Fura lények a Balatonban: a kígyószerű hal

Fura lények a Balatonban: a kígyószerű hal

A Balaton történetében nemcsak jól sikerült fajbetelepítés (pontusi tanúrák) fordult elő, mellényúlásra is volt példa: az angolnával (Anguilla anguilla) mindenki csúnyán elszámította magát.

7201.jpg

A nem túl bizalomgerjesztő megjelenésű, kígyószerű hal fogyóban van ugyan, de még mindig tele van vele a tó, egyébként már akkor is itt volt, amikor még el sem kezdődött a telepítés. Ez nagy szó, mert az angolnák bölcsője Európától 6500 kilométerre, a Bermudáktól nem messze, a Sargasso-tengerben található, innen indulnak el világhódító útjukra. Kétféle angolna ívik itt, az európai ivadékok (115 csigolya) a mi kontinensünk folyói, az amerikaiak (107 csigolya) az ellenkező irányba indulnak. A legtöbb európai angolna Franciaország atlanti partjaihoz érkezik.

Már az 1835 és 1914 között élt híres természetkutató, Hermann Ottó is figyelt meg angolnát a Balatonban, az első példányok a vizenyős, lápos rétekkel összekapcsolt európai vízrendszereken keresztül vándoroltak a tóba. Sokáig korlátozott számban volt jelen a faj, aztán valaki az 1950-es évek végén kitalálta, hogy mivel remek (vagy legalábbis ehető) a húsa, gazdasági érdekből nagy arányban emelni kéne az állományt.

7202.jpg

A mesterséges angolnatelepítés 1961-ben indult, és egészen 1990-ig tartott, évente 3-4 millió ivadék kihelyezésével. A túlnépesedés kockázatát minimalizálni látszott, hogy az angolna nem szaporodik a Balatonban, és a visszafogás angolnacsapdával a Sió-zsilipnél, valamint elektromos vonóhálóval könnyedén megvalósítható.

Csak a telepítés stratégiája volt teljesen elhibázott, mert a gazdasági haszon fontosabb volt az ökológiai károk kockázatánál. Úgy számoltak, hogy a kihelyezett ivadékok nyolcvan százaléka elpusztul, ezért biztos, ami biztos, jó sokat telepíttek belőlük. Hamar látni lehetett, hogy ennek nem lesz jó vége, és a katasztrófa be is következett: sosem pusztult el a kihelyezettek ivadékok nyolcvan százaléka, jóval kevesebb hullott el. A túlnépesítés aztán látványos, a Balaton PR-je szempontjából nem túl hasznos angolnapusztulásokhoz vezetett 1985-ben, 1991-ben és 1992-ben. 

720.jpg

Mindezek tetejébe az angolna mohó fogyasztója és táplálék konkurense számos nagy természeti értékű, őshonos állatnak, a csíkféléknek, menyhalnak, amely már nincs is a tóban, kétéltűeknek, eszi az árvaszúnyogot, a bolharákot, a fogassüllő, kősüllő, vágódurbincs, küsz ikráit és parti övben növekvő ivadékát. Sőt, az egyetlen olyan halfaj, amely kígyószerű testével a parti kőszórások legmélyebb zugaiba is beférkőzik, ahol a hajdani Balaton korábban jellegzetes kecskerákja és folyami rákja vedlés után visszavonulva várta az új páncélja megkeményedését. Nem csoda, hogy a tízlábú rákok pont az angolnatelepítés utáni első két évben tűntek el a Balatonból.

Ma már nem telepítenek angolnát a tóba, de az évekig tartó intenzív halászat ellenére is maradt még belőlük bőven, így még évekig pusztítják majd a Balaton gerinctelen és gerinces állatvilágát.

(felhasznált irodalom)

És ha nyárra is terveznél egy igazán jó programot, jelentkezz az I love Balaton Öbölátúszásra, július 19-re, most még kedvezményes áron!

Fura lények a Balatonban: a kígyószerű hal Tovább
Címkék:balaton hal élővilág angolna Balaton balatoni lények

A bejegyzés trackback címe:

https://ilovebalaton.blog.hu/api/trackback/id/tr67585512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

♔bаtyu♔ 2015.07.01. 18:31:31

Én azt sem nagyon értem, hogy a magyar nyárfa mellé miért kellett bolyhos kanadai nyárfát telepíteni. Szerencsére lakókörnyezetben illegálisan irtják, de még mindig sok van. Vízparton pláne.

The Game 2015.07.01. 19:31:21

emlékszem,h 12-14 évesen - 80as évek vége - akkor is tudtunk angolnát fogni a szemesi meg lellei móló kövei között amikor semmi kapás nem volt
kellett egy vastag rúd, ált seprűnyél félbevágva, 1.5m 100as damil pvc-be bujtatva (ami eredetileg rézkábel volt, ki kellett húzni belőle, ez volt az egyetlen nehéz pontja a dolognak) a végén acél előke és egy bazi nagy horog
erre kishal, és szépen, szisztematikusan végig kellett menni kövenként, amikor behúzta csak várni kellet picit és utána a seprűnyél segítségével kihúzni az angolnát

Rocky 2015.07.01. 21:26:32

@The Game:
Mi ezt Siófokon kishal nélkül csináltuk.
Félméteres bot, fél méter 50-s zsinór, hármashorog.
A feje alá kellett bejátszani óvatosan és megakasztani vele az állkapcsát.
És gyorsan kirántani mielőtt befeszített volna...

A nehézség az volt benne, hogy tudni kellett hogy melyik kő alatt laknak és úgy megközelíteni, hogy ne húzza vissza a fejét.
De pl. amikor időnként leszakadt a csapda és elzárták a Siót, akkor rengeteg volt a gát előtti kövezés alatt, szóval elég könnyen ment a dolog...

Gazz 2015.07.02. 09:40:18

Ez most komoly, hogy húszéves angolnák vannak a tóban?
Nemár!

kicsitomi 2015.07.02. 10:00:57

@Gazz: Még öregebbek is, állítólag 50-80 évig is elélnek.