencünk, az egész Balaton környékén ez az egyik legjobb célpont, true story. Tágas, modern, szép szobákra, nagy, színvonalas wellnessre és az átlagosnál sokkal jobb ételekre számíthatsz.

Ha beérsz Keszthelyre, számos remek program közül válogathatsz. Az egyik természetesen a Festetics kastély: a park önmagában megér egy látogatást, és ingyen van, de a belső termeket is csodásan felújították, ráadásul van egy kis pálmakert is, amit még maga Eiffel tervezett.

Aki valamivel egyszerűbb szórakozásra vágyik, az a legjobb helyen van: megtalálhatod itt a Horror-múzeumot, ahol kicsit gagyi, de elég szórakoztató módon mutatják be a legkegyetlenebb kínzásokat, és persze itt van a Szexpanoptikum is, ahol kicsit sem szégyenlős viaszbábuk mutatják be a legnépszerűbb szexpózokat, történelmi kitekintéssel. És a városban van még a Cadillac-múzeum, amit kár lenne kihagynod, és nemcsak azért, mert van itt egy autó, ami még a Keresztapa című filmben is szerepelt.

Ha strandolni akarsz, ott van a városi strand: fűthető medence, 19. századi fürdősziget és menő koktélbárok várnak – annyi minden van a parton, hogy a Balaton már nem is fog érdekelni. És egy kicsit délebbre megtalálod a Berény nudista strandot, ahol nyugodtan ledobhatod a ruhát és úszkálhatsz meztelenül a vízben, sokkal fiatalabb összetételű strandolók közt, mint az északi parti Levendulában.

De ha inkább mozognál, ott van a közelben a gyenesdiási kalandstrand: lenyűgöző panorámára, esőerdő-feelingre és trükkös akadályokra számíts. Túléled, de azért rendesen leizzadsz.

Ha jót ennél, akkor sem kell csalódnod a környékben. A Balatoni hal-, és termelői piacon csodaszép piac friss balatoni halakkal, biokajával és jó hangulattal várnak, de ha nem akarsz bíbelődni a zsákmánnyal, menj el Oszi bácsihoz, ő működteti az egyik legjobb halsütőt az egész Balaton partján. És ha valamivel összetettebb gasztronómiai élményre vágysz, keresd fel Bakos Attila kisvendéglőjét, ami mindig tele van külföldi vendégekkel, és ami a magyar konyha klasszikus ételeit készíti el jó alapanyagokból, klasszikus módon.

Jó pihenést kívánunk, és ha van még néhány tuti tippetek, ne hallgassátok el, pörögjenek a kommentek!

2 komment

Címkék: Balaton Keszthely

A legjobb programok Siófokon

2013.08.06. 07:30 Magyarósi Csaba

Lejuthatsz Siófokra fogalom nélkül, és eltölthetsz ott úgy néhány napot, hogy a strandon és a Petőfi sétányon kívül nem is néztél meg semmit, de dönthetsz úgy is, hogy kifacsarsz mindent a déli part legfontosabb településéből, és emlékezetes napokkal készül az őszre. Mivel az elmúlt hónapokban végigettünk, próbáltunk, néztünk, úsztunk mindent a környéken, elég jó közelítéssel tudunk tanácsot adni arra, hogyan hozd ki a legtöbbet az itt töltött napokból.

Kezdjük a szállással: ezt vagy megoldod haveroknál, olcsóbb panziókban, vagy választasz egy négycsillagosat, amivel tele van a környék. A parttól távolabb, a vasút mellett van a Best Western, ami az elhelyezkedését leszámítva elég jó a hely: minden szoba más stílusban van berendezve, az étel és a wellness jó, utóbbiban este pucéran is mulathatsz, ennél jobban fogalmunk sincs, mivel lehetne csábítani egy medencés orgiára.

A Mala Gardennek nincs saját wellnesse, de a hotelek közül kábé az egész parton itt adják a legjobb ételt, a szobák nagyon hangulatosak, és a part mellett, a Petőfi sétány közelében van a hotel, szóval ennek a helynek jár az I love Balaton-tipp.

És ott van a Prémium Panoráma, nem túl nagy szobákkal, de kellemes, tágas közösségi terekkel, figyelmes wellnessel, meg a Hotel Residence, ami a legjobb konzervatív választás, kellemes szobákkal, nagy wellnessel, és néhány egészen kitűnő fogással a vacsoránál.

Ha enni akarsz, választhatod az olcsóbb árkategóriát, ebben a mezőnyben messze a legjobb választás a Széplaki lángos büfé, ahol nemcsak Siófok, hanem az egész Balaton egyik legjobb lángosát készítik. Annak idején Erzsi néni milliós tételt fizetett a titkos receptért, de megérte, mert a végeredmény fokozhatatlan (túrós-barackos palacsintát is egyetek, az Isten szerelmére!). A közelben van még a Kremánék, ami egy elég jó halsütő, főleg, ha elkerülöd a pangáziuszt, és a balatoni halakra koncentrálsz, de Siófok központjához valamivel közelebb ott van a Sió halsütő is, ami meg talán a legjobb az egész Balatonon.

Ha többet költenél a kajára, ott a mirelit-vonalon mozgó Öreg Halász, ami olyan távol van a csúcsgasztronómiától, mint Siófok-külső az Lyontól, de aki egy rántott húst akar, mindennel megtöltve, ide menjen. Ennél valamivel feljebb pozicionálja magát a Bárka Grill, ami szintén a hagyományos fogásokra épít, de megjelenik némi mediterrán beütés is. Ez se csúcsétterem, de Gault&Millau-tesztelőnek kell lenned ahhoz, hogy igazán húzd a szád. És ott van a Mala Garden étterme is, ami már a csúcskategória felé kacsingat, még ha az étlap hossza és a vendégsereg mérete miatt esélye sincs oda eljutni: azért bőven akad néhány igazán ügyes próbálkozás. Bónusz: a Kistücsökbe sokan Budapestről, vagy az északi partról is átjárnak, Siófokról viszont 15-20 perc alatt ott vagy az autópályán, ha valami igazán jót akarsz enni, irány Balatonszemes!

Ha van szállásod, jól is laktál, jöhet a szórakozás. Ott van például a House of Horror, ahol egy rakás színész próbál halálra rémíteni, aki hajlamos az ilyesmire, össze is fogja szarni magát. Nyugisabb program a Víztorony oxigénbár, ahol tiszta oxigénnel frissítheted fel magad, miközben a torony elfordul a lábaidnál heverő város felett. Vele szemben meg ott a pláza, ahol a Balaton legjobb mozijában nézheted meg az aktuális filmeket (nem úgy, mint a zamárdi kertmoziban, ahol idén szinte csak olyan filmeket láttunk, amik tavaly kerültek a mozikba).

Aztán, ha kicsit rosszabb az idő, vagy csak unod a napfényt, elmehetsz a térség egyik legjobban felszerelt élményfürdőjébe, a Galériusba, ahol tucatnyi medence, szauna, és egy élménycsúszda vár rád. A legnagyobb hotelek wellnesével is versenyképes, sőt, a többséggel szemben kiütéssel győzne. De ha jó az idő, menj inkább a Bamboo vízisípályára, tesztelés közben itt nevettünk talán a legtöbbet a nyáron, vagy a szintén közeli Zamárdi kalandparkba, ami garantáltan megizzaszt, de közben végig nagyon jól szórakozol.

Jó pihenést kívánunk, és ha van még néhány tuti tippetek, ne hallgassátok el, pörögjenek a kommentek!

Szólj hozzá!

Címkék: siófok Balaton

A legjobb programok Füreden

2013.08.05. 08:00 Magyarósi Csaba

Füred átalakítása hibátlanra sikerült: persze eleve ez volt a Balaton talán legszebb nagy települése Keszthely mellett, tele hatalmas, klasszicista épülettel, ami eleve kijelölte a város pozícióját, de a felújítások során sikerült hűnek maradni a nagypolgári hangulathoz, így Füred az egész part talán legmenőbb települése lett.

Ez még nem feltétlenül jelenti, hogy van mit ott csinálni, de szerencsére az utóbbi években sokat javult a helyzet.

Nézzük a szállásokat, mi kettőt ajánlunk: vagy elmentek a belvároshoz nagyon közel található kempingbe, ahol nemcsak sátorhelyet, de faházat is bérelhetsz (a kemping egy indiai szélerőműpark támogatásával, és a terület fejlesztésével zéró szén-dioxid-kibocsátású lett, amit mindenképp érdemes értékelni), vagy kiveszünk egy szobát az Anna Grand Hotelben, ami kívülről nézve a legimpozánsabb szálloda a Balatonon, és a közepes ételkínálatot leszámítva a szolgáltatásokban is erős.

Enni néhány évvel ezelőtt még tényleg nem nagyon volt hol, most viszont kezd egy kis gasztronómiai sziget kialakulni Füreden. Az olcsóbb mezőnyben mindenképp a Hatlépcsős velős pirítósát ajánljuk, piacvezető a Balatonon. Nemrég nyílt a Malackrumpli nevű hely, ami egyszerűen csodálatos: tökéletes alapanyagok jó minőségben elkészítve, tökéletesen megfizethető áron, szombatonként piaccal körbevéve.

Ne. Hagy. Ki.

És ha valaki a csúcsgasztronómiára vágyna, végre arra is van válasza Fürednek: a Baricska csárdát a veszprémi chiantisok építették újra az alapoktól, így végre a Balaton talán legszebb városának is van országszerte versenyképes étterme.

Desszertben meg mindig is erős volt a város: a hagyományos édességekből a legtöbbet kihozó Bergmannból rögtön kettő is van a településen, a Karolina süteményei olyan híresek, hogy a hely vonzáskörzete kábé száz kilométeres lehet, a Kedves cukrászda meg szuper házi süteményeket ad. És ha már Kedves: ott van mellette a Kredenc, a Balaton egyik legjobb borbárja, aminél jobb esti programot nem is tudunk Füreden ajánlani.

És a bónuszok: itt az Esterházy strand, ami Füredhez méltóan arisztokratikus, drága belépővel, de ahhoz képest olcsó élményfürdővel, a Kisfaludy, ami a béke szigete a balatonfüredi pezsgésben bringatárolóval, pelenkázóval, ingyen wififel és minicsúszdával, itt van a Tagore sétány izgalmas történelmi háttérrel és egy Bujtor István-szoborral, a település északi végénél találsz egy buszvégállomást, ahonnan az egész Balatont beláthatod, Füred keleti csücskénél meg ott van a Guruljon az élet, az egyik kedvenc bringás pihenőnk a part közelében.

És ha ez sem elég, pár percnyire van Tihany, aminek a jóságairól már írtunk korábban egy cikket.

Jó pihenést kívánunk, és ha van még néhány tuti tippetek, ne hallgassátok el, pörögjenek a kommentek!

3 komment

Címkék: Balaton Balatonfüred

A legjobb balatoni nudista strand: Balatonberény

2013.08.03. 08:00 ilovebalaton

Alapvetően két hely van nudizmusra a Balaton környékén: a csendes, északi Levendula, és a déli part nyugati csücskén a Berény naturista kemping. Ami 900 forintért strand. Egy része.

Bár a part közös, a bejárat külön van, és egy kavicsos út ketté is választja a két funkciót. Külön fel is hívják a figyelmed arra, hogy ha napozni jöttél, ne bóklássz át a kempingbe, ne zavard a szállóvendégek nyugalmát. Egyébként nincs is sok okod elcsatangolni: kulturált, de persze koedukált mosdóból (nincs mit takargatni), meg pucér emberből és gondozott, zöld pázsitból akad a strandon is, a Balatonra épített mesterséges kis stégszigetet, ahol a legjobban esik a napozás, meg mindkét irányból megközelítheted, ahogy a körülbelül átlagos árakkal dolgozó büfét is.

A Berény Naturista Strand a meztelenséget leszámítva szinte mindenben különbözik az északi társától: az egy csöndes, már-már elhagyatott hely, ez tele van élettel. Az olyan, mint egy baráti összejövetel, ez inkább hagyományos strand, ruhák nélkül. Ott főleg külföldi nyugdíjasok vannak, és bár itt szintén erős a németek és a hollandok jelenléte, a vendégek főleg magyar fiatalok, vagy jó karban lévő negyvenesek-ötvenesek. Konkrétabban: a berényi strandon lenne mit nézned, ha nem lenne határtalan bunkóság egy naturista strandon az ilyesmi.

Éppen ezért inkább maradj a napozásnál, amire a stég vagy a gondozott pázsit is alkalmas, vagy úszkálj a Balatonban, jó, homokos az alja, és remek a kilátás.

Berény Naturista Strand
Balatonberény, Hétvezér u. 2.
Telefon: +36 85 377-299
E-mail: bereny@balatontourist.hu
Nyitva tartás: 2013.05.10-09.15

54 komment

Címkék: strand nudista Balaton

A legszebb útvonal Magyarországon: a Balaton-felvidéki Fő út

2013.08.02. 07:18 Magyarósi Csaba

Sok csodálatos hely van a Balaton környékén (például a legszebb utca, vagy a legszebb elhelyezkedésű buszmegálló), de ha véletlenül rátévedsz az északi part közelében haladó Fő útra, soha többé nem akarsz letérni róla. Ez ugyanis nemcsak a tó környékének, de Magyarországnak is az egyik legszebb útvonala, ahol folyton a lábad/pedál/kuplung alatt kell keresni az álladat, mert hiába rakod vissza a helyére, újra és újra leesik.

Hogy tudjuk, miről beszélünk: ha például Zánkától Tapolca felé tartunk (vagy őrületes módon ugyanerre, csak az ellenkező irányba), jó eséllyel a Fő utat használjuk, kivéve ha valami ördögien gonosz GPS eltérít minket. Szóval ez az inkriminált útszakasz:


View Larger Map  

Az egész alig 21 kilométer, 20 perc alatt át is érhetsz rajta, h nyomod neki, de ez igazi őrültség lenne. Itt ugyanis lassan kell menni.

De minek mennél erre egyáltalán, teheted fel tök jogosan a kérdést, hiszen mégiscsak egy útról van szó. Hát mert a boldogsághoz ugye nem vezet út, az út maga a boldogság, és ez most sokszorosan igaz, de hadd adjak némi támpontot a kitérőhöz: ott van például a Kali Art Inn vagy a Kővirág, a Balaton legjobb éttermei közül kettő, amiket pont félúton, Köveskálon találsz. Aztán ott a Káptalantóti piac, ami a környék egyik legnyüzsgőbb, legszerethetőbb, legizgalmasabb látványossága. A Kerékbár, szintén Köveskálon, ami a kedvenc bringás helyünk a tó körül. A gyulakeszi autós pihenő, egész jó velős pirítóssal. Meg persze Tapolca, a Tavasbarlanggal, vagy a Malom-tóval, ami köré olyan tér épült, hogy Európában is csak elvétve látsz ilyen szépet.

Szóval megéri rátérni a Fő útra, de ahogy már írtam, nem a célok, hanem az utazás miatt. Gyönyörű dombos tájon fogsz ugyanis áthaladni. A növényzet változatos, itt egy bokor, ott egy virágmező, arra meg egy kisebb erdő, és a domb mögött, ehun-e, felvillan a Balaton.

Az ott egy pince. Arra meg egy másik. Ez meg egy gyönyörű falu. Ilyen is van Magyarországon? Sehol egy kockaház, régi épületek, hagyományos és egyre gazdagabb, csodásan felújított kistelepülések egész úton.

De kár vesztegetni a szót, induljatok el, pattanjatok biciklire, üljetek autóba és szépen-komótosan haladjatok végig Magyarország egyik legszebb útvonalán. Megállni és beszaladni egy mezőre: ÉR!

4 komment

Címkék: bicikli Balaton

Az egyik legjobb bringás pihenő a Balaton körül

2013.08.01. 07:39 ilovebalaton

A Balatont körbebiciklizni remek móka, hogy mennyire, arról rövidesen cikk is lesz itt az I love Balatonon, de a negyven fokos nyári kánikulában legalább ennyire jólesik ráakadni egy hűvös kiszögellésre. Egy olyan helyre, ahol kicsit hátradőlhetsz, kimasszírozhatod a görcsöket az izmodból és a seggedből, helyreroppanthatod a csigolyáidat, és a vizeletednél hűvösebb italhoz is hozzájuthatsz. A Füred előtti Guruljon az élet pont ilyen (meg a köveskáli Kerékbár, a másik favorit).

Nagyon keresni nem kell, a bringaútról nyílik az apró kis fallal körbevett telek, ahol délelőtt fél 11-től este fél 11-ig várják a vendégeket. Egészen pontosan itt:


View Larger Map 

A Guruljon az élet remek helyre épült, egy magaslatra, szóval ha Almádi felől érkezel, garantáltan olyan fáradt leszel, hogy le akarsz majd pihenni, és ha lepihensz, ez a látvány fogad majd:

A falakon belül egyébként minden a pihenésről és a kikapcsolódásról szól, indiai értelemben. Van azért ennek hátránya is, a hangszórókból úgy üvölt a hindusztáni zene, hogy néha úgy érzed majd, mintha Goán lennél valami lélekturistáknak kialakított ashramban, plusz a személyzet azzal köszön el, hogy "jó utat barátom", pedig esküszöm, soha életemben nem láttam őket.

Ezt leszámítva viszont kiváló hely ez a pihenő. A nyugágyak kényelmesek, az apró kis pavilonokban úgy tudsz hátradőlni a díszpárnákra, hogy közben a Balatont nézed, a limonádé finom és nagyon hideg, a mosdó kulturált, és alapvetően nagyon segítőkészek a tulajdonosok. Még ha túl sok barátjuk is van. Ha bringával jársz arra, ki ne hagyd!

42 komment

Címkék: bicikli Balaton

Ilyen lesz az egyik legmodernebb balatoni strand

2013.05.15. 08:55 ilovebalaton

Ha nem is a szezon elejére, de nagyjából a közepére elkészül az északi part egyik legmodernebbnek ígérkező új strandja. A Fövenystrandon százmilliós beruházással múlt század eleji hangulatot idéző, ugyanakkor korszerű, akadálymentesített főépületet alakítanak ki, és emelik a szolgáltatások színvonalát.

5707.jpg
Jelentjük, hogy az építkezés jól halad, kezd összeállni a kép, bár az is jól látszik, hogy van még teendő bőven. Nézegessétek a képeket és gondoljatok arra, hogy hamarosan csodálatos környezetben strandolhattok - ezért cserébe egy kis kellemetlenség meg nem olyan nagy ár.

5705.jpg
5704.jpg
5703.jpg

Ilyen lesz a végére:

5701.jpg
5702.jpg

5 komment

Címkék: nyaralás fejlesztés felújítás strand beruházás Balaton Balatonfűzfő

Veszélyes külföldi turisták a Balatonnál!

2013.05.09. 06:39 ilovebalaton

A gonosz kapitalista világ nem bekebelezte a Balatont is? Mit képzelnek a külföldi turisták, hogy idejönnek és felizgatják a szocializmusban edződött, szegény magyarokat? Kábé erről szól az a szenzációs szocialista riogató videó, amely nem most, hanem a hatvanas évek végén készült, és csak az első percében olyan szenzációs mondatokat tartalmaz, hogy folyton újra és újra akarod majd nézni.

Sose gondoltad volna, hogy "a nyugati turisták megjelenése komoly veszélyeket is rejt, hiszen a jól öltözött vendégek puszta jelenlétükkel is becsempészik a szocializmus viszonyai közé a kapitalista jelent."

És különben is, a bűnös nyugati életmódért nem kell elhagyni az országot, elég végigsétálni a siófoki utcákon. Csak vágyakozást és elkeseredést szül az ilyesmi, botrány, hogy ezek a tőkés országokból érkezett turisták különcködésükkel elősegítik a nyugat iránti illúziók erősödését.

Ezt tényleg látnod kell, tessék:

Update: a részlet a Balaton Retró című filmből való.

27 komment

Címkék: retró videó Balaton

Így eresztik le a Balaton vizét

2013.05.07. 06:57 Magyarósi Csaba

Miközben az I love Balaton stábja szétteszteli magát a Balaton környékén, hogy a szezonra a csodás magabiztossággal tudjuk nektek ajánlani a legjobb éttermeket, programokat, meg a többit, odafigyelünk persze a tóra is. Amiről mindannyian tudjuk, hogy épp eresztik. Lefilmeztük nektek, hogy miként fest ez a gyakorlatban:

Néhányan benne maradtak a boogie-ban, őket képtelenség meggyőzni arról, hogy a Sió megnyitása nem a burzsujdémon műve, de a többieknek jelentjük, hogy az északi parton akkora a talajvíz, hogy lényegében a part mellett egy újabb balatonocska jött létre, Kenese környékén meg a partvonaltól kábé öt centire lötyög a Balaton. Az meg nem sok.

P1220466.JPG

Közben ömlik a Zalából a víz a tóba, ami tök jó hír, de ha nem tennének gyorsan valamit, a Balaton elrohasztaná az északi földeket és a déli strandokat, szóval nemcsak az ördögien gonosz és világuralomra törő patás-vitorlás gazdagoknak ugrana a nyara, hanem mindenkinek, aki azt tervezte, hogy kifekszik a partra.

Éppen ezért a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál úgy döntöttek, hogy megnyitják a zsilipet, legalább annyira, hogy ne emelkedjen tovább a vízszint. Egyébként egy hét alatt annyi történt, hogy az átlagos vízszint 124 centiről 124 centire csökkent (szóval annyi víz jött be, amennyi kiment), így még mindig 14 centivel a szabályozási szint fölött vagyunk, szóval bőségesen van víz a mederben. Főleg, hogy ha hozzávesszük, hogy a 124 centi nem egy átlagos vízmennyiséget jelöl, csak azt mutatja, hogy mennyivel van a tó a meghatározott szint fölött. Az átlagos vízmélység 3,73 méter, ahogy az a zsilip kijelzőjén is látható.

IMG_6109.JPG

IMG_6107.JPG

És még egy érdekes adat: az átfolyó víz mennyisége másodpercenként 16 köbméter, a Balatonban 1800 millió köbméter víz van, ami azt jelenti, hogy ilyen csorgatással kábé 3,5 év alatt tudnák leengedni a teljes tavat az imperialista megszálló csapatok, ha feltételeznénk, hogy egy csepp folyadék sem érkezik bele. Persze ezek bármire képesek, csak hogy felhozhassák a Sión a jachtjaikat a Balaton kiszáradt medrébe.

Szólj hozzá!

Felavatták a füredi Bujtor-szobrot

2013.05.06. 10:01 ilovebalaton

Februárban már ömlengtem egy sort, amikor kiderült, hogy Bujtor István szobrot kap Balatonfüreden, a Vitorlás-térnél jobb helyre nem is kerülhetett volna az alkotás. Vasárnap avatták fel Farkas Ádám Munkácsy-díjas művész szobrát: egy vitorláson a Bujtor Istvánt ábrázoló alak a kormányos. Direkt nem akartak olyat, hogy Bujtor valami talapzaton álljon, az volt a cél, hogy ott legyen az emberek között.

34876.jpg
Az ünnepségen Bóka István polgármester minden teketóriázás nélkül elmondta, hogy miért került a szobor a Vitorlás-térre. Mindannyian ismerjük Bujtort, szóval az indoklás nem meglepő: Bujtor híres vitorlázó volt, és Balatonfürednek ennek a pontjáról tökéletesen látszik Tihany, amelyet sokszor megjelenített a filmjeiben.

Díszlövés üdvözölte a szobor avatását, amelyre mostantól tessék nagyon vigyázni.

(fotó: vehir.hu)

1 komment

Címkék: balaton szobor Balaton Balatonfüred Bujtor István

55 millió köbméter víz tűnik el a Balatonból

2013.05.01. 06:42 ilovebalaton

Kedden hivatalosan is megnyitották a Sió-zsilipet, és a vízügyesek úgy tervezik, hogy három hétig lesz nyitva. Sokan bepánikoltatok, hogy itt a világ vége, meg hogy kiszárad a Balaton, pedig egyáltalán nem olyan vészes a helyzet, mint gondoljátok. Sokszor elővettük már a témát, de szívesen megtesszük még párszor.

Törvény mondja ki, hogy a Balaton felső szabályozási szintje 110 centiméter, szóval betű szerint már 111-nél megnyithatták volna a zsilipet. Nem tették, mert itt-ott ár- és belvíz volt, meg egyébként is, mindenki örült a sok víznek. Most 124 centiméter a Balaton átlagos vízszintje, és nem azért nyitják ki a zsilipet, mert néhány gazdagnak mossa a telkét a víz. Vagy azért, hogy hajókat úsztassanak fel-le a Sión.

1212-Siofokon-a-Sio-csatorna-es-a-zsilip.jpg
Hanem azért, mert sajnos az egész déli part túl alacsonyra épült: ha egy 50-60 km/h-s szélvihar miatt kiönt a Balaton, akkor nem néhány gazdag telke ázik el, hanem egész települések, főútak és a déli parti vasútvonal, szóval itt nem nagyon van választási lehetőség. A vízügyesek hiába tartalékolnának több vizet a tóban, az adottságok miatt nem tudnak. Ennek tényleg senki sem örül, de ez van.

Utoljára 2011-ben volt nyitva a zsilip. Nem, tavaly egyáltalán nem nyitották ki, a szélsőséges időjárás miatt tűnt el a Balatonból a víz. Igen, ettől a zsilipnél még lehetett látni némi kis vizet, mert nem zár hermetikusan, de ez a veszteség körülbelül annyinak felel meg, mint amikor a tele kádból kinyúlsz a törölközőért, és két csepp víz a padlón végzi. Ez elképesztően jelentéktelen mennyiség.

És akkor nézzük a számokat. Tavaly októberben 38 centis volt a Balaton, most 124. Ez 86 centi emelkedés, annyi víz érkezett, amennyi 13-szor megtöltené a Velencei-tavat. Kerekítve félmilliárd köbméter. A Sió-zsilipen másodpercenként 30 köbméter víz folyik le, időjárástól függően ugye három hétig lesz nyitva, ez naponta 2,592 millió köbméter leengedett vizet jelent. A három hét alatt - kerekítve - 55 millió köbméter folyik le, vagyis az ősz óta érkezett mennyiség durván tizede. A 86 centis növekedést tízzel elosztva az jön ki, hogy 8,6 centi víz folyik le a Sión, de kerekítsünk mondjuk 10-re. A keddi zsilipnyitásnál mért 124 centiből 10-et lecsapva még mindig 114 centinél vagyunk, ami négy centivel továbbra is a szabályozási küszöb felett van. Számoljunk egy kis párolgással (bár egyrészt eső is eshet, meg hiába van 30 fok, ha éppen felhős az ég, nem fog annyi víz elillanni, mint tűző napsütésben), ez legyen mondjuk négy centi, és így érkeztünk meg a 110 centis felső küszöbhöz.

20243536.jpg
Valószínű, hogy a vízügyesek hoztak már néhány rossz döntést a múltban, lehet, hogy fognak is még, de ott sem idióták dolgoznak. Teljesen hihető, hogy egy cseppel sem akarnak több vizet leengedni, mint amennyit muszáj. Egyébként több időjárási helyzetre modellezte a vízügyi szolgálat, várhatóan hogyan alakul a vízállás. Az illetékesek szerint a mostani vízeresztéssel együtt garantálni lehet, hogy marad elég víz a Balatonban. Ezt arra az esetre is vállalják, ha megint szárazabb lesz a nyár az átlagosnál, és mivel mindenki árgus szemekkel lesi majd a vízszintet, nyilván be is tartják az ígéretüket.

Senkinek sem érdeke kacsaúsztatót csinálni a Balatonból.

Egyelőre egyébként a nyitás ellenére nem csökkent a vízszint, ma reggel ugyanúgy 124 centin állt a Balaton, mint tegnap. Szóval annyi ment ki, amennyi bejött.

Csatlakozz az I love Balaton 400 ezres facebookos csoportjához, és garantáltan megtudod, hol vannak a legmenőbb helyek a tó körül. Bónusz: nem maradsz le a legfontosabb hírekről, eseményről sem. Indul a szezon, készülj fel velünk.

90 komment

Címkék: Balaton Siófok

Ma megnyitják a Sió-zsilipet

2013.04.30. 11:30 ilovebalaton

Eljött a nap, amikor megnyitják a Sió-zsilipet. Mert muszáj. Ne higgyetek senki másnak, két év után először eresztenek a vízből, mert folyamatosan emelkedik a tó vízszintje, és péntekre további esőt várnak. Ahogy Ti, úgy mi is örülünk a sok víznek, de a túl sok már problémát jelent. Főleg a déli parton.

570.jpg
Márpedig a Balaton vízállása hétfőn megközelítette a 125 centiméteres, már kritikusnak számító magasságot. Hogy biztosan ne legyen gond, kedden 13 órakor nyomják meg a zsilipnyitó gombot, de ne aggódjatok, a turisztikai szezon érdekeire odafigyelnek majd. Magyarul: nem eresztenek túl sokat.

A Balaton továbbra is nagyon jó állapotban van hidrobiológiai és turisztikai szempontból egyaránt. Az esők felhígították a tavat, így a víz nagyon tiszta. A siófoki zsilip legutóbb 2011 tavaszán volt megnyitva, azóta a nagy szárazság miatt egyszer sem engedtek a tó vizéből. Erről itt olvashattok.

22 komment

Túl tiszta a Balaton vize

2013.04.24. 09:36 ilovebalaton

Szeretjük azokat a szakértőket, akik nemcsak számokban meg statisztikai adatokban tudják kifejezni magukat, de tényleg lelkesednek a szakterületükért. G. Tóth László, a Balatoni Limnológiai Intézet vezetője mindenképp közéjük tartozik. Hát milyen gyakran tudunk belefutni ilyen lelkes nyilatkozatokba?

"Kiváló a Balaton vízminősége, egyszerűen gyönyörű!".

Hogy számokra is lefordítsuk ezt a kijelentést: a nemzetközi ajánlások szerint akkor alkalmas egy víz fürdőzésre, ha egy literben 75 milligrammnál nem nagyobb a klorofilltartalom. Ehhez képest most a Balatonban 6-18 milligrammról beszélünk.

549337_535199503167438_707441480_n.jpg

G. Tóth László az Inforádiónak azt is elmondta, hogy a magas vízszint ellenére nagyon jó a tó minősége, majd ismét hangsúlyozta a korábban már felvetett problémát: annyira tiszta a Balaton, hogy nem lesz elég tápanyag, és így a halak kevesebb táplálékhoz jutnak majd. Az élővilágnak ugyanis szüksége van algára, és ha az alga túl kevés a tóban, akkor előfordulhat, hogy nem lesz elég táplálék, így végső soron a horgászoknak sem jut majd elég hal. Ami azt jelenti, hogy a strandokon több hekk lesz, mint fogas (persze ez eleve így van).

Az mindenesetre jó hír, hogy a mezőgazdasági munkák nem rontanak majd a vízminőségen, a környéken ugyanis 20-30 éve nincs intenzív mezőgazdálkodás, így nem folynak majd mindenféle vegyszerek a Balatonba.

Szóval: sok, tiszta víz vár minket a tóban. Ez azért nem olyan rossz hír.

15 komment

Címkék: víz tiszta Balaton

Hétvégén elstartol a Balaton legújabb hajója

2013.04.23. 08:02 ilovebalaton

Az utolsóként érkező Füred nevű katamarán óta, tehát 32 éve nem került új hajó a Balatonra. Pedig időközben hatalmasat változott a technika és az utasok elvárásai is egészen mások most, mint a hetvenes-nyolcvanas években. A balatoni hajózással foglalkozó BAHART meg érthető okokból meg akarta tartani utasait, ezért úgy döntött, hogy új járművet vásárol, sőt: épít!

Másfél érkezett meg a németeknél gyártott, részben vízi úton, uszályon, Dunaújvárostól meg traileren szállított hajótest Siófokra.

40.jpg

Ott aztán nekiálltak a magyar mesterek a felépítménynek, hogy a rozsdás vasdarabból végül ez a szépség szülessen:

IMG_5928.JPG

szigliget_kesz.jpg

A Szigliget tavaly nyár végén készült el és most hétvégén kezdi meg a menetrend szerinti közlekedést a Balatonban. Néhány technikai érdekesség: a hajó orrában bulba van, ami úgy töri meg a vizet, hogy sokkal simább legyen a haladás, egyáltalán nem lehet hullámzást érezni a hajón. Tudjuk, múlt héten ugyanis kipróbáltuk és arra jutottunk, hogy a Szigligettel olyan utazni, mintha repülő szőnyegen ülne az ember.

IMG_5935.JPG

IMG_5932.JPG

A hatalmas ablakok is nagyon jók, ezeken keresztül lehet gyönyörködni a tájban, és a szakemberek azt ígérik, hogy rövidesen klíma is kerül a Szigligetbe, az előkészületeket mindenesetre már megtették. A hajón 300 ember fér el, a 9 ezer köbcentis, hathengeres motor akár 25 kilométer per órás sebességgel is tudná repíteni a Szigligetet, de csak 12-13-mal utazik majd, nehogy leelőzze a többi hajó miatt komótosabb menetrendet.

IMG_5940.JPG

IMG_5942.JPG

Hétvégén indul.

30 komment · 1 trackback

Címkék: hajó

Hét éve nem volt ennyi víz tavasszal a Balatonban

2013.04.19. 07:29 ilovebalaton

Tavaly ősszel még kevesen gondolták volna, hogy ilyen jól indul majd a szezon a Balaton partján. Akkor 38 centiméteres volt a vízmagasság, ami nagyjából azzal járt, hogy a part közelében Balaton helyett csak homokbuckákat láttunk. A jelenség sajnos nem egyedi, inkább trendszerű, írtunk is egy cikksorozatot a lehetséges jövőről, amiből kiderült, hogy már középtávon is gyakori aszályokkal és alacsony vízszinttel kell számolnunk.

Persze, és ezt a tél közepén is megírtuk, a trendeket megszakíthatják különleges évek, és az idei biztosan annak számít: annyi víz ömlött január óta a Balatonba, amire ritkán van példa. Több Velencei tónyi mennyiséggel töltődött fel a meder, ami egy csodás eredménnyel járt: a rekordalacsony vízmagasságból tavaszra rekordmagas lett. Most már 120 centiméternél járunk, amire tavasszal utoljára 2006-ban volt példa: akkor 119 centiméterrel indult a szezon, most ezt a csúcsot sikerült megdönteni.

IMG_5929.JPG

Az elmúlt időszakban egyszer azért már volt ennél is magasabb a vízszint: 2011. januárjában 127 centinél jártunk, ám akkor a zsilipkezelő az előírt szabályoknak megfelelően a szezonra fokozatosan 110 centiméterig engedte a vízszintet. Aztán jött az aszály, meg az aszály, meg még egy kis aszály, majd végül a tavaly őszi 38 centi.

IMG_5938.JPG

Idén ettől aligha kell tartanunk. A zsilipkezelő a jelek szerint egyelőre nem tervezi a beavatkozást: bár megkérdeztük őket, hogy a szabályok ellenére miért nem apasztották le a vízmagasságot az előírt 110 centiméterre (nem mintha zavarna minket a 120 centi, csak érdekes a válasz), de egyelőre nem érkezett reakció. Mindegy is.

Lényeg, hogy van víz a Balatonban, lesz miben úszni 2013. nyarán.

A cikkben található képek tegnap készültek Siófok és Fonyód között.

IMG_5927.JPG

IMG_5946.JPG

79 komment · 1 trackback

Címkék: Balaton

A Balaton igazi sikertörténet

2013.04.16. 09:00 ilovebalaton

Tudjátok, hogy a Balaton itt az I love Balatonon nekünk abszolút szívügyünk, ezért is szenteltünk csak a vízszinttel kapcsolatos aggodalmaknak négyrészes sorozatot. Az élővilágról szóló részben a Limnológiai Kutatóintézet illetékese is megszólalt, az intézményt vezető Dr. Bíró Péter pedig most Alsóörsön tartott előadást.

Nagy tévhit egyébként, hogy a kutatók csak unalmasan és szárazan tudnak beszélni, aki ott volt, egy lebilincselően izgalmas és egyben mélységében is tudományos előadást hallgathatott meg. Amelyből kiderült, hogy a Balaton-kutatás Magyarország egyik sikertörténete, mert néhány évtized alatt sikerült az intenzív mezőgazdasági művelés káros hatásaitól (a foszfor és nitrogén vízbe jutásától) megszabadítani a Balatont. És csak hogy tudjátok, Bíró Péter szerint igazából két nagyobb halpusztulásnak, az 1965-ösnek és 1975-ösnek köszönhető a Balaton megszállott kutatása. Mi lett volna halpusztulás nélkül?

Balaton.jpg

Az előadás tudományos részében szó esett a fajdiverzitásról, a változó vízmennyiségről, a fajok változásáról, új fajok megjelenéséről, valamint arról is, hogy mesterséges keretek közé szorítottuk a tavat a feltöltésekkel és beton partvédelemmel. Az meg tudjuk, hogy nem jó. Örömteli viszont, hogy míg 1940-ben 900 ismert fajról tudtunk a tóban, addig ez a szám az 1990-es évekre 2000 körülire emelkedett.

Dr. Bíró Péter a halpopuláción belül a géb fajok példáján keresztül mutatta be az új fajok megjelenését, valamint vándorlását. Jó volt, érdekes volt, még több ilyet.

17 komment

Címkék: Balaton

Hova tűnt a Balaton vize? Lehetne pótolni?

2013.01.31. 08:01 ilovebalaton

Cikksorozatunk első részében arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon a Sió-csatorna üzemeltetőinek van-e közük a nagyon alacsony vízszinthez, és megállapítottuk, hogy nem: 21 hónapja egyetlen centi vizet sem engedtek le a Balatonból, az okokat tehát máshol kell keresni. A második részből kiderült, hogy egy az embertől, pontosabban inkább csak a zsiliptől független jelenséget, az időjárást nagyon is okolhatjuk a kialakult helyzetért, a modellek ráadásul nem sok jót jeleznek előre. A harmadik részből megtudhattuk, hogy az élővilág alkalmazkodik a változó körülményekhez, nem kell aggódnunk, a negyedik részben meg egy független Balaton-szakértőt faggatunk.

Volt már ilyen

A Balaton jelenlegi helyzetével kapcsolatban két tábort különíthetünk el. A hivatalos kutatói vélemények inkább optimisták, a független Balaton-kutatók viszont riasztóbb állításokat is megfogalmaznak néha. De nem hangulatkeltési célból, ők ugyanannyira aggódnak a Balatonért, mint mi. Czigler László is közéjük tartozik.

Tény, hogy a Balaton vízszintje az elmúlt évtizedekben többször is aggasztóan alacsony volt, amit a magyarázatok jelentős része a klímaváltozással hoz összefüggésbe. Voltak olyan megnyilvánulások is, amelyek szerint mesterségesen kell pótolni a Balaton vizét, de arra egyik elképzelés sem adott választ, hogy amikor országosan is aszály van (márpedig a sorozat második részéből kiderült, hogy az van), akkor hol van akkora felesleges vízkészlet, ahonnan pótolható lenne a Balaton vízhiánya. És ez csak egy a fontos kérdések közül, mert az eltérő vízösszetételből származó ökológiai veszélyekre is oda kell figyelni.

01.jpgEgy homokzátony 2003-ban Balatonfenyves partjainál

A vízszintet befolyásoló tényezők közül vannak rövid és hosszú távú hatások. Rövid távon a csapadékmennyiséget nem tudjuk befolyásolni, azt viszont igen, hogy mennyi vizet eresztenek ki a tóból, és mennyit eresztenek bele. Kiderítettük, hogy a Sió zsilipjét zárva tartják, ott bizony egy csepp víz sem jut ki a Balatonból. Lelakatolják, leláncolják, sőt le is hegesztik a zsilipet, ha a helyzet úgy kívánja. Mint most. Siófokon mégis sokan állítják, hogy eresztik a vizet. Hogyan lehetséges egyszerre igaz a két állítás? Úgy, hogy a siófoki szennyvíztisztító befogadója a Sió-csatorna. Ha az ide kivezetett vizet nem mosatnák el rendszeresen, akkor a környék folyamatosan bűzlene és még járványveszélyes is lenne. Ennek ellenére a hozzánk eljuttatott hivatalos adatok szerint csak egy 0,15 milliméteres eresztés történt tavaly áprilisban, illetve folyamatosan jelen lehet jelentéktelen mennyiségű csurgalékvíz, mert a zsilip nem zár teljesen hermetikusan, de ennek hatása a tó vízszintjére milliméterekben is nehezen kifejezhető.

A Siót, mint kimenetet tehát kordában tartják az illetékesek, a befolyó vizekre viszont kevesebb hatásunk van. Ezeknek a vizeknek a 83 százaléka lápos, mocsaras területeken, berkeken keresztül folyik be a Balatonba, és mindegyik végén van egy zsilip. Ezeket nyáron zárva tartják, és az összegyűlt vizet ősszel, a turistaszezon után eresztik be a Balatonba.

Nyáron csak akkor nyitják ki a zsilipeket, ha a csapadékos idő miatt a berkekben annyi víz gyűlik össze, hogy az már valamelyik települést elöntéssel fenyegeti. A fürdőzők számára egyébként a barnás, habos berekvíz riasztó lehet, a Limnológiai Intézet is elismeri, hogy ez nem szép látvány (még ha nem is jelent egészségügyi kockázatot), ezért is várják meg a beeresztéssel a szezon végét.

02.jpg2003 Fonyód, háttérben a Badacsony

Összefoglalva: egy csapadékszegény nyáron (mint amilyen az elmúlt kettő volt) a Balatonba bejut az északi part patakjainak a vize (ez az összes befolyó vízmennyiség 17 százaléka) és a ráhulló csapadék. Az egyenlet másik oldalán a Sión opcionálisan leeresztett víz, és a legalább napi egy centiméternyi párolgási veszteség áll, de utóbbi nagyon forró kánikulai napon ennél még több is lehet. Ezek alapján nem meglepő, hogy nyáron a Balaton vízszintje rohamosan apad, és ha a szabályozási elv nem változik, akkor enyhe túlzással a Balaton nagy attrakciója a Balaton-átfutási verseny lehet. Persze, ez csak nagyon szélsőséges esetben lehet így.

Kiszáradni nem fog

Valójában nem kell tartanunk attól, hogy a tó kiszárad, ugyanis van még egy vízbázisunk, amelyről eddig nem esett szó: ez a bakonyi karsztvíz. A bakonyi szén- és bauxitbányászat intenzív vízkivételéig a Balaton medre tele volt forrásokkal, helyi szóhasználattal élve "hevesekkel". Tavasszal mindig ezek felett olvadt meg először a jég. Mivel a karsztvízszint változása csak lassan és késleltetve követi a csapadék mennyiségének ingadozását, így annak kiegyenlítő hatása van a vízszintre. Ezt a hatást fokozza az alábbi egyszerű fizikai jelenség: egy víz alatti forrás vízhozamát befolyásolja a felette lévő vízoszlop magassága. Magas vízállásnál nagyobb a forrásra nehezedő víz tömege, kisebb a vízhozam. De alacsony vízállásnál a kisebb ellenállás miatt nő a vízhozam.

Az intenzív karsztvízkiemelés időszakában ezeknek a forrásoknak a vízhozama nagyon lecsökkent, a tapolcai Tavasbarlangban például nem lehetett csónakázni, és a Hévízi-tó körüli problémák országos szinten is ismertek voltak. Ez azonban a Balaton vízszintjét nem befolyásolta, hiszen a kitermelt víz jelentős részét felszíni vízfolyásokon a Balatonba vezették. A bányászat - és így az intenzív vízkitermelés - leállításával a karsztvízszint emelkedni kezdett, és előbb-utóbb helyre fog állni a régi szint. Ha tehát emelkedik a karsztvíz, az nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a forrásokon keresztül a korábbinál több víz kerül a Balatonba, a szakértő szerint teljesen felesleges erre az átmeneti időre külső vízpótlásra gondolni.

De vajon tudunk-e mi esőt csinálni? Na nem esőtánccal, hanem régi, jól bevált módszerekkel. A legtöbb klimatológus ugyanis egyetért abban, hogy a klímaváltozás miatt az éves csapadékmennyiség csökkenni fog, és a csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebb lesz. Hosszú aszályos periódusok váltakoznak majd rövid csapadékos időszakokkal, akár néhány órás felhőszakadással, amely során egy havi csapadékmennyiség is leeshet. Ez nem csak a Balaton, hanem az egész ország problémája.

07.jpgA Balaton vízállásának hosszú távú változásai a siófoki vízmércén
(Az adatok és az ábra forrása: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság)

Magyarországon az uralkodó széljárás az észak-nyugati. Ez a szél az Atlanti-óceán felől hozza a páradús légtömegeket, és ez okozza Nyugat-Európa bőséges csapadékellátását, hozzánk azonban már csak az Alpokon átjutó maradék jut. Csodálatos dolog, hogy varázslat nélkül növelni tudnánk Magyarországon a csapadék mennyiségét, ha sikerülne újra párásítani ezeket a légtömegeket. A szakértő szerint a Duna völgyén keresztül érkező levegőt évszázadokon keresztül a Hanság és környéke párásította újra, ettől javult a Dunántúl csapadékellátása. Ez volt az úgynevezett fokrendszer.

A fokrendszer egy több évszázadig működő - tehát kipróbált, biztosan eredményes - módszer volt. Lényege, hogy egy nagyobb víztest víztöbbletét egy nyíláson (ezt hívták foknak) elvezették. A Balaton vízét megcsapoló Sió patak nyílását, azaz fokát nevezték el például őseink Siófoknak. A fokrendszer főleg a nagyfolyóinkon működött: az árvíz víztöbbletét kivezették a holtágakba, morotvákba, halastavakba, elöntötték a mélyebben fekvő réteket, legelőket. A víz egy része beszivárgott a talajba, biztosítva a talajvíz-utánpótlást, a nagyfelületű vizes élőhelyek intenzív párologtatásukkal pedig növelték a levegő páratartalmát, így áttételesen a csapadék mennyiségét. Alacsony vízállásnál a maradék víz visszafolyt a folyóba, emelve annak vízszintjét. A modern mezőgazdaság velejárója, hogy a fokrendszer korábbi formájában már nem működik, nem működhet. De attól még, hogy fokrendszer nincs, az elvet akár hasznosítani is lehetne. De ez inkább csak egy elméleti lehetőség.

Tiszta vagy algás a víz?

Utolsó kérdésnek csak annyi maradt, hogy akkor most mi van a vízminőséggel? Vörös Lajos cikksorozatunk előző részében úgy fogalmazott, hogy mint minden hasonló élővízben, a Balatonban is élnek olyan algafajok, amelyek toxikus anyagokat termelnek. Ha ezeknek a méreganyagoknak a szintje bizonyos szint fölé emelkedik, bőrpírt és egyéb kellemetlenségeket okozhatnak, de jelenleg a vízszinttől függetlenül nincs ilyen veszély, az egészségre ártalmas algák száma a csatornázásnak köszönhetően minimális. Czigler szerint viszont ezt a kérdést több szempontból kell vizsgálni, de megkerülhetetlen, hogy beszéljünk a foszfor mennyiségéről. A Balaton könnyen felkavarodó üledékében 18 ezer tonna foszfor van egy OECD-jelentés szerint, amely a berkekből került a tóba. A berkek, amíg nem háborgatták őket, a befolyó vizeket szűrték, a megkötött tápanyagokat tőzeg formájában elraktározták. Aztán beavatkoztak: elsőként csatornákkal vágták át őket, így szűrő funkciójuk megszűnt. Ezzel egy időben a mezőgazdasági, ipari és lakossági terhelés elkezdett növekedni. A szennyeződés mind tisztítatlanul ömlött a tóba, így a Balaton elkezdett hínárosodni, majd 1974 után algásodni.

08.jpgEzen az ábrán az látszik, hogy 2002-ben és 2003-ban a vízállás csökkenése nem okozta a vízminőség romlását, mert a klorofill-tartalom a vízben (algák mennyisége) nem nőtt
(Forrás: MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet, Tihany)

Kormányzati intézkedésként csatornáztak, szennyvíztisztítókat építettek és elrendelték, hogy a Kis-Balaton szűrőfunkcióját helyre kell állítani. Ez utóbbi azonban nem sikerült. Nem kivonják a szennyezőanyagokat, hanem feloldják, és a tóba vezetik az elmúlt több mint tízezer év megkötött tápanyagait. Durva kimondani, de napjainkban a Kis-balatoni Vízvédelmi Rendszer lett a Balaton legnagyobb szennyező forrása, amin most nagyberuházással próbálnak változtatni.

A Balaton vize a szó klasszikus értelmében tiszta, de nem is ez a kérdés. Hanem az, hogy toxintermelő kékalgák nagy számban vannak-e jelen benne, és Czigler szerint erre igen a válasz. A kékalgák azért termelnek toxinokat, hogy kiszorítsák a konkurens algafajokat, és sajnos ezek az anyagok a magasabb rendű állatokra is mérgezőek. A tavak kékalgák általi toxikussá válása mára egyébként világjelenséggé vált, nem egyedi a Balatonnál kialakult helyzet, az EULakes szervezetben, amelybe Magyarország is belépett, erre is kiemelten figyelnek.

Tény, hogy a nyílt vízen az ekkora vízszintváltozásnak nincs számottevő hatása. Egy félméteres vízszintcsökkenés a három és fél méteres átlagmélységet három méterre változtatja, összességében ez valóban indifferens. Partközelben viszont, ahol a 60 centis vízből 10 centis lesz, ott okozhat lokális problémákat az algásodás.

16 komment

Címkék: Balaton

Hová tűnt a Balaton vize? Az élővilágnak is rossz?

2013.01.30. 08:00 Magyarósi Csaba

Cikksorozatunk első részében arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon a Sió-csatorna üzemeltetőinek van-e közük a nagyon alacsony vízszinthez, és megállapítottuk, hogy nem: 21 hónapja egyetlen centi vizet sem engedtek le a Balatonból, az okokat tehát máshol kell keresni. A második részből kiderült, hogy egy az embertől, pontosabban inkább csak a zsiliptől független jelenséget, az időjárást okolhatjuk a kialakult helyzetért. A harmadik részben az élővilággal foglalkozunk.

A kutatók számára is nehéz nem tudomást venni arról a tényről, hogy a Balaton vízszintje tavaly nyáron a szokásosnál is alacsonyabb értékeket ért el, az élővilágot azonban mindez nem veszélyezteti. Vörös Lajost, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetének (a limnológia az édesvizekkel foglalkozik) tudományos tanácsadóját faggattuk ki arról, hogy kell-e aggódnunk az élővilág miatt. Ha röviden akarjuk összefoglalni a beszélgetést, akkor az a válasz, hogy nem nagyon. Volt már ilyen időszak a tó történetében, lesz is még, az ilyen jellegű édesvizek élővilága alkalmazkodik a változó vízszinthez. Ami az embernek rossz, nem biztos, hogy a Balatonnak is az, ugye.

03.jpgBalatonfenyvesi homokzátony 2003-ban, a gyorsan megtelelpedő nyövényzettel

A vízszint megállapítása eleve egy önkényesen meghatározott skála szerint történik. Ahogy az első részből kiderült, a Sió-zsilipet 1863-ban nyitották meg a déli parti vasút védelmében, a vízszintet azóta minden nap feljegyzik. A nulla centiméteres szint csak egy viszonyítási alap, feljebb és lejjebb is lehetne. A mérés bevezetése óta eltelt másfél évszázad alatt 20-21 olyan év volt, amikor ilyen vagy ennél alacsonyabb volt a víz, ez a téma legutóbb 2002-2003-ban kapott nagy nyilvánosságot. A második világháború után is rendszeresen előfordult, hogy a mostanihoz hasonló mennyiségű víz volt a tóban, de volt példa arra is (a 20-as évek elején), hogy a megállapított nulla ponthoz képest mínuszba fordult a vízállás. Ez a 2003-as szintnél körülbelül fél méterrel alacsonyabb állást jelent, hatalmas homokzátonyokat lehetett látni mindenfelé.

Természetes, hogy változik a vízállás

A jó hír, hogy a Balatonhoz hasonló, sekély vizű tavak esetében a világ legtermészetesebb dolga, hogy a vízszint nem állandó. A kutatók szerint az ingadozás teljesen normális folyamat, még az is előfordulhat - bár a Balatonnal kapcsolatban nyilván hallani sem akarunk erről -, hogy az ilyen tavak teljesen kiszáradnak, ahogy az a Duna-Tisza-közén található szikes, sós tavakkal is megesik. És a Velencei-tóval is történt már ilyen. Az élővilág minden esetben tökéletesen alkalmazkodik és adaptálódik a változó körülményekhez, az itt élő fajok maximálisan tolerálják a vízszint ingadozását. Alacsony vagy magas víz, az élővilágnak mindegy, de változások természetesen vannak.

04.jpg2004-ben megemelkedett a vízszint, de már felnőtt az előző évben megtelepedett nád. Az alacsony vízállás hatására rövid idő alatt új nádas keletkezett a tóban

Kevesen tudják például, hogy az alacsony víz a nádasnak nagyon jót tesz, 2002-2003-ban is a szokottnál sokkal nagyobb területeket hódított meg a növény. Fenyvesnél még új nádsziget is létrejött. Ennek a folyamatnak az oka, hogy a nád tömegének fele a víz alatt, az iszapban van, ezt a földalatti rendszert felülről látja el a növény oxigénnel. Ha túl sok a víz, a föld feletti rész nem tud elég oxigént pumpálni lentre, alacsonyabb vízállásnál tehát könnyebb dolga van a növénynek.

A halaknak nem téma

Szerencsére nem kell aggódni a halak miatt sem. A Balaton átlagos mélysége 3,2-3,3 méter, ha ebből fél vagy egy méter eltűnik, az a halakat nem nagyon zavarja. Merthogy mindegy nekik, hogy mennyi víz van felettük. Alacsony vízszintnél a parti öv kiteljesedése természetesen változik, ami még hasznos is lehet a halaknak, mert nekik nagyon rosszul jött, hogy a partvonalból 150 kilométert lebetonoztak. Ezzel az ívási lehetőség csökkent, ellenben lehetőség adódott az invazív fajok elterjedésére. Most, hogy egyes területek szárazra kerültek, lokális ívóhelyek alakulhatnak ki.

Vörös Lajos is megerősítette, hogy idén egyetlen csepp vizet sem engedtek le a Sió-csatornán. Egy siófoki "féregnyúlvány" felelős azért, hogy sokan úgy gondolják, eresztik a vizet: hogy ez a terület ne legyen mocsaras és büdös, feltöltik más forrásból származó vízzel, de úgy, hogy még véletlenül se folyjon vissza a Balaton felé. A Sió-csatorna tehát most üres, de az élővilága miatt nem kell aggódni, ez eleve egy mesterséges képződmény. És mivel mesterséges, az élővilága sem állandó, aki itt akar letelepedni, szintén alkalmazkodik a körülményekhez.

05.jpgAz alacsony vízállás hatására az egész déli partot ellepte egy fonalas zöldalga, az érdes békanyál (Cladophora glomerata), ami a vizet gusztustalanná tette, de egészségügyi kockázatot nem jelentett. Ez a jelenség 2002-ben, 2003-ban és 2012-ben is megfigyelhető volt

Az alacsony vízszint egyetlen igazi látványos hatása a déli parton figyelhető meg. Itt kisebb, összefüggő, mindössze 10-20 centiméter mély vízfelületek alakulnak ki, amelyek a tűző nap hatására egészen felforrósodnak. Ez a körülmény kedvez a fonalas zöldalgák elszaporodásának, ami visszataszító lehet, valóban nem szép látvány, de egészségügyi kockázata nincs. Ez az úgynevezett békanyálmoszat, amely hatalmas területeket hódíthat meg a sekély vízben, és gusztustalansága miatt tényleg csökkentheti a tó idegenforgalmi vonzerejét. Már a 30-40 centis vízmélység sem kedvez ennek a fajnak, így megjelenése közvetlen összefüggésbe hozható az alacsony vízzel.

Újak jönnek, mások mennek

Új fajok egyébként állandóan jönnek-mennek a tóban, különösen a parti zónában. Az amúri kagyló a Keszthely-Szigliget vonalon már kiszorította a többi fajt. Két-három éve ehető ázsiai kagyló is megjelent a tóban, mindig jönnek új lények. Mások meg eltűnnek, de ez a csere-bere évszázadok óta a tart, nem hozható közvetlen összefüggésbe a vízszinttel.

06.jpgA békanyál mikroszkópi képe

Kutatói szemmel a Balaton vízminősége továbbra is kitűnő, függetlenül attól, hogy sok, vagy kevés víz van a tóban. Az biztos, hogy látványosan feljavult a Balaton vízminősége, amióta nem engedünk bele szennyvizet, a legkevésbé tiszta területeken is alkalmas a fürdésre. A Balaton egésze teljesen tiszta, a tó közepéből merített vízből nyugodtan lehet inni. Különböző algák és vízibolhák persze lehetnek a vízben, de ennyit minden gyomor elbír.

És hogy mi van a méreganyagokat termelő algákkal? Mint minden hasonló élővízben, a Balatonban is élnek olyan algafajok, amelyek toxikus anyagokat termelnek. Ha ezeknek a méreganyagoknak a szintje bizonyos szint fölé emelkedik, bőrpírt és egyebeket okozhatnak, de jelenleg a vízszinttől függetlenül nincs ilyen veszély, az egészségre ártalmas algák száma a csatornázásnak köszönhetően minimális. Vannak ezzel kapcsolatban ellenvélemények is, de ezzel a következő részben foglalkozunk.

Szólj hozzá!

Címkék: balaton

Hová tűnt a Balaton vize? Elégette a nap?

2013.01.29. 08:00 Magyarósi Csaba

Cikksorozatunk első részében arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon a Sió-csatorna üzemeltetői-e a felelősek a nagyon alacsony vízszintért, és megállapítottuk, hogy nem: 21 hónapja egyetlen centi vizet sem engedtek le a Balatonból, az okokat tehát máshol kell keresni. Egy az embertől, pontosabban inkább csak a zsiliptől független jelenségben: az időjárásban, amely az elmúlt két évben rengeteget tett azért, hogy a Balaton vízszintje ritkán látott mélységekbe zuhanjon.

IMG_5252.JPG

2011. tavaszán még a szabályozási maximumként definiált 110 centiméter fölött volt a vízmagasság. Ekkor azonban két, egymást erősítő kellemetlen jelenség következett be:

1: forró nyár vette kezdetét, így a megszokottnál magasabb volt a Balaton párolgása, aminek a mérséklésére semmilyen lehetőség nem áll rendelkezésre.

2: a 2011-es az elmúlt száz év legszárazabb nyara volt, a lehulló csapadék alig 30 centiméternyivel töltötte fel a Balaton vízszintjét, szemben a sok éves átlagnak számító 61 centiméterrel. Az egész ország a legrosszabb évet zárta a 1901-es első mérés óta, de a Balaton térségében még az átlaghoz képest is óriási volt a negatív eltérés a lehulló csapadék mennyiségében.

Az első rossz éven még túl is tette volna magát a tó, ám a folytatás a szintén szörnyű 2012-es év volt: az elmúlt 112 év legszárazabb márciusa és augusztusa együtt gondoskodott arról, hogy alig 39 centiméter csapadék hulljon a tóra, az átlagos 61 centiméterrel szemben. De baj volt a vízgyűjtő területekkel is: olyan száraz volt a föld, hogy a kevés lehulló csapadék nagy része elszivárgott a talajba, tovább növelve a Balaton megpróbáltatásait. Ahogy az az OMSZ ábráján is látható, a zöld térségeket leszámítva mindenhol messze az átlag alatt maradt a csapadékszint 2011-ben:

abra4-1.jpg

És a kék térségeket leszámítva elég nagy volt a baj 2012-ben is:

abra1.jpg

Egymás után két száraz, forró nyár következett, ezek, és csak ezek tehetnek arról, hogy 2012. október 16-ára 38 centire csökkent a vízszint.

További rossz hír, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat Időjárás-előrejelző Osztálya havonta elkészíti a előrejelzését a következő fél évre, és ezek nem ígérnek az átlagot meghaladó csapadékot idénre sem, pedig erre most óriási szükség lenne a vízszint emelkedéséhez. A szakértők tehát arra számítanak, hogy 2013-ban a tavalyihoz hasonlóan alacsony lesz a vízszint - optimális esetben, mert a pesszimista forgatókönyvek szerint ennél akár alacsonyabb is lehet.

Öröm az ürömben, hogy az OMSZ hat hónapos előrejelzései még a készítők szerint sem különösebben pontosak, inkább jóslásról, tippekről beszélhetünk, mert nincs olyan számítógépes rendszer, ami képes lenne ilyen távlatban előre jelezni a változásokat. Néhány napra előrelátni is óriási kapacitást igényel, a világ legerősebb szuperszámítógépeit főként meteorológiai célokra használják, és az elmúlt évtizedek változásait figyelembe véve azt is nagy biztonsággal meg lehet jósolni, hogy mire számíthatunk évtizedes távlatban, de néhány hónapra előre senki sem lát. Ezt bizonyítja, hogy az OMSZ például tavalyra az átlagosnál csapadékosabb tavaszt jelzett előre, ez azonban elmaradt, és szárazság volt egész évben. Röviden: az idei előrejelzések vészjóslók, de bízhatunk abban, hogy tévednek.

Az igazi kérdés azonban nem a 2013-as év, hanem a Balaton hosszú távú jövője. Hogy most egy különleges időszakot élünk-e át, vagy hasonlóan száraz időszakokra rendszeresen sor kerül a Balaton életében? Hogy trendekről van-e szó, így jobb, ha alacsony vízállásra és egyre sekélyebb Balatonra rendezkedünk be, vagy túlaggódjuk az egészet? A tó egy nap teljesen el fog tűnni, mint az Aral, ahol most már homokbuckákon dülöngélnek a megfeneklett hajók, vagy minden marad a régiben?

Az előjelek mindenesetre nem túl biztatók. Egyrészt ismerjük a világszerte tapasztalható trendeket, és nehéz bárkit megnyugtatni, amikor a sarki jégtakaró augusztus havi kiterjedése ilyen ütemben csökkent az elmúlt 33 évben:

abra4.jpg

A száraz 2011-es és 2012-es évből azonban még kár messzemenő következtetést levonni, hiszen míg az elmúlt száz év legszárazabb nyara a 2011-es volt 30 centiméternyi csapadékkal, a legnedvesebb a 2010-es volt, 93 centiméterrel. Ezek alapján még hihetnénk akár azt is, hogy a száraz és nedves évek váltakozása normális, és hasonló változások voltak a Balaton vízszintjében már száz éve is.

Sajnos azonban a trendek mást mutatnak: nem a két száraz év a különleges, hanem a nedves. Az OMSZ adatai szerint ugyanis az 1970-es évektől nagyobb számban fordulnak elő szárazabb évek, mint a korábbi időszakban. Melegebbek a nyarak és gyakrabban követik egymást az aszályok. Ettől még nem szárad ki a tó, hiszen a 2010-eshez hasonló években pillanatok alatt elérjük a maximális szabályozási szintet, de a kiugróan jó évek közt gyakrabban fordul elő az alacsony vízszint. További probléma, hogy ezek az időszakok most már csoportosan jelentkeznek, nem ritka, hogy egymás után 3-4-7 év is aszályos. És nemcsak csapadékból hull kevesebb a tóba, de a vízgyűjtő területekről is egyre kevesebb víz érkezik: évente átlagosan 86 centiméterrel növeli a Balaton vízszintjét a Zala és a többi vízfolyás, de a kétezres évek elején két éven át is csak 29 centiméteres volt a hozzáfolyás, és a nyolcvanas évek óta egyre gyakoribbak az átlag alatti értékek. Az elmúlt 12 évben a vízgyűjtőről érkező vízmennyiségek az időszak közel kilencven százalékában az átlagtól jelentősen elmaradtak, sőt, 1960 és 2009 között pont a Balaton vízgyűjtő területében volt a legnagyobb, több mint 25 százalékos az éves csapadékösszeg csökkenése:

abra7.jpg

Tehát közel négy évtizede sűrűsödnek a csapadékmentes évek, és három évtizede tapasztalható a vízgyűjtő terület száradása. És mindehhez hozzájön, hogy a lineáris trend az elmúlt 111 évben folyamatos melegedést mutat Magyarországon:

abra2.jpg

Ezek együttesen eredményezik azt, hogy a Balaton szintje is gyakrabban süllyed a korábban megszokott érték alá, és azt, hogy míg 1921-től 1999-ig, tehát közel nyolcvan éven át mindig több víz érkezett a Balatonba, mint amennyi természetes úton távozott onnan, az utóbbi 13 évből 7-szer negatív előjelű volt az egyenleg: akkor is csökkent volna a vízszint, ha az ember nem nyúl hozzá a Sió-csatorna zsilipjéhez.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nem tudja teljes biztonsággal kizárni, hogy már egy változóban lévő éghajlat első jeleit tapasztaljuk, amikor tartós szárazságra és alacsonyabb vízállásra kell berendezkedni, amelyek a Balaton jelenlegi üdülőtó jellegét komolyan veszélyeztetik. Szó lehet arról, hogy a jelenlegi, 110 centiméteres maximális vízszintet 120 centiméterre növelik, hogy a tó több vizet tudjon raktározni, így egy száraz évet könnyebben vészelné át, ez azonban több százmilliós kiadást jelentene a szükséges partmenti átalakítások miatt, és valójában nem oldaná meg az egyre szárazabb éghajlat problémáját. Mintha úgy próbálnánk védekezni egy minden másnap utunkba álló rabló ellen, hogy több pénzt viszünk magunkkal, hátha nem tudja egyszerre elvinni az összeset.

És hogy hosszú távon mire lehet számítani? Nehéz megjósolni, de az OMSZ az elmúlt 112 év tapasztalata alapján megpróbálta lemodellezni, hogy mi történik majd Magyarországon 2100-ig. Abban biztosak a szakértők, hogy statisztikailag szignifikáns melegedésre lehet számítani, méghozzá egyre ijesztőbb mértékűre: 2021 és 2050 közt várhatóan 1,7 Celsius-fokkal, tehát a már eddig is sok bajt okozó elmúlt száz év melegedését jelentősen meghaladó mértékben növekszik majd a hőmérséklet, míg az évszázad utolsó évtizedeiben már 4,1-4,9 Celsius fokkal lehet melegebb. Jó hír, hogy a csapadékátlag csökkenése a jelenlegi modellek szerint csak ötszázalékos lehet. Persze ez is elég ahhoz, hogy tovább apadjon a Balaton vízszintje, amire azonban sokkal nagyobb veszélyt jelent a nagyobb hőséggel járó gyorsabb ütemű nyári párolgás.

Hogy konkrétan mi lesz a Balatonnal, azt nehéz megmondani. Fekete Péter független Balaton-kutató szerint például a következő években soha nem látott mélységbe süllyedhet a vízszint, és a 2020-as évek végére visszafordíthatatlan lesz a helyzet - a Balaton lassan elpárolog, kiszárad, a helyén csak egy üres tómeder lesz, mint ma az Aralnál.

ARALTO.jpg

A szakértők többsége azonban nem akar ilyen sarkos véleményt megfogalmazni, ők azt állítják, hogy jelenleg még nem állnak rendelkezésünkre olyan modellek, amelyek nagy biztonsággal meg tudnák jósolni, hogyan változik majd a tó vízszintje a későbbiekben. Az viszont biztosnak tűnik, hogy egyre melegebb, aszályosabb évek követik majd egymást, és az elmúlt két évben tapasztalható vízszint nem kirívó rossz példa lesz, hanem hétköznapi jelenség.

35 komment

Címkék: Balaton kiszárad a balaton

Hová tűnt a Balaton vize? Tényleg leengedték a Sió-csatornán?

2013.01.28. 08:00 Magyarósi Csaba

Idén őszre olyan alacsony lett a Balaton vízszintje, hogy szinte száraz lábbal át lehetett sétálni egyik településről a másikra. A mélypont a tavaly év végi 38 centiméteres vízmagasság volt. Azóta valamelyest javult a helyzet, hiszen Velencei-tónyi vizet hozott a Balatonba a havazás, és ma már 62 centiméteres a vízállás, ami még mindig nagyon alacsonynak számít: ha nem következik az átlagosnál jóval csapadékosabb tavasz, akkor őszre megint homokbuckákra számíthatunk a part mentén.

Sokan a 121 kilométer hosszú Sió-csatornát, illetve a zsilipet üzemeltető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot hibáztatják és tulajdonképpen máig tartja magát az a nézet, hogy a víz nem eltűnt a Balatonból, hanem egyszerűen leengedték azt a parti nyaralók védelmében. Egyszerűbben szólva: a gazdagok szárították ki a tavat.

Szerencsére ezt a kérdést nagyon könnyű tisztázni, hiszen hivatalos adatok vannak arról, hogy melyik évben mennyi vizet engedtek le a csatornán, amelynek az ősén már Galerius császár is dolgoztatott i. sz. 292-ben. Az igazi szabályozás aztán a 19. század elején indult be, amikor egész métereket engedtek le a tóból, hogy növeljék a mezőgazdaság számára hasznos területeket, mert csak a század közepén kezdték el turisztikai szempontból is hasznos térségnek tekinteni a Balatont.

Akkortól már nem a tó kiszárítása, és a felszabaduló terület felszántása, hanem egészséges határok közti szabályozása vált a kulcskérdéssé, amiben a zsilip segíti a szakembereket. Hogy aztán mikor, mennyi vizet kell leengedni a tóból ahhoz, hogy a déli parti települések és a vasútvonal biztonságban legyen, azóta is vita tárgya.

1212-Siofokon-a-Sio-csatorna-es-a-zsilip.jpg

Abban viszont mindenki egyetért, hogy szükség van szabályozási szintre, és a szakértők közt abban sincs vita, hogy ez a szint a jelenleg meghatározott 110 centiméter környékén lehet optimális. Egyébként már a mostani maximum is egy emelés eredménye: korábban 100 centiméter volt a megengedett csúcsérték, majd egy hatéves előkészítő munka eredményeként 2002-ben emeltek tíz centimétert, ami 60 millió kőbméter többletvizet jelent a mederben. A régi szép időkben tehát, amikor emlékeink szerint mindig tele volt vízzel a Balaton, jóval korábban húzták ki a dugót, mint az elmúlt években, és alacsonyabban volt a maximális vízmagasság. Viszont a megszépülő emlékektől függetlenül az könnyedén eldönthető kérdés, hogy a mostani szárazság a Sió-csatorna hibája-e.

Röviden válaszolva: nem.

Ennek az a pofonegyszerű oka, hogy 2011. május elseje óta, tehát közel 21 hónapja nem engedtek le vizet a csatornán. Ráadásul akkor a 110 centis szabályozási maximum fölött, 111 centiméteren tetőzött a Balaton. Ez az a vízmagasság, amelynél a zsilip üzemeltetőinek nincs mérlegelési joguk: 110 centinél nem lehet magasabb a víz szintje a korábban már említett okok miatt, és az évszázados tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen szabályozási magasság mellett egy-két aszályos évet leszámítva köszöni szépen, remekül érzi magát a Balaton.

Sajnos azonban lassan két éve nem volt olyan problémája a zsilip üzemeltetőinek, hogy azon kelljen gondolkozniuk, leengedjenek-e a Balatonból. Pedig pontosan két éve még merőben más képet mutatott a térség: míg most örülünk a 62 centiméteres víznek, 2011. január elsején a nagyon csapadékos 2010-es év miatt 127 centiméteres volt a vízmagasság, így akkor a Sió-csatorna üzemeltetőinek 17,7 centimétert kellett engedniük a Balatonból. Februárra a vízállás újra 118 centire nőtt, márciusban 110 centiméter volt, áprilisban 115 centiméter, májusban 111 centiméter, ekkor már csak 0,02 centimétert engedtek le a vízből. Lényegében tehát a szabályozási maximum felett állt néhány tized centiméterrel a Balaton, amikor utoljára kinyílt a zsilip. Ami alapvetően remek hír volt, hiszen a maximális és az optimális vízállás általában megegyezik.

Általában. Mert van, hogy nem éri azt el, de ettől még nem kell eret vágni magunkon, mert a Balaton egy természetes tó, és előfordulhat az ingadozás. 2003-ban, abban az aszályos évben, amikor még a tavalyinál is alacsonyabb volt a vízállás, alig 70 centiméteres maximumig kúszott fel a vízszint. Csak nyolc centiméterrel volt magasabb, mint most, amikor még bőven töltődő szakaszban van a tó. Mégsem száradt ki a Balaton, mert egy évvel később már 81 centi volt a vízmagasság, aztán 100, majd 119, majd megint 110, aztán 112, 107, majd megint 112, végül jött a már taglalt 2011-es 111 centi, és ez után nem nyílt meg többé a zsilip.

Sőt az egész 2012-es évben zárva volt. Vannak, akik szerint ennek ellentmond, hogy a 121 kilométeres Sió-csatornában tavaly is volt víz, de ez főleg az alsó folyásra igaz, amit már nem a Balaton, hanem a Kapos folyó tölt fel, ez a szakasz tehát független a Balatontól. És ahogy 1993-ban, majd 2001-ben, 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben, úgy 2012-ben sem volt apasztó eresztés a Balatonból. Pontosabban egyetlen egyszer mégis: 2012. április hatodikán egy pillanatra kinyílt a zsilip, de körülbelül csak annyi időre, mint amikor belesünk egy ajtón, aztán rögtön be is csapjuk: összesen 15 századmillimétert engedtek le, hogy felfrissítsék a Sió-csatorna siófoki szakaszát. De a nyár során már erre a fontos feladatra sem engedtek ki vizet a Balatonból, pedig az érintett települések határozottan követelték a zsilip üzemeltetőitől a pangó, szennyezett tározótér átmosását. De már ehhez sem volt elég víz.

16399233_ce27bbe0578a64beb0d5b71caf53ef55_l.jpg

Hogy akkor mi történt a remek, 111 centivel tetőző 2011-es tavasz és a tavalyi 82 centis maximális vízállás között? Jött egy aszályos év. És hogy miért engedtek le 2011. elején a Balaton vízszintjéből több alkalommal összesen 37 centiméternyi vizet, ha egyszer aszályos év következett?

Két okból: egyrészt mert a maximális szabályozási szint felett hagyni a tó vízét komoly kockázatot jelent a part menti településekre, és nem is adnak erre lehetőséget a jogszabályok. Másrészt mert májusban senki sem láthatja előre, mennyi csapadék esik majd a nyáron, a 6-8 napos időjárás-előrejelzéseknél messzebbre kitekintő meteorológiai kalkulációk már a jóslás kategóriájába esnek: vagy bejönnek, vagy nem. Akadnak persze teljesen más módszerekkel dolgozó évtizedes előrejelzések, amelyek a korábbi évtizedek trendjeiből próbálnak következtetéseket levonni a jövőre nézve, ezek vicces módon a rövid távú előrejelzésekhez hasonlóan akár pontosak is lehetnek, de éppen a néhány hónapnyi távolság az, amit a meteorológiában képtelenség előre látni: erre az időszakra nincs jó módszer. És a későbbi cikkekben majd látni fogjuk, hogy az alacsonyabb vízszint egyáltalán nem életveszélyes a Balatonra nézve, a túlságosan magas viszont beláthatatlan kockázatot jelent a térség környékén élők mindennapjaira és közlekedési lehetőségeire. Atombiztos előrejelzés nélkül tehát kicsit vaktában kell lövöldözni, éppen ezért a zsilip üzemeltetői nem lehetnek másra tekintettel, csak a 110 centis szabályozási szintre és arra, hogy az alacsony vízállás sokkal kisebb kockázatot jelent, mint a magas.

20243536.jpg

Összegezve: a problémát a száraz 2011-es és 2012-es év jelentette, nem a zsilip kinyitása, hiszen az a vizsgált időszakban zárva volt. De hogy pontosan milyen meteorológiai jelenségek vezettek el a valóban nagyon alacsony nyári-őszi vízálláshoz, hogyan értük el a 38 centiméteres mélypontot, és hogy kell-e attól tartanunk, hogy a Balaton vize egy nap teljesen eltűnik, azt a következő cikkünkben fogjuk megvizsgálni.

85 komment · 1 trackback

Címkék: aszály Balaton kiszárad a balaton

Egy tonna pisztrángot sütnek Tapolcán

2012.10.04. 15:30 ilovebalaton

Életemben nem kóstoltam még pisztrángot, de most itt a lehetőség: hétvégén második alkalommal rendezik meg a Tapolcai Pisztráng és Bor Fesztivált, amely a magyar pisztrángfogyasztásnak kíván hagyományt teremteni. A szervezők mernek nagyban gondolkodni, kispályázásról szó sem lehet: hozzávetőleg ezer kilogrammnyi pisztrángot terveznek sütni, ráadásul többféle módon, így lesz például tökmaggal sütött és füstölt pisztráng is.

Mezőssy Zoltán főszervező szerint a tapolcai karsztvizek országosan híresek voltak a pisztrángállományukról, de a bauxitbányászat leállítása után elapadt patak helyett most a település déli városrészében találhatóak a pisztrángtelepek, amelyeket a híres tapolcai barlangokból kiáramló tiszta, oxigéndús, télen-nyáron 17 fokos karsztvízzel táplálnak.

Tapolcán a halak mellett komoly hagyománya van a borkereskedelemnek is, így a rendezvény hangsúlyt fektet a hal- és borfogyasztás együttes népszerűsítésére: tíz neves környékbeli borház kínálja majd a balatoni borvidékek jellegzetes borait péntektől vasárnapig.

A rendezvény ideje alatt a Borházak által kínált borokkal halételeket, házi sajtkülönlegességeket lehet fogyasztani, megízlelve egyebek közt házi réteseket, házi szörpöket, házi lekvárokat, miközben népművészek, kézművesek kínálják portékáikat. Az önkormányzat és helyi vállalkozók támogatásával megvalósuló háromnapos rendezvénysorozatra a szervezők több ezer embert várnak. Kommenteljen, aki ott lesz idén is!

Szólj hozzá!

Légpárnás mentőjárművet adtak át a Balatonnál

2012.10.03. 07:55 ilovebalaton

Ez egy ilyen hét. Néhány napja még arról tudtunk beszámolni, hogy új, szupermodern hajót adtak át a Balaton partján, most meg egy újabb csúcstechnikás kütyü került elő a szezon végén.

A légpárnás járművet a Siófok-Kiliti repülőtéren adták át, és elsősorban a légpárnás járművek pilótáit képzik majd rajta. A tanultakat aztán sok helyen lehet majd hasznosítani: a különleges alakulatoknál és speciális mentőegységeknél is alkalmazzák ezeket az eszközöket, persze nekem elsőre az És megint dühbe jövünk és a Rendőrakadémia 5. ugrik be róluk.

thumb_2310_default_big.jpg

thumb_2311_default_big.jpg

A légpárnás, háromszemélyes jármű angol gyártmányú. 1000 köbcentiméteres, 35 lóerős Briggs V2-es motor hajtja légcsavarját, amely az emelő és tolóerőt biztosítja. A földtől 30 centiméter magasra emelkedik fel, vízen, jégen, mocsaras és lápos területen is otthonosan mozog. Maximum 70 km/órás sebességre képes a jármű, óránként nagyjából tíz liter üzemanyagot fogyaszt.

1 komment

Címkék: közlekedés Balaton

Megtette első útját a Balaton új hajója

2012.09.30. 11:07 ilovebalaton

Lesz végre mire vigyáznia a Balatoni Hajózási Zrt.-nek is. Pénteken ugyanis ünnepélyesen felavatták a szigligeti kikötőben a Balaton új hajóját, ami a Szigliget nevet kapta.

A 40,4 méteres, 90 tonnás hajó tavaly decemberben érkezett meg Siófokra, azóta is dolgoztak rajta a szakemberek, hogy elkészüljön. Augusztusban volt a keresztelő (Szigliget nyerte a névadásra kiírt pályázatot), most pedig a próbautat is lezavarták.

thumb_2299_default_big.jpg

thumb_2298_default_big.jpg

Lain Ferenc, a Balatoni Hajózási Zrt. műszaki igazgatója szerint a háromszáz fős Szigliget különlegessége, hogy két hétlevelű hajócsavar hajtja. Minél több levelű a propeller, annál egyenletesebben oszlik el a hajó teljesítménye, más szavakkal annál hatékonyabban tudja leadni az erőt, kisebb zaj mellett. Hátránya viszont, hogy sérülékenyebb a háromlevelű hajócsavarnál.

De vannak itt további érdekes részletek: a hajó teljesen automata, így a kapitány képes mindent egyedül irányítani, és bulba van a hajó orrán, ami megtöri a hullámokat, így viharosabb időben is simán siklik a vízen. Ráadásul nagy méretei ellenére alacsony a merülése, így tökéletesen alkalmas a balatoni közlekedésre.

Vannak külső utasterek, zárt páholyok, és étterem is van a háromszázmillió forintos építési költségű hajón.

A próbaúton 19,8 km/órás átlagsebességet sikerült elérni, a menetrendbe 2013 tavaszán állítják be a Szigligetet, ami a második legnagyobb lesz a Balatonon a Szent Miklós után.

51 komment · 1 trackback

Címkék: közlekedés hajó Balaton

Egy kanadai újságíró rajongott a Balatonért

2012.09.24. 08:32 ilovebalaton

Egy remek írás jelent meg a Toronto Star című oldalon, ami egyébként Kanada legnagyobb online hírlapja. A Claudia Capos nevű szerző hosszabb időt töltött a tóparton és számos helyi jellegzetességbe beleszeretett, aminek mi itt az I love Balatonon nagyon tudunk örülni.

A cikk azzal kezdődik, ahogy cigány zenészek húzzák a Magyar rapszódiát a Kisfaludy Házban a szerzőnek, akinek a zene hallgatása közben eszébe jutnak a Balaton-parti borozók, ahol hatalmas lelkesedéssel mulatnak hétvégente a magyarok, a gesztenyefák illata a levegőben, a csirkepaprikás,  és a Dreher Classic sör. És elmereng a halványkék tó fölött lebegő kövér felhőkön a vulkanikus hegyek árnyékában.

Aztán megemlíti a Gundel palacsintát csokoládémártással, amit az istenek eledelnek nevez Claudia, aki két hetet töltött a Balaton körül és közben számos fesztiválon vett részt, remekül érezte magát és remek borokat ivott. Elmeséli az olvasóinak, hogy a magyarok minden évben a tóparton nyaralnak, hogy külföldiként kicsit zavaró, hogy majdnem minden település neve előtt ott van a "Balaton"-előtag, de jó látni, hogy a nevüket leszámítva sokban különböznek egymástól a falvak, városok.

balaton1.jpg

A szerző törzshelye Keszthely volt, ahol érkezésekor a főtéren épp pünkösdi ünnepséget tartottak, gulyással és sörrel. Claudia megnézte a Festecsics kastélyt, aztán autóval útnak indult felderíteni a környéket. A magyar utakat egyébként jónak találta, ami némi alkoholos befolyásoltságra utal.

Claudia imádta Hévízt és a fürdőt, és bár az első három órában a kénes szagot nehezen tudta elviselni, egy idő után már fel sem tűnt neki. Aztán jött Sümeg, ahol összeismerkedett két amerikai házaspárral. Ők azt mondták, hogy Magyarország pont olyan, mint Nyugat-Európa, tiszta utcákkal, gyönyörű építészettel, csak olcsóbb. Ezután részt vettek egy lovagi tornán, majd hazaindulás előtt ittak még egy utolsó pohár bort.

Hát így.

81 komment

Címkék: Balaton külföldi szemével