Bölcsészből sajtkészítő

Bölcsészből sajtkészítő

Dabosiné Tusz Emese nem félt szakmát és életformát váltani: az egykori tanárnő profi sajtkészítő lett. Ssorozatunkban a Balatonnál és környékén élő izgalmas, kevésbé ismert arcokat mutatjuk be, az első epizódban egy üzletembert, aki biogazda lett.

Aki már járt a hévízi termelői piacon, valószínűleg találkozott már Dabosiné Tusz Emesével, és az elképesztően finom kézműves kecskesajtjaival. A nap végén is mosolyog, és úgy beszél a sajtokról (németül, angolul és lassan oroszul is), hogy akkor is venni akarsz, ha eredetileg nem akartál kecskekefírt vacsorára.

NYL_4493_01.JPG

NYL_4481_01.JPG

Egy koromfekete kecskével kezdődött az egész, amit egy környékbeli állatsimogatóban látott, meséli Emese. Akkor még nem tudta volna hová tenni, ha hazaviszi. 2008-ban azonban a férjével közösen úgy döntöttek, hogy gazdálkodni fognak. Vettek néhány kecskét és egy területet Hegyesd környékén, Emese pedig nem ment vissza a gyes után németet tanítani a tapolcai gimnáziumba, hanem beiratkozott a csermajori sajtkészítő szakmunkás iskolába.

„Életformát akartunk váltani” - mondja Emese. „Óriási szabadságot ad, hogy senki nem mondja meg, mikor kezdődik a munkaidő.” Ami természetesen nem napi nyolc óra. Az állatok gondozása, a fejés, a sajtgyártás és a piacozás rengeteg munkát jelent. Jelenleg 52 anyakecskét nevelnek, és napi kétszer fejik őket. Ezt a munkát Emese férje, Zoltán végzi. A fejés délelőtt három, délután két órát vesz igénybe, ha minden jól alakul. És persze sokszor ennél sokkal időbe telik.

NYL_4260_01.JPG

NYL_3962_01.JPG

NYL_4170_01.JPG

A tejet azonnal feldolgozzák, nem tárolják. Emese vasárnap kivételével legalább napi hat órát tölt a sajtgyártással. Eleinte csak friss sajtokat készített, de a vevők igényei miatt ma már túró, joghurt, camembert, krémsajt, kecskekefír és többféle ízesített érlelt sajt is szerepel a kínálatban. Először a káptalantóti és a tihanyi piacon árulta a sajtokat, de azóta a hévízi piac a törzshelye, és egy keszthelyi üzletbe is szállít. Nyáron a kisfiát is viszi magával. Piacnapokon a gyártásra árusítás után kerül sor, ilyenkor csak délután áll neki a sajtgyártásnak.

A Dabosi család számára az év január végén indul, ilyenkor kezdődnek ugyanis az ellések. Februártól (10 hetes korukban választják le a gidákat) november közepéig aztán nincs megállás. Szabadidejük csak ilyenkor van, a következő ellésig. „Nem is gondoltuk volna, hogy egyszer imádni fogjuk a telet” - mondja Emese.

NYL_4287_01.JPG

A tervekről annyit árul el, hogy az állatállományt csak addig növelik, amíg jókedvvel elbírják a munkát. A célok között szerepel, hogy az ország más részeire is eljusson az áruja, és többen megismerjék a termékeit.

Emese most sem döntene másképp. Nagyon kemény munka ez, de hatalmas szabadságot ad. „Nem bántuk meg, hogy ezt választottuk. Több élményben van részünk, de ez csak annak való, aki imádja a természetet meg az állatokat".

(fotó: Nyul Zsuzsanna)

 

Bölcsészből sajtkészítő Tovább
Címkék:balaton portré gasztronómia kecskesajt sajtkészítő termelői piac Balaton Dabosiné Tusz Emese

A bejegyzés trackback címe:

https://ilovebalaton.blog.hu/api/trackback/id/tr146722731

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lezsír (törölt) 2015.06.04. 09:17:42

Ehhez minek bőcsész diploma?