Hová tűnt a Balaton vize? Tényleg leengedték a Sió-csatornán?

Hová tűnt a Balaton vize? Tényleg leengedték a Sió-csatornán?

Idén őszre olyan alacsony lett a Balaton vízszintje, hogy szinte száraz lábbal át lehetett sétálni egyik településről a másikra. A mélypont a tavaly év végi 38 centiméteres vízmagasság volt. Azóta valamelyest javult a helyzet, hiszen Velencei-tónyi vizet hozott a Balatonba a havazás, és ma már 62 centiméteres a vízállás, ami még mindig nagyon alacsonynak számít: ha nem következik az átlagosnál jóval csapadékosabb tavasz, akkor őszre megint homokbuckákra számíthatunk a part mentén.

Sokan a 121 kilométer hosszú Sió-csatornát, illetve a zsilipet üzemeltető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot hibáztatják és tulajdonképpen máig tartja magát az a nézet, hogy a víz nem eltűnt a Balatonból, hanem egyszerűen leengedték azt a parti nyaralók védelmében. Egyszerűbben szólva: a gazdagok szárították ki a tavat.

Szerencsére ezt a kérdést nagyon könnyű tisztázni, hiszen hivatalos adatok vannak arról, hogy melyik évben mennyi vizet engedtek le a csatornán, amelynek az ősén már Galerius császár is dolgoztatott i. sz. 292-ben. Az igazi szabályozás aztán a 19. század elején indult be, amikor egész métereket engedtek le a tóból, hogy növeljék a mezőgazdaság számára hasznos területeket, mert csak a század közepén kezdték el turisztikai szempontból is hasznos térségnek tekinteni a Balatont.

Akkortól már nem a tó kiszárítása, és a felszabaduló terület felszántása, hanem egészséges határok közti szabályozása vált a kulcskérdéssé, amiben a zsilip segíti a szakembereket. Hogy aztán mikor, mennyi vizet kell leengedni a tóból ahhoz, hogy a déli parti települések és a vasútvonal biztonságban legyen, azóta is vita tárgya.

1212-Siofokon-a-Sio-csatorna-es-a-zsilip.jpg

Abban viszont mindenki egyetért, hogy szükség van szabályozási szintre, és a szakértők közt abban sincs vita, hogy ez a szint a jelenleg meghatározott 110 centiméter környékén lehet optimális. Egyébként már a mostani maximum is egy emelés eredménye: korábban 100 centiméter volt a megengedett csúcsérték, majd egy hatéves előkészítő munka eredményeként 2002-ben emeltek tíz centimétert, ami 60 millió kőbméter többletvizet jelent a mederben. A régi szép időkben tehát, amikor emlékeink szerint mindig tele volt vízzel a Balaton, jóval korábban húzták ki a dugót, mint az elmúlt években, és alacsonyabban volt a maximális vízmagasság. Viszont a megszépülő emlékektől függetlenül az könnyedén eldönthető kérdés, hogy a mostani szárazság a Sió-csatorna hibája-e.

Röviden válaszolva: nem.

Ennek az a pofonegyszerű oka, hogy 2011. május elseje óta, tehát közel 21 hónapja nem engedtek le vizet a csatornán. Ráadásul akkor a 110 centis szabályozási maximum fölött, 111 centiméteren tetőzött a Balaton. Ez az a vízmagasság, amelynél a zsilip üzemeltetőinek nincs mérlegelési joguk: 110 centinél nem lehet magasabb a víz szintje a korábban már említett okok miatt, és az évszázados tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen szabályozási magasság mellett egy-két aszályos évet leszámítva köszöni szépen, remekül érzi magát a Balaton.

Sajnos azonban lassan két éve nem volt olyan problémája a zsilip üzemeltetőinek, hogy azon kelljen gondolkozniuk, leengedjenek-e a Balatonból. Pedig pontosan két éve még merőben más képet mutatott a térség: míg most örülünk a 62 centiméteres víznek, 2011. január elsején a nagyon csapadékos 2010-es év miatt 127 centiméteres volt a vízmagasság, így akkor a Sió-csatorna üzemeltetőinek 17,7 centimétert kellett engedniük a Balatonból. Februárra a vízállás újra 118 centire nőtt, márciusban 110 centiméter volt, áprilisban 115 centiméter, májusban 111 centiméter, ekkor már csak 0,02 centimétert engedtek le a vízből. Lényegében tehát a szabályozási maximum felett állt néhány tized centiméterrel a Balaton, amikor utoljára kinyílt a zsilip. Ami alapvetően remek hír volt, hiszen a maximális és az optimális vízállás általában megegyezik.

Általában. Mert van, hogy nem éri azt el, de ettől még nem kell eret vágni magunkon, mert a Balaton egy természetes tó, és előfordulhat az ingadozás. 2003-ban, abban az aszályos évben, amikor még a tavalyinál is alacsonyabb volt a vízállás, alig 70 centiméteres maximumig kúszott fel a vízszint. Csak nyolc centiméterrel volt magasabb, mint most, amikor még bőven töltődő szakaszban van a tó. Mégsem száradt ki a Balaton, mert egy évvel később már 81 centi volt a vízmagasság, aztán 100, majd 119, majd megint 110, aztán 112, 107, majd megint 112, végül jött a már taglalt 2011-es 111 centi, és ez után nem nyílt meg többé a zsilip.

Sőt az egész 2012-es évben zárva volt. Vannak, akik szerint ennek ellentmond, hogy a 121 kilométeres Sió-csatornában tavaly is volt víz, de ez főleg az alsó folyásra igaz, amit már nem a Balaton, hanem a Kapos folyó tölt fel, ez a szakasz tehát független a Balatontól. És ahogy 1993-ban, majd 2001-ben, 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben, úgy 2012-ben sem volt apasztó eresztés a Balatonból. Pontosabban egyetlen egyszer mégis: 2012. április hatodikán egy pillanatra kinyílt a zsilip, de körülbelül csak annyi időre, mint amikor belesünk egy ajtón, aztán rögtön be is csapjuk: összesen 15 századmillimétert engedtek le, hogy felfrissítsék a Sió-csatorna siófoki szakaszát. De a nyár során már erre a fontos feladatra sem engedtek ki vizet a Balatonból, pedig az érintett települések határozottan követelték a zsilip üzemeltetőitől a pangó, szennyezett tározótér átmosását. De már ehhez sem volt elég víz.

16399233_ce27bbe0578a64beb0d5b71caf53ef55_l.jpg

Hogy akkor mi történt a remek, 111 centivel tetőző 2011-es tavasz és a tavalyi 82 centis maximális vízállás között? Jött egy aszályos év. És hogy miért engedtek le 2011. elején a Balaton vízszintjéből több alkalommal összesen 37 centiméternyi vizet, ha egyszer aszályos év következett?

Két okból: egyrészt mert a maximális szabályozási szint felett hagyni a tó vízét komoly kockázatot jelent a part menti településekre, és nem is adnak erre lehetőséget a jogszabályok. Másrészt mert májusban senki sem láthatja előre, mennyi csapadék esik majd a nyáron, a 6-8 napos időjárás-előrejelzéseknél messzebbre kitekintő meteorológiai kalkulációk már a jóslás kategóriájába esnek: vagy bejönnek, vagy nem. Akadnak persze teljesen más módszerekkel dolgozó évtizedes előrejelzések, amelyek a korábbi évtizedek trendjeiből próbálnak következtetéseket levonni a jövőre nézve, ezek vicces módon a rövid távú előrejelzésekhez hasonlóan akár pontosak is lehetnek, de éppen a néhány hónapnyi távolság az, amit a meteorológiában képtelenség előre látni: erre az időszakra nincs jó módszer. És a későbbi cikkekben majd látni fogjuk, hogy az alacsonyabb vízszint egyáltalán nem életveszélyes a Balatonra nézve, a túlságosan magas viszont beláthatatlan kockázatot jelent a térség környékén élők mindennapjaira és közlekedési lehetőségeire. Atombiztos előrejelzés nélkül tehát kicsit vaktában kell lövöldözni, éppen ezért a zsilip üzemeltetői nem lehetnek másra tekintettel, csak a 110 centis szabályozási szintre és arra, hogy az alacsony vízállás sokkal kisebb kockázatot jelent, mint a magas.

20243536.jpg

Összegezve: a problémát a száraz 2011-es és 2012-es év jelentette, nem a zsilip kinyitása, hiszen az a vizsgált időszakban zárva volt. De hogy pontosan milyen meteorológiai jelenségek vezettek el a valóban nagyon alacsony nyári-őszi vízálláshoz, hogyan értük el a 38 centiméteres mélypontot, és hogy kell-e attól tartanunk, hogy a Balaton vize egy nap teljesen eltűnik, azt a következő cikkünkben fogjuk megvizsgálni.

Hová tűnt a Balaton vize? Tényleg leengedték a Sió-csatornán? Tovább
Címkék:aszály Balaton kiszárad a balaton

A bejegyzés trackback címe:

https://ilovebalaton.blog.hu/api/trackback/id/tr905046742

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.01.28. 12:13:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kvp 2013.01.28. 11:22:33

Foldvarnal es Aliganal van egy magas es meredek partfal jo messze a parttol. Regen az volt a Balaton termeszetes partvonala. Csak par aszalyos ev utan epitettek egy vasutvonalat a partra, amit aztan elontott volna a viz amikor kezdett ujra megtelni a to. Ezert epult a Sio csatorna, hogy a vasut biztonsagban legyen. Csak eppen a termeszetes vizszint igy lement a padlo ala. Egyebkent a to szamara egeszseges vizszint az lenne amikor a sio gatjan magatol atbukik a viz. Persze addigra mar minden nyaralo azna, de cserebe nem szaradna ki es ujra letre tudna jonni az egeszseges nadas a szelein (az elontott nyaralok es utcak kozott). Ez utobbi bekovetkeztere persze nem sok esely van. Alternativakent meg lehetne kotorni a medret, hogy nagyobb legyen a to viztartaleka.

...elmúlik... 2013.01.28. 11:32:30

@kvp: Ezt a kotrást, ha jól emlékszem, régen többször alkalmazták. Megannyi nyáron át, melyeket a Balaton partján töltöttem, mindig dolgoztak a kotróhajók. Most nem tudom, hogy állnak vele?

koborvadász 2013.01.28. 11:56:04

Érdekes! Ha nem elengedték belőle a vizet akkor hova tűnt pillanatok alatt belőle??
Lent voltam keszeg íváskor Széplakon. A kövezés tetejéig ért a víz. Szépen ívtak a halak.
2 hét múlva a kövezés közepéig sem ért a víz!
Pedig olyankor nincs nagy szárasság!
Ennyit a meg nem nyitott zsilipről!

rati 2013.01.28. 12:05:08

Én azt láttam, amikor arra bicikliztünk, hogy egész nyáron és összel is folyamatosan folyt át a víz a Balatonból a Sió csatornába. Igaz, hogy csak picit volt nyitva, de úgy tűnik állandóan eresztették le a Balatont. Nem értek hozzá. Ez a mennyiség nem számít? Ennyinek feltétlenül be kell kerülnie a csatornába, hogy ne menjen tönkre?

hot-spot (törölt) 2013.01.28. 12:15:24

A rizs megterem már benne?

labi 2013.01.28. 12:22:30

"Szerencsére ezt a kérdést nagyon könnyű tisztázni, hiszen hivatalos adatok vannak arról, hogy melyik évben mennyi vizet engedtek le a csatornán"

Még szerencse hogy a hivatalos adatok szerint minden oké, és azok mindig azok, amik..

vlacko 2013.01.28. 12:28:19

Ez itt épp azzal foglalkozik, hogy hova lett a víz:
gazz.blog.hu/2012/12/15/vizugyek

qwertzu 2013.01.28. 12:38:06

Azért az kemény, hogy tényszerűen eldönthető igen/nem kérdéseken lehet vitatkozni.

Szerintem az érintett vízügyi szervnek felesleges ilyen kommunikációs izéket megeresztenie.
Két lehetőség van:

1: A vízügy hazudik, mégis engedtek le vizet. Ilyenkor akik látták, hogy folyik a víz, azokat nyilván nem lehet semmilyen kamu hivatalos adattal meggyőzni.

2:A vízügy igazat mond, 2012. április hatodika óta egy csepp víz se jutott át a zsilipen. Ebben az esetben hiába van aszály, száradnak ki 50 év után először kutak, stb..., akkor se fogják elhinni, hogy nem eresztés történt.

Megoldás: 2 webkamera, független áramellátás és internetkapcsolat, felvételek megőrzése 5 évre visszamenőleg.

pástétom 2013.01.28. 12:47:29

A 2000-es évek elején az átlagnál szárazabb évek voltak, a Balcsi vízállása pedig folyamatosan csökkent. Ez 2003-ban érte el a mélypontot: egy rendkívűl meleg és száraz nyár után kb. 20(!) cm volt a vízállás. Aztán csapadékosabb évek jöttek -a vízszint emelkedni kezdett és a probléma megoldódott. Ez lesz majd most is, ilyen egyszerű.

dr. Bértollnok 2013.01.28. 12:52:02

Én azért kiadnék a Közgépnek egy megrendelést (bocs, közbeszerzésre gondoltam!), hogy a Zala folyó és a Dráva között készítsen egy áttöltési lehetőséget, csatornát, vezetéket stb.

Sokat olvastam a dologról, érintett is vagyok több oldalról, tehát érdekel is a téma. Viccen és politikán kívül két dolog biztosnak tűnik.

1.
Senki nem vitatja, hogy az éghajlat változás a szélsőségek irányában fogja eltolni a csapadékmennyiséget és ebből is elsősorban a száraz időszakok hosszának növekedésére, de úgy általában is az éves csapadékmennyiség csökkenésére kell számítani. Lehet az természetes folyamat, hogy kiszárad a Balaton, avagy elmocsarasodik, de talán mégsem kellene hagyni.
2.
A vízutánpótlás csak a Duna és a Dráva felől oldható meg, valószínűleg az utóbbi életszerűbb, olcsóbb. 6-10m3/h vízhozam utánpótlást olvastam, amivel időszakosan kellene és lehetne a Zala folyót hizlalni a Drávából, természetesen csak, ha annak feltételei adottak: A Dráva határfolyó, tehát a vízhozama nem csak a miénk, a Zala kapacitása is határt szab. A végeredmény az lenne, hogy az éves csapadékátlag csökkenését lehetne pótolni.

Sokan aggódnak a Dráva és a Balaton vizének és élővilágának "keveredésével" kapcsolatban. Csak mint műkedvelő szólnék hozzá, ez azért nem tér el vészesen, sajnos a Balaton már most is tele van idegen betolakodó fajokkal, másrészt részben szivattyútelepekkel kellene a vizet átemelni a Drávából, ami viszonylag jó szűrő.

dr. Bértollnok 2013.01.28. 12:58:59

Ja és a költségek:
Nagyságrendileg olcsóbb a megépítése egy csatornának, vezetéknek, kapcsolódó műtárgyaknak és szivattyútelepnek, mint ma Magyarországon egy átlag km autópálya.
Ezzel szembe lehet állítani a Balaton által, az idegenfogalomban megtermelt jövedelmezőséget és akkor már az évi max. egy-két milliárd villanyszámla sem fog annyira fájni.

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.01.28. 13:00:11

Dédapám korában a füredi hajógyár mostani helye és Tihany között ökröket legeltettek.

Viszont akkor telt a meder, amíg telt, nem volt hol leengedni 110 cm-nél.

Külön rege a vízparti nyaralók és a feltöltések törvényessége is. Azért védjük őket.

dr. Bértollnok 2013.01.28. 13:02:14

@rati:
Én elég sokat voltam a zsilipnél. Amit Te láttál, az gyakorlatilag csurgalékvíz, a zsilip nem zár hermetikusan. Hogy folyt volna a Sió? Én nem láttam ilyet, pedig benne horgásztam.
Állt az mit Katiban a gyerek. :-(

dr. Bértollnok 2013.01.28. 13:06:02

Az emlékeket nem csak az idő szépíti, hanem a valóság is. Sok-sok éven keresztül nem volt ilyen probléma, mert a bauxitbányászat miatt minimum a fentebb általam már írt 6-10 m3/h vízmennyiséget beleszivattyúzták a Balatont tápláló felszíni vízfolyásokba, hogy a bánya működni tudjon. A probléma azért vált ennyire "hirtelenné", mert a bányászattal felhagytak. Persze ezzel nem azt mondtam, hogy kezdjék újra, annak sok más káros mellékhatása volt a felszín alatti vizek apadása miatt.

dr. Bértollnok 2013.01.28. 13:06:32

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:
Igen, de mára kiderült, hogy a Rába vízhozama sem a régi.

jaszper 2013.01.28. 13:08:36

Ha 110 cm az ideális vízszint, be kell hegeszteni a zsilipet, és a tetejét le kell faragni 110 cm magasra! Egyszerű? De valóban tavaly előtt szeptemberben sok víz hirtelen tűnt el pár hét alatt. Ki ellenőrzi a dugó (Sió) kihúzógátasat. Papírt én is tudok gyártani!!!!!!

dr. Bértollnok 2013.01.28. 13:13:15

@jaszper:
Ez nem ilyen egyszerű, (még legalábbis hivatalosan) hajózó útvonal a Sió. Igaz külön hajózó zsilip van, de előfordulhat, hogy fel kell tölteni a Siót.
Aztán meg a zsilip egyben a hajókikötő végében van. Itt áramlási okokból nem lehet lefölözni a felesleget, a leeresztés alsóbb vízrétegből megy.
Ez nem úgy működik, mint egy ajtó, hogy kinyitom-becsukom...

Zigomer Trubahin · http://ertedmar.blog.hu/ 2013.01.28. 13:14:13

@rati: Rendszeresen voltam a nyáron a csatornánál, és légy nyugodt, hogy nem eresztették a vizet. Ha te azt a csurgadozó kis vizet eresztésnek vélted, akkor te még nem láttad, milyen az, amikor kinyitják a zsilipet. A zsiliptől 200 méterrel lejjebb, a hídnál áll a víz...

De amúgy mi a francnak már itt is összeesküvés-elméleteket szőni meg becsavarodni? Milyen plusz magyarázat kell a kiszáradáshoz azon kívül, hogy idén hónapokon keresztül talán kétszer esett csak eső a Balatonnál, viszont több tucat napon volt 30 fok fölött a hőmérséklet? Egyetlen kánikulai napon egy centivel csökken a tó vízszintje!

piszter 2013.01.28. 13:19:33

és amit a nyaralók kivesznek a tóból, az a víz vajon mekkora mennyiség az idényben? ezt vizsgálta valaki? ha beindul a szezon, akkor irgalmatlan mennyiségben vehetik ki a környező fúrt legális vagy nem legális kutakból a vizet az öntöző rendszereknek és egyéb felhasználásra. nem kell leengedni a vizet, elég, ha kivesszük más úton. a száraz év persze fokozza ezt a hatást.

de az a gondolat sem áll tőlem messze, hogy valaki korrupciós eszközökkel engedtetett le vizet a sión át a saját érdekei mentén. nyilván ennek nem lesz nyoma a hivatalos szerveknél. :)

Infomaker 2013.01.28. 13:23:58

@dr. Bértollnok:

6-10m3 per óra, biztos?

A házi slagom majdnem tud ennyit :)

Hurrá Torpedó · http://www.youtube.com/watch?v=br-D7UneS0E 2013.01.28. 13:27:05

végre értelmes emberek írogatnak ide.

@piszter: lófasz az ahhoz képest, ami elpárolog. naponta annyi elpárolog 30+ fokban mint amit egy évben budapesten megisznak, elmosnak, öntöznek.
nem az a baj, hogy voltak fogyasztások, hanem az, hogy nem volt utánpótlás.

de persze lehetne olyat is csinálni, mint amit montenegróban tapasztaltam. 8 és 20 óra között nincs vezetékes víz a magánlakásokban! ha kútból mersz szívni levágják a töködet is.

de ebben az esetben kb 5 centivel lenne csak magasabb a szint ami továbbra is kevés. meg lehet hogy a partmenti települések innen veszik ki a vizet, de ide is megy vissza tisztítás után. nem mellesleg a köbméter vízdíj messze magasabb, mint máshol magyarországon...

dr. Bértollnok 2013.01.28. 13:29:25

@piszter:
Igen, készült erre számítás.
Először is, 50 millió m3 az, amit a környező települések kivesznek hálózatok ellátására a Balatonból és a vízgyüjtőjéből. Ez éves szinten 3-4 cm vízszintcsökkenést okozhat, tekintettel arra, hogy a tó víztömege nagyjából 2 milliárd m3.

Az engedély nélkül "kilopott" víz ehhez képest tényleg elhanyagolható, ráadásul az többnyire locsolásra megy el, aminek egy része visszakerül a talajba, a többi elpárolog.

dr. Bértollnok 2013.01.28. 13:30:11

@Infomaker:

Bocsánat, igazad van!
M3/sec!!!

Köszönöm és bocsánat, mást írok és mást mondok. Korral jár.

dr. Bértollnok 2013.01.28. 13:31:49

@Infomaker:
Itt a munkahelyemen mindig m3/h-ban számolunk és ezért a kezem már erre állt rá...
Jujj, de szégyellem magam, mert mégcsak laikus sem vagyok teljesen! :-(

dr. Bértollnok 2013.01.28. 13:34:50

@Hurrá Torpedó:
"nem mellesleg a köbméter vízdíj messze magasabb, mint máshol magyarországon..."

Baxxák is meg! Most fúrattam kutat (25-30 méter mélyre)és így most részben ezzel látom el a házat, ami visszamegy tisztítás után a Balatonba. Igaz nem teljesen szabályos, remélem a szolgáltató ezt nem olvasta, de akkor most én tulajdonképpen töltöm a tavat? :-)

Petihajós 2013.01.28. 14:00:24

20 évig laktam és dolgoztam egy hajón a siófoki kikötőben. Volt, hogy már nem tudtak kifutni a vitorlások a kikötőből az alacsony vízállás miatt. Pontosan jegyzeteltem a napi vízállás mértékét és a hajónaplóba rögzítettem. Mindig tudtam, hogy mikor van nyitva a zsilip, legyen éjszaka vagy nappal.
Azt is tudtam, hogy mikor szennyezi a Balatoni Hajózási Rt a vizet a hajóparkja felújítása, újrafestése révén, sőt azt is lefilmeztem, amikor a kikötőből kitermelt iszapot visszalapátolták a tó közepén önjáró markolókanalas uszályról a köd, vagy az éjszaka leple alatt.
Percre pontosan tudtam, hogy mikor futnak ki a halászhajók a Halgazdaság kikötőrészéből és mikor jönnek be telepakolva hallal, vagy éppen üresen. De azt is lefilmeztem, amikor a tó közepén a túlpartról bevitorlázó kishajóba átzsákolják a zsákmány nemesebbik részét a halászhajóról. És ez nem kizárólag a siófoki halászok szokása volt, hanem még további 3 településen dolgozóké.Van véleményem arról, hogy kiktettek nagyobb kárt a Balaton halállományában, az állami halázsat, vagy a sajtóban sokat emlegetett rabsicok.
Ma is érdekelt vagyok a vízszint változás megfigyelésében és az a véleményem, hogy ebben nem a Sió-csatorna játszik szerepet, mert ezt igazolják a jegyzeteim. Sokkal inkább a meleg, szeles kánikulai napok számának növekedésében látom a gondot, ami összefügghet a klímaváltozással.
Egy dolog azonban bennem is kérdéseket vet fel és ez a lehetséges ok még soha nem került napirendre egyetlen médiában sem. Mégpedig a Balaton menti települések által elfogyasztott vízmennyiség eredete és mennyisége.
A nagyobb települések előtti vízterületeken kb.600 m-re a parttól ún.vízkivételi művek nagy átmérőjű csövein keresztűl szívják ki a vizet a Balatonból. Ezek nagyméretű bólyákkal vannak megjelőlve a hajósok figyelmeztetése céljából.
No ez már számottevő vízszintcsökkenést erdményezhet, amikor a forró nyári napokon megnő a települések vízigénye.

laci_52 2013.01.28. 14:08:37

Nagyon jó és tárgyilagos cikk!

jaszper 2013.01.28. 14:13:56

@dr. Bértollnok: Persze viccesen gondoltam!
De azért el kellene dönteni mennyire fontos nekünk a Balaton!!......... Kell-e nekünk ez a tó, vagy a kiszáradt mocsaras ingoványba tényleg rizst kell majd termeszteni. De....azért köszönöm a megjegyzésedet!

Multidiploma 2013.01.28. 14:14:19

Leszarom a Balatont, a legjobb lenne, ha kiszáradna. Be lehetne vetni, telkeket építeni a helyére. Nagy langyos pocsolya volt az eddig is. Végre véget érne a nagy magyar okoskodás.

dr. Bértollnok 2013.01.28. 14:19:19

Igazad van, a Te szomszédodba meg egy szeméttelepet kellene telepíteni szemétégetővel. Legfeljebb elköltözöl. Ez nem olyan nagy probléma, hiszen tele vagy lével, gondolom egzotikusabb helyeken tölktöd a nyarat, mint "a langyos pocsolyában".

Ne haragudj, de ez ízléstelen bejegyzés volt a részedről, tipikus "ki vagyok, leszarok mindenkit" stílus. Nem díjazom.

Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos 2013.01.28. 14:19:33

@Petihajós: Ezek a vízkivételi művek nem feltétlenül működnek. Egy pár éve megkérdeztem a helyi vízműnél (északi part), hogy innen jön-e a vizünk, és azt mondták, nem, már nyirádi karsztvíz kerül a vezetékbe.

Multidiploma 2013.01.28. 14:21:13

Dr... Oda ne rohanjak. Én igazi dr. vagyok 5 diploma mellett, mégsem írom ki egy szar blogba. Ennyit a kivagyiságról. A Balatonról pedig annyit, hogy pont olyan szánalmas tavacska, mint az egész ország, benne az egész néppel. Tényleg nem a Balcsyra járok nyaralni, hála istennek jut jobb is. És akkor most lehet magyarkodni.

dr. Bértollnok 2013.01.28. 14:26:42

OFF...
Kezdjük azzal, hogy nem vagyok se dr. se Dr.
Csak megengedem magamnak, mert lehetnék annyira, mint néhányan, de nem szeretnék politizálni. :-)
Már a nick-edből is gondoltam, hogy ilyen kiművelt fő vagy. Ennyit a kivagyiságról...
Magyarkodásnál meg csak a stílusodat rühellem.
ON...

Multidiploma 2013.01.28. 14:28:15

Érvelj, öreg, érvelj! Hova szarjak amiatt, hogy nem tetszik a stílusom? A vizedet védd!

Martian (törölt) 2013.01.28. 14:29:36

@Multidiploma: "Tényleg nem a Balcsyra járok nyaralni, hála istennek jut jobb is."

Holt-tenger..? :)

dr. Bértollnok 2013.01.28. 14:29:43

@dr. Bértollnok:
"Magyarkodásnál meg csak a stílusodat rühellem." jobban...

Multidiploma 2013.01.28. 14:33:01

veszett nép ez a magyar. Nézz mélyen magadba, aztán ha hánynod kell, arról is csak a zsidók, cigányok, svábok tehetnek. Pedig ott van a nagy magyar tenger!

dr. Bértollnok 2013.01.28. 14:33:02

@Multidiploma:
Troll... 5 diplomával, kezdek kételkedni, pedog alapból pozitív a hozzáállásom... :-D

Én érveltem itt eleget, olvasd végig, vagy 5-6 tárgyszerű hozzászólásom volt, ahol konkrétan érveltem, ellenben Rólad azt tudjuk, hogy jobb helyekre jársz, van 5 diplomád és leszarsz mindenkit, pl. engem is...

Nem folytatom, Veled nem ülnék le egy asztalhoz, ahhoz tudni kell kultúrember módjára viselkedni. Ehhez nem diploma kell, feltételezve, hogy van Neked...

dr. Bértollnok 2013.01.28. 14:37:09

@Multidiploma:
Ja és azt is tudjuk Rólad, HOGY MA REGISZTRÁLTÁL!

Köszönjük a bemutatkozást, leülhetsz! :-D :-D

Multidiploma 2013.01.28. 14:37:49

Te annyira egyszerű vagy, hogy fáj. Örülnél te, ha leülhetnél velem egy asztalhoz, maradjunk annyiban. Arra válaszolj, te szerencsétlen, hogy miért lenne az katasztrófa, ha kiszáradna a tó? Szerintem örvendetes lenne. Kisebb lenne a feketegazdaság valamivel, felpörögne a mezőgazdaság némileg, és végre nem a németek lepnék el a földedet.

dr. Bértollnok 2013.01.28. 14:46:28

Tényleg veszett nép a magyar, ha ezek a kiművelt fejek! Holnap én is megyek az Ecserire diplomáimat gyarapítandó... :-).

Hát... Meggyőztél. Ezek érvek... befejeztem, nem tárgyalok Veled.
Troll...

gergo · http://www.partypeople.hu 2013.01.28. 14:58:29

@Multidiploma: Elmondásod alapján Te ledoktoráltál, nézd meg mi lett belőled. Itt acsarkodsz, mint egy igazi szakmunkás troll. Ha így folytatod, ebből írhatod a hatodik diplomamunkád. Tisztelettel megkérlek, hogy ne válaszolj ha kérhetem. Köszönöm.

...elmúlik... 2013.01.28. 15:00:15

@Multidiploma: Ez a kiszáradt tó-kontra fekete gazdaság, felpörgött mezőgazdaság-németek nélkül, ezt most hogy? Ha ecsetelnéd pár szóval.

dr. Bértollnok 2013.01.28. 15:05:23

@...elmúlik...:
neeeeee! Már én is túletettem...

...elmúlik... 2013.01.28. 15:19:04

@dr. Bértollnok: Jó, jó, de öt diplomával csak van mit mondani erre:-)

torró 2013.01.28. 15:22:20

Nos én nem törődve egyesek kiszáradás elméleteivel, mivel előbb szárad ki az ilyen mint a ez az öreg teknő.
Az eredeti víz szint pár száz évvel ezelőtt 4 méterrel volt magasabb.Majd sió csatorna és vagyunk most. Az a helyzet, hogy akik ezzel foglalkoznak tudni illene egy két dolgot az időjárással kapcsolatban is.Ugyanis van egy régi módszer amit a régi öregjeink is használtak, mikor még nem volt műholdas előrejelzés. Én közel40 éve használom és pontosan megmondtam az illetékeseknek, hogy nem lesz csapadék úgy gazdálkodjanak a tóval.Nem hallgattak rám, csak a fejüket ingatták. Majd mikor rákérdeztem a történet végén, csak annyit mondtak,ezt nem gondolták komolyan. Egyébként volt már ilyen a tó történetében, sőt még kevesebb volt benne a víz mint az utóbbi két évben. Nos még egy adalék, ha a több diplomás "úr" tudná, ugye a tó körül több nagyfelszíni víztisztító mű is van ami amelyek összesen napi, idénytől függően, átlag 2500m3 mennyiséget emel ki. Az ilyen nagy hőségekben, viszont, ráadásul naponta 1.5cm apad. Ezen kívül vannak sokan , üdülők pl/ akik onnan öntöznek.És lehet összeadni.

Hurrá Torpedó · http://www.youtube.com/watch?v=br-D7UneS0E 2013.01.28. 15:59:34

@dr. Bértollnok: az hagyján, én fizetek azért hogy kiveszem, és azért is hogy visszategyék azt amit kivettem :)
tehát havi kb 10 rugót fizetek azért hogy a vízkészlet ne változzon miattam. szóval én teszek a balaton vizéért :)

dr. Bértollnok 2013.01.28. 16:07:57

@triumphator:
Mindig ez a fránya párolgás! Azt miért nem lehet 2/3-al alkotmányosan betiltani?

@torró:
Írtam már a Balaton teljes vízgyűjtőjén a kommunális fogyasztás összesen 3-4 cm Balaton vizet visz el. Hivatalosan ennek mennyisége (kvóták vannak) 50 millió m3/év. Legyen mondjuk 55-60 millió, ha sokat lopunk.
A tó vízkészlete kb. 2 millárd m3 feltöltött állapotban.

Valójában 3 kánikulai nap alatt elgőzöl ugyanennyit, mint kiveszünk.

torró 2013.01.28. 16:15:17

@Multidiploma:
Basszus kőrbe röhögteted magad:))) Nem 5 diplomát, még érettségit sem feltételezek rólad ezek után. Még hogy mezőgazdaság a Balaton helyén? Maaaargit! Noooormáális? Öcsém ,Most letegezlek, tudod é fiam mit jelent az hogy meder talaj? Tuti hogy halvány lila pótfingod sincs, különben nem írnál ilyet le! Szerintem nem is értenéd meg ha elmagyaráznám akkor sem,Ez akkora egyes, hogy kilóg az öt diplomából is.
@dr. Bértollnok:
Le ne ülj vele egy asztalhoz, :)))))

torró 2013.01.28. 16:22:48

@dr. Bértollnok:
Igen, így van, és ugye akkor van baj ha nincs csapadék hosszú ideig. Ezért kellene megfontolni az illetékes hatóságnak, hogy milyen ütemben szabad a Siót tölteni.Mert azért azt meg bizonyos tisztulási lehetőség miatt meg szükséges. És ha látom ősszel,hogy nem volt csapadék, nem hozok fel a sión hajkat.

torró 2013.01.28. 16:23:49

@torró:
"hajókat" basszus, Már kapkodok.

apanna 2013.01.28. 16:35:10

@dr. Bértollnok: A Balatont nem lehet más vízből pótolni. Majd jön csapadékosabb idő is.

rádió 2013.01.28. 16:40:42

A fentiek javarész csak féligazságok. Márc közepéig a zsilip nyitva volt, 2003-ban mi is volt az a bizonyos Sion történó hajó eresztés.Az esőben bizni kockázatos dolog de a vizpartra épitkezni mégnagyobb most lehet a déli parton a gyerekekkel a sárba füröni Hurrrrrá! CÉL ELÉRVE.

Hurrá Torpedó · http://www.youtube.com/watch?v=br-D7UneS0E 2013.01.28. 17:25:42

@rádió:
ugyanúgy kockázatos abban bízni hogy egy természetes tóhoz tervezett nyaraláson minden klappolni fog: süssön a nap, legyen meleg, ne legyen eső és szél, és még a vízállás is legyen megfelelő pont abban az egy hétben amikor te oda akarsz menni nyáron.

Németh András 2013.01.28. 17:36:05

Olyan felesleges parázás ez. A Balaton átlagmélysége 3,5 méter, térfogata 1,9km3. A felülete 594km2, tehát a felső egy méter az olyan 0,5km3. Erről beszélünk (25 centi és 125 centi közt ingadozik a víz a 2000-es években). Tehát van amikor "fullra ki van száradva" a tó és mindenki sípol még akkor is benne van a víz 75%-a.

A másik adat hogy a sió csatorna max 60m3/sec vízszállításra képes, de ez akkor van ha fullra nyitottak a zsilipek. Ekkor napi 1centi vizet lehet elereszteni. Ez megfelel annak ha azt látja az egyszeri ember hogy 30 méter szélességben 2 méter magasságban egy gyalogos tempójával áramlik kifelé a víz.
Csak hogy mégjobban összehasonlítható legyen ez az érték. Idén szeptember elején amikor arról cikkeztek hogy kiszárad a Tisza akkor 26m3/sec vizet szálított, pedig a fotókon még akkor is egy elég szép kis folyócska volt. Pont akkora mint ebben a szent pillanatban a Rába Körmendnél. Vagy pölö a Zala jelenleg olyan 4-5-6 m3/sec vizet visz be a Balcsiba.

Szóval maradjunk annyiban hogy 20 centi vizet úgy lehet titokban elereszteni, ha 40 napon át egy Rába méretű folyót hozunk létre. Vagy 200 napon át egy Zala méretűt.

Remélem ezek a számok segítik megérteni hogy miért baromság hogy titokban el lehet ereszteni a vizet, valamint hogy miért baromság jelenleg még a vízpótlás mint ötlet.

torró 2013.01.28. 17:42:02

@apanna:
Jön bizony, és méghozzá ez az év elég csapadékban bővelkedőt mutat.

Korogi24 2013.01.28. 17:45:04

Persze vízszint változás mindig volt, de most az éghajlat is változik. Ezt talán itthon nem vesszük még észre, de a világ rakás részén mindennapi (5-10 év alatt jelentősen megmutatkozó) jelenség volt eddig is. Mi sem fogunk kimaradni.

Nem nehéz észrevenni, hogy ha magasabb az átlaghőmérséklet, akkor még ha ua eső is esne, az jobban párolog.

De eső is kevesebb van.

Ráadásul a tó régen természetes mederben volt, nyilván dél felé (az északi szél miatt) szépen töltődött, ez most nincs, dél be van építve (észak is) egy betonteknőben van.

A tó lassan megtelik, kotrás nincs és ilyen méretekben nem is lehet (egyrészt túl nagy a tó és nincs hova elvinni az iszapot).

A megoldás: a vízszintnem magasabbra kell mennie tavasszal vagyis a 110 cm-t meg kell emelni még akkor is ha ez a parti településket "veszélyezteti". Bocs, de ha valaki vízpartra épít miért gondolja, hogy mindig ugyanaz lesz a víz szintje. Ha ártérre építek, akkor miért csodálkozom ha az árvyz elviszi a házat?

Peter Szager 2013.01.28. 17:46:27

A helyzet az, hogy hazudnak.

A tó közel felét néhány éve úgy engedték le a Sión, hogy arról egy híradó, egy rádió sem árulkodott.

Sőt az ellenkezőjét hazudták.

Akkor is nagy pánik volt, és egy 30 millió Ft-os tanulmányból a műszaki egyetemen azt hozta ki egy professzor úr, hogy a megoldás: ki kell szélesíteni a sió csatornát.... Sajnos ez nem vicc!!

Minden le van írva itt:
www.orszagepito.hu/szamok/teljes/2006-2m.pdf

Jó olvasgatást! (nem lesz kellemes)
üdv
Péter

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.01.28. 20:30:25

@Németh András:

"Remélem ezek a számok segítik megérteni hogy miért baromság hogy titokban el lehet ereszteni a vizet, valamint hogy miért baromság jelenleg még a vízpótlás mint ötlet."

- Érthető.
- Ennek ellenére a már hivatkozott Rábából történő vízpótlás ötletét felelős szakértő emberek ötlötték ki.

Petihajós 2013.01.28. 21:36:14

Azt hiszem, hogy Német András írását elolvasva senkinek sem lehet kétsége: a Sión nem tünt el a víz sem korábban, sem mostanában.
Van azonban amivel nem értek egyet:"felesleges parázni a vízszint miatt".
Igaz,marad elég víz a mederben, hogy az élővilág túléljen és a megmaradt halállomány elegendő élettérrel bírjon.
Csupán a turizmus és a hajózás pusztul bele.
Augusztusban már az 1.6 méter merülésű vitorlások az északi parti kikötőkből is csak vontatva tudtak kihajózni, a déli parton pedig néhány kikötő ki is száradt. Aki szokott olvasni tudja, "hajózni pedig muszáj".
A legutóbbi nagy vízszintcsökkenés(2002- 2003) azt erdményezte, hogy aki tehette, az Adriára tartott a Balaton helyett. Nem kevés család megélhetését tette nehézzé az elmaradt turista.
A Balaton az ország egyik legszebb tájegysége,rengeteg magyar család szeme fénye. Szép lesz, ha majd a nyugati medencébe már be sem lehet hajózni, vagy a "tanú-hegyek" szépségére egy elmocsarasodott vízmeder esztétikája vet árnyékot.
Ehhez nem is hiányzik túl sok, mindössze két-három száraz év.
A Balatonba muszáj mesterségesen vizet szállítani, aminek a technikai és földrajzi feltételei is megvannak, de sok pénz kellene hozzá és egy kicsit több emberi gondoskodás, törődés. Manapság mindkettő erősen fogyóban van és nem csak ezen a vidéken.
Aki abban bízik, hogy a természet majd megoldja, ahogy eddig is mindig történt, téved.
Olyan elképesztő ütemben nő az világ gazdaságának károsanyag kibocsátása, amely nem csak az éghajlatra van jelentős befolyással, de felborít minden racionális számítást a lehetséges bekövetkezések prognosztizálásában.
Sajnos ezek már most is legfeljebb néhány évtizedben mérhetőek, semmi képpen sem évszázadokban.

vénszivar 2013.01.28. 21:43:43

Valaki azt írta (máshol), hogy Ócsára vezették, hogy az ottani 80 új háznak a úszómedencéjében legyen víz...,én elhiszem neki.:)

haggyadaszt 2013.01.28. 21:49:26

Én itt élek Siófokon, 200 méterre a zsiliptől, és biztosíthatok mindenkit, hogy a zsilip zárva volt egész tavalyi évben, kivéve azt a pár órát, amikor a városi rövid szakaszba engedtek egy kis pocsolyát.

Sokan nem tudják, hogy a város szélén van egy másik zsilip, ami megtartja a vizet a Sióban, hogy ne büdösödjön be nyáron. Ezért van benne víz Siófokon, nem azér mert engedik a Balcsit.

Igen szánalmas és hülye teória ez a "leengedik a vizet, hogy védjék a milliomosok nyaralóit".

Abban viszont egyetértek, hogy kellene egy másik zsilip és egy természetes víztározó ilyen esetekre, hogy rugalmasabban lehessen szabályozni a vízszintet.

Ha nem teszünk semmit, esélyes, hogy a mi unokáink már nem fognak fürödni a Balcsiban, mert a természet elveszi tőlünk a szárazabb és forróbb nyarakkal.

nemtommi 2013.01.28. 22:00:23

@dr. Bértollnok: Emellet a Rábán üzemelő vízerőművek tulajdonosait is jó lenne megkérdezni arról, hogy mit szólnának hozzá, ha az érkező vízhozam egy részét inkább egy másik vízfolyásba vezetnék el.
Ennél azért találnánk pár értelmesebb beruházást is idehaza, amire ezt a pénzt el lehetne költeni.

nemtommi 2013.01.28. 22:21:27

A vízügyi szolgálat a felmerülő igényeket próbálja kielégíteni, amik ebben az esetben is ellentmondanak egymásnak. Amíg nem születik új megállapodás a tó használói között, addig ez így marad. Legalábbis remélem, hogy a Rába, Mura és Dráva megcsapolása többet nem merül fel ötlet szinten sem.

vackor1 2013.01.28. 23:34:47

@torró:

Ezt írja .
" Ugyanis van egy régi módszer amit a régi öregjeink is használtak, mikor még nem volt műholdas előrejelzés. Én közel40 éve használom és pontosan megmondtam az illetékeseknek, hogy nem lesz csapadék úgy gazdálkodjanak a tóval."

Megkérdezhetem, hogy mi ez a régi tudás, hogyan lehet megismerni?
Komolyan érdekel, megköszönném ha elküldené nekem , akár privát üzenetben is.

Mindenkinek további szép éjszakát kívánok!

bastian 2013.01.28. 23:36:51

Hát nem tudom, az rendben van, hogy kevés csapadék, meg párolgás, de ezek olyan "lankásan" szépen csökkentik folyamatosan a vízszintet, de időnként mintha "ugrások", helyesebben "esések" lennének ebben a folyamatban.

Én a Siófoki ismerőseimnek hiszek, akik állítják látták, hogy hajókat vittek le a Sión és ezért vagy 3 napig nyitva volt, mert kellett oda is a víz, hogy tudjanak úszni a hajók. Nem a "gazdag" parti nyaralósok védelméről van szó, hanem a nemtörődöm hajótulajdonosokról, akik szarnak mindenkire, mikor itt közeledik a szezon vége, viszik le a hajókat a tengerre és persze olcsóbb megkenni itt valakit, mint szárazföldön óriási költséggel útvonalengedéllyel, felvezető kocsikkal megoldani a dolgot.

dr. Bértollnok 2013.01.29. 00:07:05

@apanna:
Ezt nem vitatom, de a klimavaltozas miatt a toltott meder idoszakok ritkulnak, a mostaniak lesznek altalanosak. Ezt nem nagyon vitatja senki, legfeljebb azt, hogy hagyjuk, vagy ne!
En ugy gondolom, hogy a klimavaltozast is emberi tevekenyseg okozta, a Sio csatorna zsilipje sem termeszetes kepzodmeny, a partvedelmi muveket sem a szel hordta ossze, ezert a mesterseges vizutanpotlas sem eretnekseg. A Balaton es az ember viszonya bizonyos szempontbol mar tullepett azon, hogy sorsara hagyjuk.
En azt az allaspontot kepviselem, hogy technikailag relative olcson megoldhato es megoldando a vizszintszabalyozas aktiv modja (a zsilip a passziv). Okologiai veszelyeket nem latok, mert a vizet szivattyuzni kell egyes szakaszokon, tehat azon nagyobb tobbsejtu szervezetek nem jutnak at. Ezen kivul a szerencsetlen Balaton mar kapott a jobol akarva, akaratlanul: busa, ezustkarasz, angolna, amur, torpeharcsa, naphal.

dr. Bértollnok 2013.01.29. 00:24:52

@Németh András:
En meg azt mondom, hogy az elmult 10, 20, 50, majd 100 ev adatait osszevetve eleg egyertelmu a tendencia. Meg nincs veszhelyzet, egy-egy csapadekosabb ev kepes regeneralni a tavat. Azonban tisztan latszik, hogy az eves csapadekmennyiseg folyamatusan csokkent statisztikai atlagban. A legutobbi regeneralodas nem tobb ev megfelelo csapadekhozamnak tudhato be, hanem lenyegeben egy ev extrem hozamaval. Mivel egyertelmuen nem termeszetes jelensegrol van szo, hanem permanens emberi beavatkozasrol, ez a tendencia kis hibaval megjosolhatoan folytatodik.
Szoval en ugy gondolom, hogy panikkeltes nelkul ket dolgon el kell kezdeni agyalni. Egyreszt kell-e nekunk a Balaton, masreszt ha igen, mik a lehetosegek?
Szerintem kb 5-10 ev mulva tisztan latszani fog mennyire nagy a baj, mert a tendencia gyorsulni latszik.
Viszont a legjobb megoldas megtalalasa nem rovid folyamat, azt meg kell tervezni, at kell verni a sotetzoldeken is. A kivitelezeseg szerintem bagatell 2-3 ev lenne. Ezeket osszeadva en azt latom, hogy foglalkozni kell a kerdessel, megpedig komolyan.
Ha megvalosul az altalam felvazolt borulato verzio, akko van mihez nyulni.
Ha a Te optimista elkepzelesed bizonyosodik be, szerintem a tervezesre kidobott penz nem tul nagy aldozat az oltaron. Latok en a nagy magyar rendszeben ennel nagyobb, hovatovabb verlazito pazarlasokat.

dr. Bértollnok 2013.01.29. 00:36:18

@nemtommi:
En eppen arrol irtam korabban, hogy ugy tudom a Raba el van vetve, mint potlolagos vizforras. Az elmult aszalyos evek alatt bebizonyosodott, hogy a vizhozama annak is kritikus szint ala csokkent, megpedig akkor, amikor kellene a Balatonba is a viz.
Ezert foglalkoznak mostanaban fuggetlen gondolkodok a Dravabol valo potlas otletevel, mert adottsagai nem sokkal rosszabbak a Rabanal, ugyanakkor a vizhozama kiegyenlitetteb es nagyobb.

dr. Bértollnok 2013.01.29. 00:40:56

@nemtommi:
Meg valami...
Ez szerintem megterulo beruhazas lenne minden ertelemben. Ne itt keressuk a megtakaritast! Ha nem lenne off, gondolkozas nelkul legalabb 10-et tudnek felsorolni csak az elmult 2 evbol a vizutanpotlas nagysagrendjeben.

Németh András 2013.01.29. 05:07:53

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: nem vitatom hogy a vízpótlás kidolgozását olyan mérnökemberek követték el akik értenek a szakmájukhoz. De ettől még egy felesleges dolog, vagy hogy szépítsem egy olyan elméleti megoldás amire jelenleg még abszolute nincs szükség. Majd ha ténylegesen és hosszú távon látható módon beáll egy negatív vízmérleg akkor lehet vele komolyabban foglalkozni. Egyenlőre a természet még megoldja. Azzal pedig hogy egy Balatonban van vízszintingadozás együtt kell élni, mert ilyen a Balcsi természete.

Németh András 2013.01.29. 05:18:39

@dr. Bértollnok: tervezni tervezzünk, de figyelembe kell venni a "sötétzöld" érveket, mert azok pont annyira sötétzöldek, mint amennyire a tervezésben érdekeltek "technokrata természetpusztítók". Ha a tervezést egy olyan szervezet végzi aki mindkét felet meghallgatja és megoldást talál a problémára akkor legyen. De az biztos hogy az ökológiai érveket nem szabad alárendelni rövidtávú politikai, gazdasági érdekeknek (az egyenletes vízszint leginkább a jachttulajdonosok érdeke, meg a rövidlátó partmenti vezetőké, és az általuk befolyásolt széles de nem eléggé hozzáértő széles tömegeké). A starandolókat az átkosban nem zavarta az hogy ingadozott a vízszint, ha nem mondják be a tévében hogy katasztrófahelyzet van akkor együtt tudnak vele élni és ugyanolyan jól érzik magukat, csak most gerjesztik évről-évre a pánikot a megfelelő érdekcsoportok. A vízminőség az átkosban például kritikán aluli volt a mostanihoz képest, de ezt próbáld meg elmagyarázni egy anyukának aki nyáron a strand után megnézi a tévében hogy épp egy pöcegödörben fürdött a gyerekkel a délelőtt.

Szóval a hisztit el kell felejteni, és a tervezésnél nagyon oda kell figyelni a szakmai érvekre, és nem csak a mérnök szakmák érveire, hanem a ökológiai tudományok szakértőire is, akikek szeretnek nagyon sötétzöldnek beállítani azok akiknek a gazdasági érdekei ezt kívánják. Ott van pl a Balatonkutató Intézet. Nehogy azt állítsa már valaki hogy nem tudják hogy mit mondanak, vagy hogy az "újgazdagok jaktszövetsége" jobban ért a Balcsi élőlényeihez és majd jól megmondja hogy a kutatók sötétzöldek. Pfff...

Németh András 2013.01.29. 06:15:28

@dr. Bértollnok: www.hidrologia.hu/vandorgyules/29/dolgozatok/horvath_emil.html ezt a cikket ajánlom olvasásra, szerintem azért nem olyan egyértelműek a tendenciák sem :D

torró 2013.01.29. 11:43:04

@vackor1:
Nagyon szívesen! Egyébként meglátja,el sem hiszi mennyire egyszerű, pedig ott van mindenki szeme előtt.Mivel nekem is egy idős ember magyarázta el annak idején, úgy gondoltam ideje tovább adni.
Ez a Luca naptár! Tehát Lucától karácsonyig 12 nap. Minden nap egy hónap. Minden nap, ha tudja óránként fel kell írni, egy napló, mit tapasztalt. Napsütés , szél, felhő. A jelenség egy valószínűséget mutat, úgymint szép idő, a felhő csapadékot jelez, a szél pedig egyértelmű. Azt nem tudja meg hány fok lesz a hőmérséklet és viharos lesz e a szél. Azonkívül kell hozzá tudni, a régi bölcseletekből, úgymint a fagyos szentek napjai, Medárd, amit egyesek félre értenek, mert azt mondják hogy ha Medárdkor esik akkor negyven napig esni fog. Úgy igaz, hogy negyven napig akár minden nap lehet eső, de nem egyfolytában.Ezeket ötvözni kell, és ha jól érti meg a vonatkozásokat lesz egyéves majdnem 100%-s időjárás előre jelzése. Lehet hogy elsőre nem fog jól sikerülni, nekem is kellett egy két év mire belejöttem. Volt amikor kérdezték tőlem, na, milyen időt hoztál össze, és néha én is kételkedtem, hogy ez biztos amit leírtam? És sajnos mindig működött. Hát tessék összegyűjteni Lucáig egy két régi megfigyelést azután lehet próbálkozni. Sok sikert hozzá.

nemtommi 2013.01.29. 15:26:10

@dr. Bértollnok: Dráva és Mura határvíz volta miatt esik ki szerintem amellett, hogy nem kis csatornát kellene emiatt megépíteni, ami semmi másra nem lenne használható. Véleményem szerint a legéletképesebb a Dunából való vízpótlás lenne a Sión keresztül, ami a megfelelő vízirányítással egész évben alkalmas lehetne így a hajózás céljaira is.

nemtommi 2013.01.29. 15:32:32

@nemtommi: Annyit még hozzá, hogy természetesen ezt is csak abban az esetben, ha bizonyíthatóan a teljes kiszáradás fenyegeti a tavat, nem pedig csak egy aszályosabb periódus miatti ideiglenes tározott víztérfogat csökkenés.

vackor1 2013.01.29. 17:20:03

@torró:
Köszönöm a választ, ki fogom próbálni, bár egy kicsit várni kell hozzá..:)
Kíváncsi lennék erre az évre mit mutat ez az előrejelzés... Meg lehetne valahogy tudni?
További szép napot kívánok Önnek!

torró 2013.01.31. 07:43:57

@vackor1:
Nos nem tudom belenéz e még a válaszra várva. Ez az év elég csapadékosnak mutatkozik, és a nyarat sem mutatja elég szépnek. Erre most én is kíváncsi vagyok, mert a tavalyihoz képest elég nagy az eltérés. A januári hónap az eddig stimmel. Majd meglátjuk a többit is. Biztos összefutunk valamelyik posztnál még. Majd konzultálunk.

vackor1 2013.02.01. 15:36:58

@torró:
Köszönöm szépen, kíváncsi leszek! :)