Barangolások a Kis-Balatonnál

Barangolások a Kis-Balatonnál

Néhány éve a Balatonnál töltök pár napot. Inkább a déli parton, de az északi oldalt, Balatonfüred környékét is már volt alkalmam felfedezni. Gondoltam ezúttal picit letérek a jólismert ösvényről. A legjobb döntésnek bizonyult.

Ha a Kis-Balatont szeretnénk felfedezni, legjobb ha csillagtúraszerűen szervezzük az utat. Előnyben az autósok, de az igazi a gyalogos, biciklis, stoppolós módszer.

Nálam Nagyradára esett a választás, közelebbről a Kozári nővérek üzemeltette panzióra. Öröm volt látni, hogy sokan már hosszú évek óta visszajárnak erre a Szelemi-hegy lábánál meghúzódó, nagy kerttel, régi fészerrel, remek szobákkal rendelkező szállásra.

nagyrada_panzio_udvar.jpg

A hegyen mindenki ismeri az Ottó pincészetet, járnak is ide a környékről. A borász, Kovács Ottó engem is szívélyesen invitált a pincébe, kóstolgattuk a hűsben a muskotályát, de a szőlőtőkék látványa alapján mások is próbálkozhatnak a borral. Ráadásul egy igazi nemzetközi falucska Nagyrada, ahol német, svájci, de még laoszi zászlót is látni a házakon, egyik kirándulásomnál például egy svéd hölggyel találkoztam, épp bevásárolni indult a lakóautójával.

Biciklire pattantam, a szomszédos, leginkább a fürdőjéről ismert Zalakaroson érdemes betérni a rögtön az út mellett levő több mint 40 éves Szilágyi cukrászdába egy karos krémes fagylaltra. A teraszon üldögélve és egy könyv fölött elmélázva rálátunk a remekül gondozott parkra, ahol padok, füves területek nyújtanak lehetőséget piknikre vagy csak egy hűsülős sétára. Kicsivel feljebb található a Csiga-tanösvény, valamint a kilátó is. (Utóbbira a rengeteg szúnyog miatt képtelen voltam feljutni. Egy okkal több a visszatérésre - mondtam akkor magamnak. Utólag kiderült: bezárt a hely.)

A kerékpározás a Kis-Balaton körül folytatódott. Nádasok, pecások, kirándulók, maga a teljes nyugalom. A tüskevári hangulatot leginkább a Kányavári-szigeten lehet átélni. Az autók, biciklik leparkolása után egy Indiana Jones ihlette fahídon közelíthető meg, ahol egy okosan felépített tanösvényen keresztül járhatjuk körbe a szigetet. Itt a program a kilátó megmászása vagy csak simán csavargás a természetvédelmi területen. Később, már a kijáratnál a házi lekvárokat (kiemelendő a sütőtökös verzió) árusító néniktől lehet beszerezni az uzsonnára valót, amit a Fekete Istvánról elnevezett pihenőnél el is majszolhatunk.

ka_nyava_ri-sziget_fahi_dro_l_kis-balaton.jpg

ka_nyava_ri-sziget_kila_ta_sfahi_dro_l2.jpg

A biciklizős nap után Hévíz felé buszoztam, ott is a hetente háromszor üzemelő termelői piacra. Akárhol is vagyok, gyakorlott piacra járóként első dolgom megnézni a portékákat. A hévízi egyvelege volt sok mindennek: kicsit bolha, kicsit antik, kicsit szuvenír, kicsit őstermelői.

he_vi_z_termelo_ipiac.jpg

A vidéki fürdőturizmus egyik fellegváraként ismert Hévízen (útban a fürdőbe/ből mindenki színes, virslialakú szivacsokkal jön-megy) az árak magasak, mégis nagyszerű érzés volt friss gomolyasajtot, háztáji kolbászt és kenyeret enni ezen a tényleg különleges helyen. Utóbbit erősíti, hogy a Deák Ferenc térnél, a könyvtár épületében bárki feltöltheti gyógyvízzel a kulacsát. És bár a kénes, záptojásszagú víz nem csak első szaglásra volt furcsa, mégis jól esett elkortyolgatni ezt a fürdőt körülölelő park egyik padján. Érdemes a remek kilátást nyújtó egregyi dombra is felkaptatni, ahol vendéglők és borospincék sorakoznak, amelyek végén az egyedülálló, XIII. században épült Árpád-kori templom magasodik.

A Balaton nyugati részének fővárosa egyértelműen Keszthely, felfedezésére érdemes akár több napot is rászánunk. A városi strand ráadásul csodálatosan széles horizontot ad a tóra. Van itt homokos partszakasz is, ahol a gyerekek pancsolhatnak, de az ősfás területen mindenki nyugalomra lelhet, amit követhet egy ebéd a Vitorlás Bisztróban. Ők azok többek között, akik szakítanának a lángos-palacsinta-hekk örökséggel, és próbálják azt egy újabb szintre venni. Engem a zalai dödölle fokhagymás tejföllel egyértelműen lenyűgözött. (Jó tudni, hogy bár a strand fizetős, ha jelezzük, hogy a Vitorlás a cél, ingyenes a belépő.)

keszthely_va_rosistrand_vitorla_sbisztro_do_do_lle.jpg

Az utazó szerencséje, hogy épp ottjártamkor volt a Keszthelyi sörfesztivál, ahol a Sümegi Sörfőzde Nariander nevű, narancsos-korianderes világos búzasörét naplementekor inni a keszthelyi mólón talán az egyik leggiccsesebb dolog, de mégis igaz, tényleg tud ilyet Keszthely.

És még reggelizni is sokfelé lehet, például a Végh-Pataki Rétesház és Szendvics Mekkában, amelynek teraszán igazán jól esik a túrósrétes, bár sajnálom, hogy a sütőtököset épp nem tudtam megkóstolni. A réteses a Festetics-kastély szomszédságában van, ahol a belépővel több kombináció közül választhatunk.

Először megnéztem az utazókiállítást, hogy régen hogyan, milyen tárgyakkal utaztak elődeink. Szép, áttekinthető, és pont annyit akar átadni a tárlat, amennyit erről tudni érdemes. Utána következett a kastély körbejárása, a Festetics-család életének megismerése, a hatalmas, több ezer kötetes Helikon könyvtár bebarangolása. A korszerű feliratokkal a látogató bele tudja magát képzelni az adott korba, hogy a Festetics-család milyen nyomott hagyott Keszthely kulturális életében. Külön dicsérendő, hogy a hatalmas, és nagyon rendezett kastélyparkba bárki bejöhet, így az sokkal inkább parkként és nem múzeumként funkcionál.

keszthely_kaste_lymu_zeum_utaza_skia_lli_ta_s.jpg

Pihenésképpen érdemes átmenni Gyenesdiásra, ami szinte egybenőtt Keszthellyel. A családosok, kempingezők által favorizált városka titkos helyei a piacnál vannak. Hiszen ideköltözött nyárra Keszthelyről a Repeta ételbár, de itt van a Retró lángosház, na meg a világbajnoki díjakat nyert Bringatanya is. A Somogyi-család által üzemeltetett fagylaltozó rögtön a kerékpárút mellett van, innen a név. És miközben a Festeticsék mandulás csókját, a pisztáciás és a maracujás, ostyadarabokkal teli étcsokoládét kanalaztam, el is határoztam, hamarosan körbebiciklizem a Balatont.

Az út záróakkordja, és egyben az egyik legnagyobb meglepetése, a keszthelyi vasútállomáson ért. Sehol a megszokott resti, helyette viszont ott a BoomBike Coffee, ami bármelyik nagyvárosban megállná a helyét. Skandináv design, kellemes színek, még jobb caffé latte és fahéjas csiga, na meg vajas croissant. És bár ők a vasútállomáson vannak, a legolcsóbb és legcélszerűbb a hazautazásra mégis csak az oszkározás.

keszthely_boombikecoffee3.jpg

keszthely_boombikecoffee2.jpg

Írta: Gál Krisztián

Barangolások a Kis-Balatonnál Tovább

A bejegyzés trackback címe:

https://ilovebalaton.blog.hu/api/trackback/id/tr8514204693

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nancsibacsi 2018.08.28. 13:36:19

Röviden: mivel minden távol van egymástól, ezért jó sokat kell biciklizni 2 jó drága evés között. Aludni lehet, közepesen lepukkant, málló vakolatú, lehúzós helyeken. Van ahonnan a gyereket se zavarják el!
Tényleg vonzó program :-D