A legjobb balatoni lángos nyomában: Széplaki lángos büfé

A legjobb balatoni lángos nyomában: Széplaki lángos büfé

Sok jó lángos van a Balaton körül, de ilyen sztorija egynek sincs: Erzsi néni, a büfé tulajdonosa jó harminc évvel ezelőtt még iskolai tanítóként töltötte a napjait. Aztán az egyik konyhán dolgozó lány egy évadzáró rendezvényre olyan lángost hozott be, hogy attól az egész évfolyamnak spontán orgazmusa támadt Budától Pestig. Erzsi néni kinyomozta az íz forrását, és kiderült, hogy a konyhás lány anyukája egy legendás ecseri piacos lángossütő, a recept meg olyan titkos, hogy nincs az a pénz, amiért átadnák.

Kiderült, hogy van az a pénz. Erzsi néni akkora bizniszt látott a hibátlan lángosban, hogy százezer forintot ajánlott a receptért cserébe. Kérdeztük, hogy ez mennyinek felelne meg ma, de azt mondta, fogalma sincs. Szóval beütöttük az árat a Nemzeti Bank inflációkalkulátorába, és kiderült, hogy az 1984-es 100 ezer forint ma kábé 2,4 milliónak felelne meg. Szóval egy új autó árába került a titok, de megérte: Erzsi néni leköltözött a frissen megvásárolt Széplaki házba, ment vele a konyhás és anyukája, aztán nekiálltak az oktatásnak. Két hétig még csak a tésztához sem nyúlhatott hozzá, utána már ő végezte a munka nagyobbik részét, aztán egy hónap után magára hagyták, és azóta, 29 éve gyártja a Balaton egyik legjobb lángosát.

Voltak elképesztő évek, a közeli SZOT-üdülő miatt nyáron és télen is sorok álltak a büfé előtt, karácsonykor azért, mert kevés volt a szállóban a vacsora, szilveszterkor meg a virslis lángost vitték tonnaszámra.

A SZOT-korszaknak leáldozott, de vendégek még mindig bőven vannak, mert Erzsi néni nem változtatott a recepten és továbbra is csak jó alapanyagokkal dolgozik. És hát a végeredmény, az olyan, hogy beleharapsz a lángosba, és mint egy hívő a papnak, úgy gyónod meg, hogy eddig csak értékelhetetlen szemetet ettél, de mostantól jó leszel, és csak rendes lángossal kezdesz.

Elmondom, milyen: a kicsi adag is nagy. Laktató. Rakhatsz rá friss fokhagymából készített szószt, az is remek, de választhatod a pirított fokhagymás, olívaolajos verziót is, ha update-ben nyomod (haha).

Utána jön a tészta, a lényeg: sírsz. A külseje ropog. Miközben eszed, enyhe roppanásokat érzel csak a fogad alatt, de ettől lesz tökéletes a lángos. Mert belül meg jön a puha rész. Elképesztően puha a lángos belseje és szaftos, de egyáltalán nem olajos, ami olyan kontrasztban áll az olajban tocsogó de száraz lángosokkal, mint Danny DeVito Vin Diesellel. Értitek, na. Ez a tészta tényleg fokozhatatlanul tökéletes.

És akkor jönnek a feltétek, de nem ám spórolósan, vastagon került a lángosra sajt is, tejföl is, és egyik sem a legvállalhatatlanabb ipari szemét, rendes, ehető tejtermékek kerülnek a tésztára.

És ez így együtt alig hatszáz forint. Persze lehet, hogy kapsz valami mocskot már 450-500-ért is, de egyrészt azokkal nem laksz ennyire jól, másrészt meg nem érdemes filléreskedni, ha a közelben jársz, ezt a lángost KELL enned. Főleg, hogy 800-ért már nagyot kapsz, ami egy rendes, felnőtt emberrel simán elbánik.

Végül pár szóban, csak röviden a palacsintákról, elvégre másról szól a sorozat: ugyanaz igaz rájuk, mint a lángosokra. Hibátlan a tészta, van benne anyag, nem száraz, nem zsíros, nagy az adag, a töltelék meg tökéletes. A nutellás mondjuk nem jött be, de a túrós-balarckos olyan, hogy megkönnyezed az emlékét. Ki ne hagyjátok.

Széplaki lángos büfé
Siófok, Hungária U 27/B, .
06707794854

Csatlakozz az I love Balaton 410 ezres facebookos csoportjához, hogy garantáltan megtudd, hol vannak a legmenőbb helyek a tó körül, és nem maradsz le a legfontosabb hírekről, eseményről sem. Készülj fel a nyaralásra velünk!

A legjobb balatoni lángos nyomában: Széplaki lángos büfé Tovább
Címkék:gasztró siófok

A bejegyzés trackback címe:

https://ilovebalaton.blog.hu/api/trackback/id/tr256659181

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Emery T. 2018.06.19. 02:45:00

Na ez lehetett régen.
Erzsi néni a tavalyi (2017. július) látogatáskor nem volt. Nem tudni, hogy mi van vele, de nem volt ott, az biztos. Az a család, aki üzemelteti...hát inkább hagyjuk. A viselkedésük és az egész üzlethez való hozzáállásuk sajnos jellemző egy bizonyos népcsoportra.
Alapvetően palacsintáért mentünk oda. A szemközti szálloda strandján kértünk segítséget, ahol el is mondták, hogy merre találjuk, de nagyon nem ajánlották, mert hogy a jelenlegi üzemeltető koszos és pocsék a kajája. A biztosra mentünk, így ott helyben is betoltunk egy-két darabot. Irány a lángos büfé! Érkezésünkkor gyorsan át is néztük a kínálatot, aztán vártunk. Néhány perc váratás után - amit a sürgős telefonnyomkodás miatt kellett kivárni -, ki is jött a kétméterre lévő, nádfedeles pult mögül egy nő:
-Na, sikerült már eldönteni, hogy mit akartok?
Nos, ez volt a bemutatkozás.
Elmondtuk, hogy mit is kérünk. Négy palacsinta és két víz. Ok. Kijöttek a palacsinták víz nélkül, aztán "lelkes" felszolgálónk ismét visszatért jól megérdemelt telefonnyomkodásához.
A palacsinták elég nagyok voltak, a tészta annyira volt megsütve, ahogy régen nagyanyáink szokták: annyira sütik meg, hogy apró foltokban barnára piruljon a tészta, esetleg egy picit megégetve. Amire leginkább emlékszem, az a rumosdiós volt, amiben meglepően sok alkohol volt. Meg is lepődtem. A túrós kissé különbözött a nagy átlagtól, de annyira nem volt meghatározó. A mennyiség volt a szembeötlő, a többi töltelék nem hagyott olyan mély nyomot.
Amíg eszegettünk, egy nyaralóvendég nem általlot félig átlépni kutyájával, a büfé területének kertkapuját, hogy megkérdezze, kutyát lehet-e behozni. Erre éktelen ugatás a büfé mögötti kutyaházból, a tulaj családjához tartozó egyik kisgyerek a vendég kutyájától jól megrémült, azon nyomban elkezdett visítva sírni, majd a másik gyerkőc meglátva a távoli kutyát és síró testvérét, szintén rákezdett a rémült visításra. (Érdekes, hogy a családhoz is tartozott egy nem kicsi kutya.) Ennek hallatán a büféből kiugrott a férj, hatalmas patáliát csapott és káromkodva elkergette az odatévedt érdeklődőt. Az egészhez hozzájárult még "lelkes" felszolgálónk is, aki cseppet sem fogta vissza magát és káromkodva űzte el a betolakodót. A vízet persze még mindig nem hozta. Még percekig hallgattuk a család káromkodását, aztán meguntuk és még távozás előtt megkérdeztük, hogy mi újság a vízzel:
-Nem kaptatok vizet? (Hát nem. Te nem hoztad ki, feltűnt?)
Aztán a párom ment fizetni, csak ,hogy lépjünk már le innen, majd egy fura grimasszal az arcán szólt, hogy na most lépjünk. Elárulta, hogy amíg várt a számlára, az ablakból tökéletesen be lehetett látni a konyharészbe: földön fekvő edényekben tárolt tészták, koszos merőkanalak a konyhaasztalon, üres tárolóedények és serpenyők egymásra dobálva. Elmondása szerint kész hányinger volt az egész.
Ezek alapján nagyon nem ajánlom senkinek most már! Gyanítom, hogy Erzsi néni fel is adta ezt az egykori kis gyöngyszemet. Gondoljátok át...!