Hová tűnt a Balaton vize? Elégette a nap?

Hová tűnt a Balaton vize? Elégette a nap?

Cikksorozatunk első részében arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon a Sió-csatorna üzemeltetői-e a felelősek a nagyon alacsony vízszintért, és megállapítottuk, hogy nem: 21 hónapja egyetlen centi vizet sem engedtek le a Balatonból, az okokat tehát máshol kell keresni. Egy az embertől, pontosabban inkább csak a zsiliptől független jelenségben: az időjárásban, amely az elmúlt két évben rengeteget tett azért, hogy a Balaton vízszintje ritkán látott mélységekbe zuhanjon.

IMG_5252.JPG

2011. tavaszán még a szabályozási maximumként definiált 110 centiméter fölött volt a vízmagasság. Ekkor azonban két, egymást erősítő kellemetlen jelenség következett be:

1: forró nyár vette kezdetét, így a megszokottnál magasabb volt a Balaton párolgása, aminek a mérséklésére semmilyen lehetőség nem áll rendelkezésre.

2: a 2011-es az elmúlt száz év legszárazabb nyara volt, a lehulló csapadék alig 30 centiméternyivel töltötte fel a Balaton vízszintjét, szemben a sok éves átlagnak számító 61 centiméterrel. Az egész ország a legrosszabb évet zárta a 1901-es első mérés óta, de a Balaton térségében még az átlaghoz képest is óriási volt a negatív eltérés a lehulló csapadék mennyiségében.

Az első rossz éven még túl is tette volna magát a tó, ám a folytatás a szintén szörnyű 2012-es év volt: az elmúlt 112 év legszárazabb márciusa és augusztusa együtt gondoskodott arról, hogy alig 39 centiméter csapadék hulljon a tóra, az átlagos 61 centiméterrel szemben. De baj volt a vízgyűjtő területekkel is: olyan száraz volt a föld, hogy a kevés lehulló csapadék nagy része elszivárgott a talajba, tovább növelve a Balaton megpróbáltatásait. Ahogy az az OMSZ ábráján is látható, a zöld térségeket leszámítva mindenhol messze az átlag alatt maradt a csapadékszint 2011-ben:

abra4-1.jpg

És a kék térségeket leszámítva elég nagy volt a baj 2012-ben is:

abra1.jpg

Egymás után két száraz, forró nyár következett, ezek, és csak ezek tehetnek arról, hogy 2012. október 16-ára 38 centire csökkent a vízszint.

További rossz hír, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat Időjárás-előrejelző Osztálya havonta elkészíti a előrejelzését a következő fél évre, és ezek nem ígérnek az átlagot meghaladó csapadékot idénre sem, pedig erre most óriási szükség lenne a vízszint emelkedéséhez. A szakértők tehát arra számítanak, hogy 2013-ban a tavalyihoz hasonlóan alacsony lesz a vízszint - optimális esetben, mert a pesszimista forgatókönyvek szerint ennél akár alacsonyabb is lehet.

Öröm az ürömben, hogy az OMSZ hat hónapos előrejelzései még a készítők szerint sem különösebben pontosak, inkább jóslásról, tippekről beszélhetünk, mert nincs olyan számítógépes rendszer, ami képes lenne ilyen távlatban előre jelezni a változásokat. Néhány napra előrelátni is óriási kapacitást igényel, a világ legerősebb szuperszámítógépeit főként meteorológiai célokra használják, és az elmúlt évtizedek változásait figyelembe véve azt is nagy biztonsággal meg lehet jósolni, hogy mire számíthatunk évtizedes távlatban, de néhány hónapra előre senki sem lát. Ezt bizonyítja, hogy az OMSZ például tavalyra az átlagosnál csapadékosabb tavaszt jelzett előre, ez azonban elmaradt, és szárazság volt egész évben. Röviden: az idei előrejelzések vészjóslók, de bízhatunk abban, hogy tévednek.

Az igazi kérdés azonban nem a 2013-as év, hanem a Balaton hosszú távú jövője. Hogy most egy különleges időszakot élünk-e át, vagy hasonlóan száraz időszakokra rendszeresen sor kerül a Balaton életében? Hogy trendekről van-e szó, így jobb, ha alacsony vízállásra és egyre sekélyebb Balatonra rendezkedünk be, vagy túlaggódjuk az egészet? A tó egy nap teljesen el fog tűnni, mint az Aral, ahol most már homokbuckákon dülöngélnek a megfeneklett hajók, vagy minden marad a régiben?

Az előjelek mindenesetre nem túl biztatók. Egyrészt ismerjük a világszerte tapasztalható trendeket, és nehéz bárkit megnyugtatni, amikor a sarki jégtakaró augusztus havi kiterjedése ilyen ütemben csökkent az elmúlt 33 évben:

abra4.jpg

A száraz 2011-es és 2012-es évből azonban még kár messzemenő következtetést levonni, hiszen míg az elmúlt száz év legszárazabb nyara a 2011-es volt 30 centiméternyi csapadékkal, a legnedvesebb a 2010-es volt, 93 centiméterrel. Ezek alapján még hihetnénk akár azt is, hogy a száraz és nedves évek váltakozása normális, és hasonló változások voltak a Balaton vízszintjében már száz éve is.

Sajnos azonban a trendek mást mutatnak: nem a két száraz év a különleges, hanem a nedves. Az OMSZ adatai szerint ugyanis az 1970-es évektől nagyobb számban fordulnak elő szárazabb évek, mint a korábbi időszakban. Melegebbek a nyarak és gyakrabban követik egymást az aszályok. Ettől még nem szárad ki a tó, hiszen a 2010-eshez hasonló években pillanatok alatt elérjük a maximális szabályozási szintet, de a kiugróan jó évek közt gyakrabban fordul elő az alacsony vízszint. További probléma, hogy ezek az időszakok most már csoportosan jelentkeznek, nem ritka, hogy egymás után 3-4-7 év is aszályos. És nemcsak csapadékból hull kevesebb a tóba, de a vízgyűjtő területekről is egyre kevesebb víz érkezik: évente átlagosan 86 centiméterrel növeli a Balaton vízszintjét a Zala és a többi vízfolyás, de a kétezres évek elején két éven át is csak 29 centiméteres volt a hozzáfolyás, és a nyolcvanas évek óta egyre gyakoribbak az átlag alatti értékek. Az elmúlt 12 évben a vízgyűjtőről érkező vízmennyiségek az időszak közel kilencven százalékában az átlagtól jelentősen elmaradtak, sőt, 1960 és 2009 között pont a Balaton vízgyűjtő területében volt a legnagyobb, több mint 25 százalékos az éves csapadékösszeg csökkenése:

abra7.jpg

Tehát közel négy évtizede sűrűsödnek a csapadékmentes évek, és három évtizede tapasztalható a vízgyűjtő terület száradása. És mindehhez hozzájön, hogy a lineáris trend az elmúlt 111 évben folyamatos melegedést mutat Magyarországon:

abra2.jpg

Ezek együttesen eredményezik azt, hogy a Balaton szintje is gyakrabban süllyed a korábban megszokott érték alá, és azt, hogy míg 1921-től 1999-ig, tehát közel nyolcvan éven át mindig több víz érkezett a Balatonba, mint amennyi természetes úton távozott onnan, az utóbbi 13 évből 7-szer negatív előjelű volt az egyenleg: akkor is csökkent volna a vízszint, ha az ember nem nyúl hozzá a Sió-csatorna zsilipjéhez.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nem tudja teljes biztonsággal kizárni, hogy már egy változóban lévő éghajlat első jeleit tapasztaljuk, amikor tartós szárazságra és alacsonyabb vízállásra kell berendezkedni, amelyek a Balaton jelenlegi üdülőtó jellegét komolyan veszélyeztetik. Szó lehet arról, hogy a jelenlegi, 110 centiméteres maximális vízszintet 120 centiméterre növelik, hogy a tó több vizet tudjon raktározni, így egy száraz évet könnyebben vészelné át, ez azonban több százmilliós kiadást jelentene a szükséges partmenti átalakítások miatt, és valójában nem oldaná meg az egyre szárazabb éghajlat problémáját. Mintha úgy próbálnánk védekezni egy minden másnap utunkba álló rabló ellen, hogy több pénzt viszünk magunkkal, hátha nem tudja egyszerre elvinni az összeset.

És hogy hosszú távon mire lehet számítani? Nehéz megjósolni, de az OMSZ az elmúlt 112 év tapasztalata alapján megpróbálta lemodellezni, hogy mi történik majd Magyarországon 2100-ig. Abban biztosak a szakértők, hogy statisztikailag szignifikáns melegedésre lehet számítani, méghozzá egyre ijesztőbb mértékűre: 2021 és 2050 közt várhatóan 1,7 Celsius-fokkal, tehát a már eddig is sok bajt okozó elmúlt száz év melegedését jelentősen meghaladó mértékben növekszik majd a hőmérséklet, míg az évszázad utolsó évtizedeiben már 4,1-4,9 Celsius fokkal lehet melegebb. Jó hír, hogy a csapadékátlag csökkenése a jelenlegi modellek szerint csak ötszázalékos lehet. Persze ez is elég ahhoz, hogy tovább apadjon a Balaton vízszintje, amire azonban sokkal nagyobb veszélyt jelent a nagyobb hőséggel járó gyorsabb ütemű nyári párolgás.

Hogy konkrétan mi lesz a Balatonnal, azt nehéz megmondani. Fekete Péter független Balaton-kutató szerint például a következő években soha nem látott mélységbe süllyedhet a vízszint, és a 2020-as évek végére visszafordíthatatlan lesz a helyzet - a Balaton lassan elpárolog, kiszárad, a helyén csak egy üres tómeder lesz, mint ma az Aralnál.

ARALTO.jpg

A szakértők többsége azonban nem akar ilyen sarkos véleményt megfogalmazni, ők azt állítják, hogy jelenleg még nem állnak rendelkezésünkre olyan modellek, amelyek nagy biztonsággal meg tudnák jósolni, hogyan változik majd a tó vízszintje a későbbiekben. Az viszont biztosnak tűnik, hogy egyre melegebb, aszályosabb évek követik majd egymást, és az elmúlt két évben tapasztalható vízszint nem kirívó rossz példa lesz, hanem hétköznapi jelenség.

Hová tűnt a Balaton vize? Elégette a nap? Tovább
Címkék:Balaton kiszárad a balaton

A bejegyzés trackback címe:

https://ilovebalaton.blog.hu/api/trackback/id/tr425046813

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csabi. 2013.01.29. 11:00:24

más középiskolában elmondták hogy a balaton egy pusztuló tó.

Flankerr 2013.01.29. 11:19:26

Ez egy nagyon jó poszt, méltó a szerzőjéhez..:)

salamander 2013.01.29. 11:20:55

A Balaton a csodálatos beépítéseknek körbeépítésnek és a Magyar "tájmegóvásnak" az egyik szép példája.

Csoda hogy nem sivatag az egész ország.
Bár ha úgy vesszük az.

***

opati666 2013.01.29. 12:17:17

Csatorna a Dunától a Balatonig? A dunai árvizekkel szépen fel lehetne tölteni a tavat. 3-4 stadionból kijönne az építése...

BigPi 2013.01.29. 12:28:23

Azért van néhány szépirodalmi mű amiben írnak arról, hogy az 1700-as évek végén 1800-as évek elején egy ehhez hasonló szélsőséges időjárás úralkodott a királyság területén. Még a Balaton kiskertes felparcellázása is felvetődött, annyira nem volt benne víz.

Korogi24 2013.01.29. 12:36:25

Fontos post. Érdemes látni, hogy a rekordok hogyan dőlnek meg.

Sydneyben a minden idők max. hőmérsékletét 1-2 éve érték el 40 fokkal, de ebben az évben ezt a maximumot sikerült további 6 fokkal megtoldani, majd' 46 fok volt a maximum a városban, de az ország belsejében 50 fok fölött volt a hőmérséklet -- eddig, a felmelegedési folyamat kezdetén (ha most leállna minden C02, a növekedés akkor is évtizedekig eltartana). Pesten vagy a Balaton körül már 2012-ben 40-hez közelített a hőmérséklet, ez simán megugorhat 45-re nyáron, felülről nincs korlát.

Ez nem olyan mint a sport, hogy tizedmásodperceket már nem is lehet faragni, századmásodperces javításokhoz éveket kell várni.

A legfontosabb adat a cikkből az, hogy nagyjából amióta mérések vannak 80 évig a tóba több víz ment mint ami párolgott, ez az utóbbi 13 évben megfordult és 7-szer (!) negatív lett. Hihetelen trendforduló. Ez a trend tehát most fordult át, tehát a kialakulást segítő folyamatok, ha folytatódnak (márpedig semmi ok azt feltételezni, hogy nem folytatódnak), akkor a negatív évek lesznek a normálisak (vagyis más szavakkal a tó száradni fog).

Mivel a vízmélység nem túl nagy egy évben 40 centit simán tud nettó apadni, nem kell nagy matektudás ahhoz, hogy lássuk (a csapadékos évek lassulásával), de a száradás valószínű.

Félrevezető azt mondani, hogy ami van az normális, a tó már kiszáradt többször stb., az éghajlat változik, ez látni kell.

Egyébként az arktiszi jéggel nem csak a kiterjedés a probléma, hanem a vastagsága is. A jég tömege valószínűleg még sokkal jobban csökkent, mint a táblázatban.

Egyébként van még egy dolog: ha esik és felhő van, akkor nemcsak több víz jut be a tóba, de nem is párolog a víz annyira. Ha nap van és meleg, akkor nemcsak, hogy nem esik, de még jobban is párolog.

(Mellesleg a Duna vízhozama is kimutathatóan csökkent az évtizedek alatt.)

newtehen (egyszerű mint a faék - de működik) · http://avie.freeblog.hu/Files/tehen.jpg 2013.01.29. 12:45:40

"Pesten vagy a Balaton körül már 2012-ben 40-hez közelített a hőmérséklet" Simán volt 42 fok Pesten az Árpád hídnál a múlt nyáron.

pástétom 2013.01.29. 13:21:38

"2: a 2011-es az elmúlt száz év legszárazabb nyara volt..."

Nem igaz. Az év összességében volt összességében száraz - mégpedig országos viszonylatban rekordot döntve - de a nyár pont nem.

www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evszakok_idojarasa/

kepfeltoltes.hu/view/130129/sRpd201103_1__www.kepfeltoltes.hu_.jpg

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2013.01.29. 13:26:43

Nem ártana kotorni sem, ha már full beton a part sok helyen... Fel is töltődik egy ilyen kis tó könnyen.

Hogy kevesebb a csapadék, az nem kérdés.

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2013.01.29. 13:27:26

@newtehen (egyszerű mint a faék - de működik): Betonon mindig melegebb van. Ha csak kimész a városból valami mezőre, már ott kellemesebb.

pástétom 2013.01.29. 13:30:26

"Hogy most egy különleges időszakot élünk-e át, vagy hasonlóan száraz időszakokra rendszeresen sor kerül a Balaton életében?"

Nem különleges: rendszeresen ismétlődő. A '90-es évek első felében egymást követték a negatív csapadékanomáliájú, átlagosnál jóval szárazabb évek, és a 2000-es évek elejét is a szárazabb évek sora jellemezte, amit aztán egy átlag közeli - átlagnál nedvesebb periódus követett egészen 2010-ig.

Gerardus A. Lodewijk 2013.01.29. 13:32:49

Rába-Zala-csatorna? Volt régen ilyen ötlet, nem? Mi lett vele? (Pl. Vasvár és Győrvár között 8 km-t kellene leküzdeni.)
Ha ugyanis 3 egymást követő csapadékszegény év így haza tud vágni egy tavat, akkor szerintem folyamatos vízutánpótlásra van szükség.

bélakirály 2013.01.29. 13:35:27

@Korogi24: "Félrevezető azt mondani, hogy ami van az normális, a tó már kiszáradt többször stb., az éghajlat változik, ez látni kell."

Szóval amik nem illenek a pánikkeltő elméletekbe azokat a tényeket nyugodtan dobjuk ki.

Publius Handballicus 2013.01.29. 13:35:34

A vízszint szabályozás felülvizsgálata mellett azon is el kellene gondolkodni, hogy eddig a vízszint beállítása automatikusan történt. Vagyis a tavaszi 125 cm vízszintnél leengedték a tavat 110 cm -ig. Soha nem egy, a nyári párolgást és a várható csapadék mennyisége becsléséből származó vízleengedés történt. Ha a 125 cm-es vízszintnél ezzel is számoltak volna és nem eresztik le 110 cm-ig a vizet, az ha nem is oldotta volna meg a tavalyi vízszintet, de idén januárban nem 48 cm-ről, hanem 58 vagy akár 63 cm-ről is indulhattunk volna. Ez a 10/15 cm pedig az aszályos években számítana igazán.

Martian (törölt) 2013.01.29. 13:39:17

@pástétom: a Velencei tó kb. 150 éve teljesen kiszáradt... viszont az is igaz, hogy a római birodalom idején Tihany még sziget volt és sokkal magasabb volt a víz szintje.

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2013.01.29. 14:23:39

Az időjáráson nem tudunk változtatni. Amit lehetne, és nem csak az aszály miatt:

1) A tó közvetlen partjának fokozatos kiürítése. A tóparti, zárt területek megnyitása - ha kell, kisajátítások árán. A közvetlen tóparti beruházások erős korlátozása.

2) Betonozott, kövezett partvédelem lehetőség szerinti visszabontása.

3) Ezekhez kapcsolódóan a maximális vízszint megemelése.

4) Hajdani mocsaras, lápos területek regenerációja.

5) Esetleg kotrás?

kotyomfitty 2013.01.29. 14:25:51

2003-ban is alacsony volt a vizszint, bar akkor az Elet es Irodalom cikksorozata szerint szandekosan.

notbuddhistprslave 2013.01.29. 15:44:56

Kár volt idekeverni a teljesen használhatatlan éghajlati modelleket, amik "ilyen ijesztő", meg olyan ijesztő számokat hoznak ki. Valóban különleges korszakot élünk most, Barátaim, de ennek vajmi kevés köze vana CO2-höz..arról érdemes lenne leszakadni már, csakúgy mint a félelemkeltésről. Az Antartktisz jegének idecitálását meg végképp nem értem (az ottani jégolvadás egy szintén természetes, de részben talán más összetevőjű folyamat eredménye. AZ EGYETLEN VÁLTOZATLAN, AZ ÖRÖKÖS VÁLTOZÁS".

kayaibrahim 2013.01.29. 16:58:09

@notbuddhistprslave: Esetleg fejtsd ki bővebben, vagy tegyél be pár linket álláspontod magyarázatára.

java786 2013.01.29. 17:30:24

pont 1-2 hete beszélt egy vízügyes, hogy tavaszra visszaállhat a vízszint...mert van/lesz csapadék

kunzoo 2013.01.29. 18:10:55

21 Hónapja miért is engedték le automatikusan? Rengeteget leengedtek akkor, ráadásul szerintem ha több víz van a tóban lassabban is csökken a szintje mert nem tud annyira felmelegedni.

A 40-es években is volt ilyen alacsony vízszint, láttam fotókat ami szárazon heverő csónakokat mutatott.

@Martian: A tó medrében találtak római temetőt, ezért inkább alacsonyabb volt a vízszint mint most. A középkorban lett magas a vízszintje.

Balt 2013.01.29. 18:12:22

Attenborought-t idézve: az ember a bolygó pestise.

Balt 2013.01.29. 18:23:44

@Gerardus A. Lodewijk: A Dráva is tervben volt, de az határvíz. Persze lehet, hogy a horvátok jóváhagynák, ha meg nem, és jelentős mennyiségű vizet vennénk ki, legfeljebb az EU hasonló dodonai döntést hozna, mint a szlovák "c" variánsra. Igaz, így a Kopácsi-rétet veszélyeztetnénk.

seahawks 2013.01.29. 18:24:06

legalább a sok pesti köcsög nem lepi el;)

Balt 2013.01.29. 18:26:37

@Publius Handballicus: Ez szerepel a cikkben: 120 cm szóba került, de a partvédművekre jócskán költeni kellene hozzá.

Csakjoaruk Webáruház · http://csakjoaruk.hu 2013.01.29. 18:29:16

@opati666: "Csatorna a Dunától a Balatonig? A dunai árvizekkel szépen fel lehetne tölteni a tavat. 3-4 stadionból kijönne az építése..."
Sió :)
Nem az számít honnan hova ássák hanem hogy merre lejt :)

Szerintem ha a Dunán árvíz van, akkor az amúgy is
csapadékosabb időjárás.

Csakjoaruk Webáruház · http://csakjoaruk.hu 2013.01.29. 18:30:27

Gyerekkoromban a Zala minden tavasszal kiöntött (meg mondjuk hó is esett télen) most már alig van ilyen év, az árterek télen is szárazak. Csúszkálni sem járnak a gyerekek télen.

Publius Handballicus 2013.01.29. 19:37:47

@Balt: nem olvastál pontosan. nem automatikusan fel kell emelni a szintet 120-ra, hanem nem ész - és a várható csapadék előre-becslés - nélkül kell lenyomni a szintet 110-re. Legutóbb - 2011-ben - 2 hónapig eresztették a vizet a 110-es szint eléréséért (17 cm-ert engedve le), majd a nyár elején eresztés nélkül másfél hónap alatt 15 cm-ert vesztett el a tó, a párolgás és a szárazság miatt. Vagyis a leeresztés elhibázott volt, mert csap a pillanatnyi vízállást nézte és nem a várható alakulást

viivar 2013.01.29. 22:57:25

csak azt felejti el nagyvonalúan a szerző, hogy 2011 első négy havában 367 tómm mennyiséget leeresztettek, s ezzel is hozzájárultak az éves 500 tómm készletváltozáshoz! vajh miért is feledkezhetett el erről a kdtvizig honlapján is fellelhető tényről???

Németh András 2013.01.30. 09:15:07

@Martian: ez pont nem igaz, fenékpusztán a római időkből származó leletek jelenleg is a víz alatt találhatóak, de tény hogy volt időszak hogy Tihany sziget volt.

Gajatri 2013.01.30. 21:10:15

@Csabi.: Igen, csak nem fejtették ki a pusztulás léptékét. Mert ugye már több ezer éve pusztul, zsugorodik, de nem az utóbbi 2-3 évben tapasztalt ütemben!

Azt meg sunyin elfedi a cikk, hogy a természet 3 éve előre megadta azt a többletet, ami az elmúlt két éveben elpárolgott. Csak éppen a turizmus és a parti tulajok miatt leengedték a Sióba a többletet! "Túl magas a víz, a talajvíz feljött a telkembeee!"

De ilyen az egész ország vízgazdálkodása. Ha jön a víz, a csapadék, az ár, akkor hiszti van a víz miatt. Emelik a gátakat, szivattyúzzák a belvizet és mindent leengednek a folyókba, a tengerbe. De 1-2 hónap múltán azért panaszkodnak, mert aszály van!

Minden vizet itt kellene tartani. A gátakat meg kell nyitni, az ártereket, tározókat fel kell tölteni vízzel. Akik meg az évek alatt az olcsó ártéri telekre építkeztek, azok költözzenek el. Inkább mint éhen és szomjan haljunk!

Zabaalint (törölt) 2013.01.31. 14:30:27

Vegyél egy literes mérőedényt, ami decinként mutatja, mennyi van benne. Öntsd meg 8 deciig, ez lesz a Balaton sok éves legnagyobb vízszintje. Egyből önts le belőle 5 decit, mert efölött az üdülő övezeteket elöntöd. Ezután kezdődhetnek a ciklusok, melyek 1-1 évet átfognak. Először is a párolgás miatt minden évben vegyél le 1 decit (nyilván itt csalok kicsit mert az sem fix). Az adott évi bejövő víz is 1 deci elvileg, de szórása van, ezért legyen mondjuk 0, 1 és 2 deci, amelyeknek mind 1/3 esélye van egy-egy körben. Ezután mivel tényleg nem akarod elönteni az üdölő övezetet, ha 5 deci fölé megy, a fölösleget kiöntöd belőle.

Innentől már egyszerű, egy példa:

1. kör: 1 deci elpárolog, 1 decit hozzá öntenek, marad 5 deci.
2. kör: 1 deci elpárolog, 2 decit hozzá öntenek, marad 6 deci, így 1-et le kell ereszteni (Sió)
3. kör: 1 deci elpárolog, 0 decit hozzá öntenek, így marad 4 deci

Hát ez történik. Természetesen sarkítottam, mert a magasabb vízszintnél némileg nagyobb a vízfelület, de messze nem annyival. Ellenben vannak ellenkező hatások, a sekélyebb vizet gyorsabban benövik a vízi növények, így gyorsabban pusztul a tó. És hát eleve az egész szabályozás úgy kezdődött, hogy a Déli Vasút kilobbizta magának az alacsonyabb vízszintet, mert szar helyre építette a vasutat.

Zabaalint (törölt) 2013.01.31. 14:33:04

@Gajatri:
Bocs, látom kb. ugyanezt megfogalmaztad már előttem. A lényeg, hogy az történik, hogy ha a Balaton vízét egy maximumot tartva szabályozzuk, akkor a minimumok is jóval lejjebb kerülnek, sőt hosszútávon hamarabb pusztul a tó.