Hova tűnt a Balaton vize? Lehetne pótolni?

Hova tűnt a Balaton vize? Lehetne pótolni?

Cikksorozatunk első részében arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon a Sió-csatorna üzemeltetőinek van-e közük a nagyon alacsony vízszinthez, és megállapítottuk, hogy nem: 21 hónapja egyetlen centi vizet sem engedtek le a Balatonból, az okokat tehát máshol kell keresni. A második részből kiderült, hogy egy az embertől, pontosabban inkább csak a zsiliptől független jelenséget, az időjárást nagyon is okolhatjuk a kialakult helyzetért, a modellek ráadásul nem sok jót jeleznek előre. A harmadik részből megtudhattuk, hogy az élővilág alkalmazkodik a változó körülményekhez, nem kell aggódnunk, a negyedik részben meg egy független Balaton-szakértőt faggatunk.

Volt már ilyen

A Balaton jelenlegi helyzetével kapcsolatban két tábort különíthetünk el. A hivatalos kutatói vélemények inkább optimisták, a független Balaton-kutatók viszont riasztóbb állításokat is megfogalmaznak néha. De nem hangulatkeltési célból, ők ugyanannyira aggódnak a Balatonért, mint mi. Czigler László is közéjük tartozik.

Tény, hogy a Balaton vízszintje az elmúlt évtizedekben többször is aggasztóan alacsony volt, amit a magyarázatok jelentős része a klímaváltozással hoz összefüggésbe. Voltak olyan megnyilvánulások is, amelyek szerint mesterségesen kell pótolni a Balaton vizét, de arra egyik elképzelés sem adott választ, hogy amikor országosan is aszály van (márpedig a sorozat második részéből kiderült, hogy az van), akkor hol van akkora felesleges vízkészlet, ahonnan pótolható lenne a Balaton vízhiánya. És ez csak egy a fontos kérdések közül, mert az eltérő vízösszetételből származó ökológiai veszélyekre is oda kell figyelni.

01.jpgEgy homokzátony 2003-ban Balatonfenyves partjainál

A vízszintet befolyásoló tényezők közül vannak rövid és hosszú távú hatások. Rövid távon a csapadékmennyiséget nem tudjuk befolyásolni, azt viszont igen, hogy mennyi vizet eresztenek ki a tóból, és mennyit eresztenek bele. Kiderítettük, hogy a Sió zsilipjét zárva tartják, ott bizony egy csepp víz sem jut ki a Balatonból. Lelakatolják, leláncolják, sőt le is hegesztik a zsilipet, ha a helyzet úgy kívánja. Mint most. Siófokon mégis sokan állítják, hogy eresztik a vizet. Hogyan lehetséges egyszerre igaz a két állítás? Úgy, hogy a siófoki szennyvíztisztító befogadója a Sió-csatorna. Ha az ide kivezetett vizet nem mosatnák el rendszeresen, akkor a környék folyamatosan bűzlene és még járványveszélyes is lenne. Ennek ellenére a hozzánk eljuttatott hivatalos adatok szerint csak egy 0,15 milliméteres eresztés történt tavaly áprilisban, illetve folyamatosan jelen lehet jelentéktelen mennyiségű csurgalékvíz, mert a zsilip nem zár teljesen hermetikusan, de ennek hatása a tó vízszintjére milliméterekben is nehezen kifejezhető.

A Siót, mint kimenetet tehát kordában tartják az illetékesek, a befolyó vizekre viszont kevesebb hatásunk van. Ezeknek a vizeknek a 83 százaléka lápos, mocsaras területeken, berkeken keresztül folyik be a Balatonba, és mindegyik végén van egy zsilip. Ezeket nyáron zárva tartják, és az összegyűlt vizet ősszel, a turistaszezon után eresztik be a Balatonba.

Nyáron csak akkor nyitják ki a zsilipeket, ha a csapadékos idő miatt a berkekben annyi víz gyűlik össze, hogy az már valamelyik települést elöntéssel fenyegeti. A fürdőzők számára egyébként a barnás, habos berekvíz riasztó lehet, a Limnológiai Intézet is elismeri, hogy ez nem szép látvány (még ha nem is jelent egészségügyi kockázatot), ezért is várják meg a beeresztéssel a szezon végét.

02.jpg2003 Fonyód, háttérben a Badacsony

Összefoglalva: egy csapadékszegény nyáron (mint amilyen az elmúlt kettő volt) a Balatonba bejut az északi part patakjainak a vize (ez az összes befolyó vízmennyiség 17 százaléka) és a ráhulló csapadék. Az egyenlet másik oldalán a Sión opcionálisan leeresztett víz, és a legalább napi egy centiméternyi párolgási veszteség áll, de utóbbi nagyon forró kánikulai napon ennél még több is lehet. Ezek alapján nem meglepő, hogy nyáron a Balaton vízszintje rohamosan apad, és ha a szabályozási elv nem változik, akkor enyhe túlzással a Balaton nagy attrakciója a Balaton-átfutási verseny lehet. Persze, ez csak nagyon szélsőséges esetben lehet így.

Kiszáradni nem fog

Valójában nem kell tartanunk attól, hogy a tó kiszárad, ugyanis van még egy vízbázisunk, amelyről eddig nem esett szó: ez a bakonyi karsztvíz. A bakonyi szén- és bauxitbányászat intenzív vízkivételéig a Balaton medre tele volt forrásokkal, helyi szóhasználattal élve "hevesekkel". Tavasszal mindig ezek felett olvadt meg először a jég. Mivel a karsztvízszint változása csak lassan és késleltetve követi a csapadék mennyiségének ingadozását, így annak kiegyenlítő hatása van a vízszintre. Ezt a hatást fokozza az alábbi egyszerű fizikai jelenség: egy víz alatti forrás vízhozamát befolyásolja a felette lévő vízoszlop magassága. Magas vízállásnál nagyobb a forrásra nehezedő víz tömege, kisebb a vízhozam. De alacsony vízállásnál a kisebb ellenállás miatt nő a vízhozam.

Az intenzív karsztvízkiemelés időszakában ezeknek a forrásoknak a vízhozama nagyon lecsökkent, a tapolcai Tavasbarlangban például nem lehetett csónakázni, és a Hévízi-tó körüli problémák országos szinten is ismertek voltak. Ez azonban a Balaton vízszintjét nem befolyásolta, hiszen a kitermelt víz jelentős részét felszíni vízfolyásokon a Balatonba vezették. A bányászat - és így az intenzív vízkitermelés - leállításával a karsztvízszint emelkedni kezdett, és előbb-utóbb helyre fog állni a régi szint. Ha tehát emelkedik a karsztvíz, az nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a forrásokon keresztül a korábbinál több víz kerül a Balatonba, a szakértő szerint teljesen felesleges erre az átmeneti időre külső vízpótlásra gondolni.

De vajon tudunk-e mi esőt csinálni? Na nem esőtánccal, hanem régi, jól bevált módszerekkel. A legtöbb klimatológus ugyanis egyetért abban, hogy a klímaváltozás miatt az éves csapadékmennyiség csökkenni fog, és a csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebb lesz. Hosszú aszályos periódusok váltakoznak majd rövid csapadékos időszakokkal, akár néhány órás felhőszakadással, amely során egy havi csapadékmennyiség is leeshet. Ez nem csak a Balaton, hanem az egész ország problémája.

07.jpgA Balaton vízállásának hosszú távú változásai a siófoki vízmércén
(Az adatok és az ábra forrása: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság)

Magyarországon az uralkodó széljárás az észak-nyugati. Ez a szél az Atlanti-óceán felől hozza a páradús légtömegeket, és ez okozza Nyugat-Európa bőséges csapadékellátását, hozzánk azonban már csak az Alpokon átjutó maradék jut. Csodálatos dolog, hogy varázslat nélkül növelni tudnánk Magyarországon a csapadék mennyiségét, ha sikerülne újra párásítani ezeket a légtömegeket. A szakértő szerint a Duna völgyén keresztül érkező levegőt évszázadokon keresztül a Hanság és környéke párásította újra, ettől javult a Dunántúl csapadékellátása. Ez volt az úgynevezett fokrendszer.

A fokrendszer egy több évszázadig működő - tehát kipróbált, biztosan eredményes - módszer volt. Lényege, hogy egy nagyobb víztest víztöbbletét egy nyíláson (ezt hívták foknak) elvezették. A Balaton vízét megcsapoló Sió patak nyílását, azaz fokát nevezték el például őseink Siófoknak. A fokrendszer főleg a nagyfolyóinkon működött: az árvíz víztöbbletét kivezették a holtágakba, morotvákba, halastavakba, elöntötték a mélyebben fekvő réteket, legelőket. A víz egy része beszivárgott a talajba, biztosítva a talajvíz-utánpótlást, a nagyfelületű vizes élőhelyek intenzív párologtatásukkal pedig növelték a levegő páratartalmát, így áttételesen a csapadék mennyiségét. Alacsony vízállásnál a maradék víz visszafolyt a folyóba, emelve annak vízszintjét. A modern mezőgazdaság velejárója, hogy a fokrendszer korábbi formájában már nem működik, nem működhet. De attól még, hogy fokrendszer nincs, az elvet akár hasznosítani is lehetne. De ez inkább csak egy elméleti lehetőség.

Tiszta vagy algás a víz?

Utolsó kérdésnek csak annyi maradt, hogy akkor most mi van a vízminőséggel? Vörös Lajos cikksorozatunk előző részében úgy fogalmazott, hogy mint minden hasonló élővízben, a Balatonban is élnek olyan algafajok, amelyek toxikus anyagokat termelnek. Ha ezeknek a méreganyagoknak a szintje bizonyos szint fölé emelkedik, bőrpírt és egyéb kellemetlenségeket okozhatnak, de jelenleg a vízszinttől függetlenül nincs ilyen veszély, az egészségre ártalmas algák száma a csatornázásnak köszönhetően minimális. Czigler szerint viszont ezt a kérdést több szempontból kell vizsgálni, de megkerülhetetlen, hogy beszéljünk a foszfor mennyiségéről. A Balaton könnyen felkavarodó üledékében 18 ezer tonna foszfor van egy OECD-jelentés szerint, amely a berkekből került a tóba. A berkek, amíg nem háborgatták őket, a befolyó vizeket szűrték, a megkötött tápanyagokat tőzeg formájában elraktározták. Aztán beavatkoztak: elsőként csatornákkal vágták át őket, így szűrő funkciójuk megszűnt. Ezzel egy időben a mezőgazdasági, ipari és lakossági terhelés elkezdett növekedni. A szennyeződés mind tisztítatlanul ömlött a tóba, így a Balaton elkezdett hínárosodni, majd 1974 után algásodni.

08.jpgEzen az ábrán az látszik, hogy 2002-ben és 2003-ban a vízállás csökkenése nem okozta a vízminőség romlását, mert a klorofill-tartalom a vízben (algák mennyisége) nem nőtt
(Forrás: MTA Ökológiai Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet, Tihany)

Kormányzati intézkedésként csatornáztak, szennyvíztisztítókat építettek és elrendelték, hogy a Kis-Balaton szűrőfunkcióját helyre kell állítani. Ez utóbbi azonban nem sikerült. Nem kivonják a szennyezőanyagokat, hanem feloldják, és a tóba vezetik az elmúlt több mint tízezer év megkötött tápanyagait. Durva kimondani, de napjainkban a Kis-balatoni Vízvédelmi Rendszer lett a Balaton legnagyobb szennyező forrása, amin most nagyberuházással próbálnak változtatni.

A Balaton vize a szó klasszikus értelmében tiszta, de nem is ez a kérdés. Hanem az, hogy toxintermelő kékalgák nagy számban vannak-e jelen benne, és Czigler szerint erre igen a válasz. A kékalgák azért termelnek toxinokat, hogy kiszorítsák a konkurens algafajokat, és sajnos ezek az anyagok a magasabb rendű állatokra is mérgezőek. A tavak kékalgák általi toxikussá válása mára egyébként világjelenséggé vált, nem egyedi a Balatonnál kialakult helyzet, az EULakes szervezetben, amelybe Magyarország is belépett, erre is kiemelten figyelnek.

Tény, hogy a nyílt vízen az ekkora vízszintváltozásnak nincs számottevő hatása. Egy félméteres vízszintcsökkenés a három és fél méteres átlagmélységet három méterre változtatja, összességében ez valóban indifferens. Partközelben viszont, ahol a 60 centis vízből 10 centis lesz, ott okozhat lokális problémákat az algásodás.

Hova tűnt a Balaton vize? Lehetne pótolni? Tovább
Címkék:Balaton

A bejegyzés trackback címe:

https://ilovebalaton.blog.hu/api/trackback/id/tr205054419

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csárli hárper 2013.01.31. 12:05:25

hova tűnt? hova tűnt? a gaz külföldi nemzetveszejtő bankok, a nemzetirtó multikkal karöltve kioffsorozták a vörös tengerbe...nem néztek ekótv-t, he?

Mitya Ivanov 2013.01.31. 12:54:23

@csárli hárper: a téma ennél sokkal komolyabb

ratched nővér 2013.01.31. 15:29:12

@csárli hárper:
nem kell külföldre mutogatni! gyurcsány lopta el.
de hidd el, idén már lesz víz a balatonban!

dr. Bértollnok 2013.01.31. 15:33:02

@ratched nővér:
Választásra feltöltjük a panelproliknak? :-)

Tibitango 2013.01.31. 15:46:58

Sajnálom, hogy megint olyan cikk jelent meg a Balaton vízszintjével kapcsolatban, amelyik nem fedi a valóságot, ugyanis a cikk állítása-miszerint egy csepp vizet nem engedtek le a Sión-valótlan, mert 2011-és 2012 években július első napjaiban kb:100 ezer-akkori elismert 60 ezer-köbméter vizet engedtek le a Sióba, azzal, hogy természetes közegben tudjanak kajakozni néhányan, eeről egyébként a Siófoki hirek önkormányzati lap is beszámolt, elő lehet keresni.Sajnos ezen túl nagyobb a baj mert a szakemberek többször nyilatkozták, hogy a természet majd megoldja.Persze a saját törvényei szerint, amit mi emberek kényszerítünk rá.Tudomásul kell venni, hogy megváltozott a globális éghajlat és ennek következtében, ha mi emberek nem figyelünk fel a jelekre és nem intézkedünk időben kárát fogja látni az egész ország. Ugye nem kell mondanom, ha idén is a partjától 100-200 méterre lesz a víz, akkor annak milyen következményei lesznek, márpedig a jelenlegi vízállás -61 cm-szerint csodára ne számítsunk és, ha idén is leengedik júliusban a vizet akkor homokozhatunk mindenhol.Folytathatnám még, de már annyiszor szóvá tettem, tettük aggódó társaimmal, de mindhiába, fejétől büdös a hal.

dr. Bértollnok 2013.01.31. 15:54:29

Komolyra fordítva. Nagyon jó ez a cikksorozat, nekem tetszett és a témával amúgy hobbiszerűen (érintettként) foglalkozó gondolkodóként nagyrészt egyet is értettem a megállapításokkal.
Külön tetszett, hogy nem akart bebetonozott állásfoglalásokat, dogmákat terjeszteni, hiszen ím ez utóbbi rész éppen arról szól, hogy talán mégsem kellene a mesterséges utánpótlás.
Ez utóbbival pl. az én álláspontom nem teljesen egyezik. Én úgy gondolom, hogy a lehetőségét meg kell teremteni a többlet víz bejuttatásnak, természetesen a környezeti hatások maximális figyelembevétele mellett. Én úgy gondolom, hogy az ökoszemüvegen keresztül is lehet látni, hogy ez a Balaton már nem az a Balaton, amit sokan szeretnének belelátni. A szomorú, hogy nem is lesz az, ha tele van a meder és akkor sem, ha nincs. Ennek a tónak ma olyan üdülő és gazdasági szerepe van, amit nem lehet nem figyelembe venni. Ezt kellene összeegyeztetni a környezetvédelmi szempontokkal. Egy viszonylag stabil, időjárási viszonyoktól viszonylag független, tehát aktívan is szabályozott vízszint elfogadható áldozat, ha ez a környezetet nem befolyásolja negatívan. Nem feszített víztükörre gondoltam, mindössze arra, hogy az utóbbihoz hasonló szárazabb időszakokban kipótoljuk a kieső csapadékmennyiséget. Lehet, hogy technokrata vagyok, vállalom. Azt pedig, hogy a természetet szeretem, és teszek is érte ahol tudok, azt pedig állítom. Pont ezért az ember és a környezet egyensúlyát tartom fontosnak, ahol a kölcsönhatás úgy jelenik meg, hogy csak annyira avatkozom be, amennyiben a tó állapotában nem következik be káros folyamat.
Úgy gondolom az, hogy nem hagyom a tó akár természetes vízszint ingadozását teljesen érvényesülni, az a Balatonnak nem jelent többlet terhelést.

Én az idegen víz okozta biológiai egyensúly megbomlásával kapcsolatos aggodalom veszélyét eltúlzottnak tartom, mert a vízpótlás megoldása (szivattyúzás) semlegesít mindent. Invazív fajok ilyen módon való bejutásának esélye sincs.

dr. Bértollnok 2013.01.31. 15:58:59

@Tibitango:
A tó átlagos víztartalma 2 milliárd m3. Hány százaléka ennek 60, vagy 100 ezer? Ha időszakosan át is öblítik a siófoki szakaszt, az egyszerűen nem játszik. Nincs értelme rugózni ezrelékeken, amikor a valós hiány, ami a csapadékszegény és kánikulai időszak következménye adja a többit. Az utóbbira kell választ találni. Ha arra megvan a válasz, akkor a Sió zsilipjét is sűrűn ki lehet nyitni és nem azért, mert büdösödik.

dr. Bértollnok 2013.01.31. 16:05:06

@Tibitango:
A Balaton átlagos víztározó képessége 2 milliárd m3.
Ennek fényében a büdösödő mederátmosás 60-100 ezer m3-es vízigényét kárhoztatni mondhatni szőrszálhasogatás. Ha nem tennék, akkor büdös lenne és a víz szintje 1 mm-el lenne (talán) magasabb. Ezen szerintem ne rugózzunk.
Ha megoldja valaki a vízpótlás lehetőségét, akkor a Sió csatorna zsilipje üzemszerűen is többször nyitva lehet, nincs sírás se a büdös, se a vízhiány miatt.

dr. Bértollnok 2013.01.31. 16:05:37

Bocsánat a blogmotor becsapott, azt hittem elveszett az üzenetem! :-)

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.01.31. 19:26:16

@Tibitango:

"vizet engedtek le a Sióba, azzal, hogy természetes közegben tudjanak kajakozni néhányan, eeről egyébként a Siófoki hirek önkormányzati lap is beszámolt, elő lehet keresni."

- Te állítod, keresd elő!

Pene 2013.01.31. 20:08:11

EMBEREK! Most még nem késő megmenteni a Balatont! Mindenki hozzon magával még egy, a tóba pisilő gyereket! Ikergyermekek és szüleik számára kedvezményes üdülési lehetőségeről a 06-1-VIZELET számon adunk tájékoztatást.

Szabványok 2013.01.31. 20:25:07

2011 májusban több, mint 17cm-nyit engedtek le. Mivel a vízfelület közel állandó, ha akkor nem engedik le, akkor ma is ott lenne ez a +17cm.
Mivel indokolták ezt a -17cm-t?
Azzal, hogy 127cm volt a vízállás.
Hmm.
Miért is baj, hogy 127cm a vízállás?
Milyen károk keletkeztek ebből?
Akkor ennyi volt és nem volt tele a média a vízkárokkal!
Hány milliárdot kellett kifizetni és kinek és miért?
Nem lett volna okosabb, akkor hagyni azt a 127cm-t?
Igaz, akkor a hajóra fel kellett volna lépni, de inkább akkor kellett volna fellépni, mint most mélységbe ugrani. Mi nagyobb baj, ha pár pince penészedik a magas talajvízszint miatt, vagy ha olyan lesz a Balaton-part, mint 2012 nyarán?

Ha megnézzük ezen cikkben lévő vízszintgrafikont, akkor látszik, hogy nagy az ingadozás.
Számomra ebből az következik, hogy hibás a 110cm-es célmagasság. 110cm-es célmagassággal pár évente tragikus nyarak lesznek, mint tavaly is.

Szerintem a lehetséges alternatívák:

a) A 110cm szabályzási célmagasságot brutálisan megnöveljük, mondjuk 150cm-re. És akkor az 1m ingadozás 50cm és 150cm között lesz és nem 10cm és 110cm között.

b) Marad a 110cm a maximumnak, de akkor számíthatunk pár éven belül egy 0cm-s vízállásra. Pár évente használhatatlan lesz a Balaton.

c) Ha túl magas a víz, akkor nem leengedjük a Fekete-tengerbe, hanem tározzuk, nagyobb puffert hozunk létre. (Még egy 600km2-s víztározót....)

d) Nemcsak lefelé szabályzunk, hanem felfelé is, megteremtjük a feltöltés lehetőségét. (Rába-Balaton csatorna a föld alatt?)

A c) és a d) kivitelezhetetlen.
Tehát, ha nem csináljuk a a)-t, akkor megszűnik a Balaton megbízható turistaparadicsom lenni.

na4 2013.01.31. 21:10:31

@Szabványok: Nagyon is egyetértek. 2 éve a hülyék millió m3-ket engedtek le a tóból, meg is lehetett nézni milyen volt tavaly. A Balatonból egyetlen csepp vizet leengedni hazaárulás. Nekem ne a vizminőséggel jöjjenek, mert az szinte változatlanul mindig jó, hanem én fürödni szeretnek lejárni a Balatonra, nem homokozni. Egyre melegebb az eghajlat, egyre szárazabb, semmi nem garantálja, hogy jövöre is lesz esö! Ezért kell minden csepp vizet megbecsülni! Aki 2 éve kinyitotta a zsilipet, azt agyon kellene verni!

jet set 2013.01.31. 21:44:18

Miért lenne baj, ha megépülne a Rába-Balaton csatorna? Annyira nem lehet más a vize, hogy ökológiai katasztrófát okozzon.

Szabványok 2013.01.31. 22:10:35

@jet set:
Baj nem lenne, sőt. A Rába átlagos vízhozama 27m3/sec. Szárazság idején, nem a torkolatnál nem hiszem, hogy 2m3/sec-nél többet el lehetne venni belőle. Az két hónap alatt 1cm. (És akkor még nem öntöztek közben belőle.) Ahhoz, hogy számítson is valamit a teljes Rábát bele kéne vezetni a Balatonba.
Ugye el tudod képzelni hány milliárdos közbeszerzés lenne?
Ugye el tudod képzelni, hogy a sötétzöldek, mennyire sajnálnák a rábaparti nyiszgert, ami kipusztulna, így csökkentve a biodiverzitást?