Hová tűnt a Balaton vize? Az élővilágnak is rossz?

Hová tűnt a Balaton vize? Az élővilágnak is rossz?

Cikksorozatunk első részében arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon a Sió-csatorna üzemeltetőinek van-e közük a nagyon alacsony vízszinthez, és megállapítottuk, hogy nem: 21 hónapja egyetlen centi vizet sem engedtek le a Balatonból, az okokat tehát máshol kell keresni. A második részből kiderült, hogy egy az embertől, pontosabban inkább csak a zsiliptől független jelenséget, az időjárást okolhatjuk a kialakult helyzetért. A harmadik részben az élővilággal foglalkozunk.

A kutatók számára is nehéz nem tudomást venni arról a tényről, hogy a Balaton vízszintje tavaly nyáron a szokásosnál is alacsonyabb értékeket ért el, az élővilágot azonban mindez nem veszélyezteti. Vörös Lajost, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetének (a limnológia az édesvizekkel foglalkozik) tudományos tanácsadóját faggattuk ki arról, hogy kell-e aggódnunk az élővilág miatt. Ha röviden akarjuk összefoglalni a beszélgetést, akkor az a válasz, hogy nem nagyon. Volt már ilyen időszak a tó történetében, lesz is még, az ilyen jellegű édesvizek élővilága alkalmazkodik a változó vízszinthez. Ami az embernek rossz, nem biztos, hogy a Balatonnak is az, ugye.

03.jpgBalatonfenyvesi homokzátony 2003-ban, a gyorsan megtelelpedő nyövényzettel

A vízszint megállapítása eleve egy önkényesen meghatározott skála szerint történik. Ahogy az első részből kiderült, a Sió-zsilipet 1863-ban nyitották meg a déli parti vasút védelmében, a vízszintet azóta minden nap feljegyzik. A nulla centiméteres szint csak egy viszonyítási alap, feljebb és lejjebb is lehetne. A mérés bevezetése óta eltelt másfél évszázad alatt 20-21 olyan év volt, amikor ilyen vagy ennél alacsonyabb volt a víz, ez a téma legutóbb 2002-2003-ban kapott nagy nyilvánosságot. A második világháború után is rendszeresen előfordult, hogy a mostanihoz hasonló mennyiségű víz volt a tóban, de volt példa arra is (a 20-as évek elején), hogy a megállapított nulla ponthoz képest mínuszba fordult a vízállás. Ez a 2003-as szintnél körülbelül fél méterrel alacsonyabb állást jelent, hatalmas homokzátonyokat lehetett látni mindenfelé.

Természetes, hogy változik a vízállás

A jó hír, hogy a Balatonhoz hasonló, sekély vizű tavak esetében a világ legtermészetesebb dolga, hogy a vízszint nem állandó. A kutatók szerint az ingadozás teljesen normális folyamat, még az is előfordulhat - bár a Balatonnal kapcsolatban nyilván hallani sem akarunk erről -, hogy az ilyen tavak teljesen kiszáradnak, ahogy az a Duna-Tisza-közén található szikes, sós tavakkal is megesik. És a Velencei-tóval is történt már ilyen. Az élővilág minden esetben tökéletesen alkalmazkodik és adaptálódik a változó körülményekhez, az itt élő fajok maximálisan tolerálják a vízszint ingadozását. Alacsony vagy magas víz, az élővilágnak mindegy, de változások természetesen vannak.

04.jpg2004-ben megemelkedett a vízszint, de már felnőtt az előző évben megtelepedett nád. Az alacsony vízállás hatására rövid idő alatt új nádas keletkezett a tóban

Kevesen tudják például, hogy az alacsony víz a nádasnak nagyon jót tesz, 2002-2003-ban is a szokottnál sokkal nagyobb területeket hódított meg a növény. Fenyvesnél még új nádsziget is létrejött. Ennek a folyamatnak az oka, hogy a nád tömegének fele a víz alatt, az iszapban van, ezt a földalatti rendszert felülről látja el a növény oxigénnel. Ha túl sok a víz, a föld feletti rész nem tud elég oxigént pumpálni lentre, alacsonyabb vízállásnál tehát könnyebb dolga van a növénynek.

A halaknak nem téma

Szerencsére nem kell aggódni a halak miatt sem. A Balaton átlagos mélysége 3,2-3,3 méter, ha ebből fél vagy egy méter eltűnik, az a halakat nem nagyon zavarja. Merthogy mindegy nekik, hogy mennyi víz van felettük. Alacsony vízszintnél a parti öv kiteljesedése természetesen változik, ami még hasznos is lehet a halaknak, mert nekik nagyon rosszul jött, hogy a partvonalból 150 kilométert lebetonoztak. Ezzel az ívási lehetőség csökkent, ellenben lehetőség adódott az invazív fajok elterjedésére. Most, hogy egyes területek szárazra kerültek, lokális ívóhelyek alakulhatnak ki.

Vörös Lajos is megerősítette, hogy idén egyetlen csepp vizet sem engedtek le a Sió-csatornán. Egy siófoki "féregnyúlvány" felelős azért, hogy sokan úgy gondolják, eresztik a vizet: hogy ez a terület ne legyen mocsaras és büdös, feltöltik más forrásból származó vízzel, de úgy, hogy még véletlenül se folyjon vissza a Balaton felé. A Sió-csatorna tehát most üres, de az élővilága miatt nem kell aggódni, ez eleve egy mesterséges képződmény. És mivel mesterséges, az élővilága sem állandó, aki itt akar letelepedni, szintén alkalmazkodik a körülményekhez.

05.jpgAz alacsony vízállás hatására az egész déli partot ellepte egy fonalas zöldalga, az érdes békanyál (Cladophora glomerata), ami a vizet gusztustalanná tette, de egészségügyi kockázatot nem jelentett. Ez a jelenség 2002-ben, 2003-ban és 2012-ben is megfigyelhető volt

Az alacsony vízszint egyetlen igazi látványos hatása a déli parton figyelhető meg. Itt kisebb, összefüggő, mindössze 10-20 centiméter mély vízfelületek alakulnak ki, amelyek a tűző nap hatására egészen felforrósodnak. Ez a körülmény kedvez a fonalas zöldalgák elszaporodásának, ami visszataszító lehet, valóban nem szép látvány, de egészségügyi kockázata nincs. Ez az úgynevezett békanyálmoszat, amely hatalmas területeket hódíthat meg a sekély vízben, és gusztustalansága miatt tényleg csökkentheti a tó idegenforgalmi vonzerejét. Már a 30-40 centis vízmélység sem kedvez ennek a fajnak, így megjelenése közvetlen összefüggésbe hozható az alacsony vízzel.

Újak jönnek, mások mennek

Új fajok egyébként állandóan jönnek-mennek a tóban, különösen a parti zónában. Az amúri kagyló a Keszthely-Szigliget vonalon már kiszorította a többi fajt. Két-három éve ehető ázsiai kagyló is megjelent a tóban, mindig jönnek új lények. Mások meg eltűnnek, de ez a csere-bere évszázadok óta a tart, nem hozható közvetlen összefüggésbe a vízszinttel.

06.jpgA békanyál mikroszkópi képe

Kutatói szemmel a Balaton vízminősége továbbra is kitűnő, függetlenül attól, hogy sok, vagy kevés víz van a tóban. Az biztos, hogy látványosan feljavult a Balaton vízminősége, amióta nem engedünk bele szennyvizet, a legkevésbé tiszta területeken is alkalmas a fürdésre. A Balaton egésze teljesen tiszta, a tó közepéből merített vízből nyugodtan lehet inni. Különböző algák és vízibolhák persze lehetnek a vízben, de ennyit minden gyomor elbír.

És hogy mi van a méreganyagokat termelő algákkal? Mint minden hasonló élővízben, a Balatonban is élnek olyan algafajok, amelyek toxikus anyagokat termelnek. Ha ezeknek a méreganyagoknak a szintje bizonyos szint fölé emelkedik, bőrpírt és egyebeket okozhatnak, de jelenleg a vízszinttől függetlenül nincs ilyen veszély, az egészségre ártalmas algák száma a csatornázásnak köszönhetően minimális. Vannak ezzel kapcsolatban ellenvélemények is, de ezzel a következő részben foglalkozunk.

Hová tűnt a Balaton vize? Az élővilágnak is rossz? Tovább
Címkék:balaton

A bejegyzés trackback címe:

https://ilovebalaton.blog.hu/api/trackback/id/tr695051447

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.