A barlangászáshoz nemcsak technikai tudás és tapasztalat, hanem hatodik érzék is kell. Mészárosné Hardi Ágnes ötgyerekes családanyaként sem adja fel a hobbiját, ami időnként a hivatása is.

17 éves kora óta tagja a tapolcai Plecotus Barlangkutató Csoportnak. A balatonedericsi Csodabogyós barlangban is vezet túrákat, és ott volt az ország legnagyobb víz alatti tavát is magában foglaló Berger Károly-barlang alsó járatrendszerének felfedezésekor. Jelenleg angolt tanít egy gimnáziumban.

Miért kezd el az ember szabadidejében barlangászni? Ennél kényelmesebb hobbit is el tudok képzelni egy fiatal lánynak.

A természet szeretetét a családból hoztam, és fontos volt, hogy hasonló gondolkodású emberek vegyenek körül. 17 éves voltam, amikor egy barlangkutató barátom elhívott a Tapolcai-tavasbarlangba. Először féltem, de sikerült legyőzni a félelmet, és sikerélményben is volt részem. Ez alatt azt értem, hogy olyat csinálsz, amire addig fizikailag nem voltál képes. Megmászol egy falat, átmászol egy lyukon, stb., a barlangászat önbizalomnövelő hobbi. Persze volt kudarcom is, előfordult, hogy begörcsölt a lábam, és nem tudtam tovább haladni.

Négygyerekes anyukaként kezdted újra a barlangászatot, és egyből túravezetőként.

A barlangászcsapatban ismertem meg a férjemet, Lacit. Öt aktív évem volt a kutatásban, aztán érkeztek sorban a gyerekek. Több évet ki kellett hagynom, és csak akkor kezdtem újra lejárni, amikor az egyik gyerekünkről kiderült, hogy asztmás. Akkor már nagyon hiányzott a barlangászás, de négy gyerek mellett nem tudtam időt szakítani rá. Megtudtam, hogy a balatonedericsi Csodabogyós barlangba tapasztalt túravezetőt keresnek. Átgondoltam mindent, jelentkeztem, és azonnal megkaptam az állást. Újraszerveztük a családon belül a feladatokat, és háziasszonyból újra sportoló lett belőlem.

Aknákba ereszkedtek, köteleken lógtok, csúszós falakon másztok. Hogyan lehet felkészülni a veszélyes helyzetekre?

Barlangász- és kötéltechnikai tanfolyamokat kell végezni. És csak olyan emberekkel járok barlangba, akikben megbízom. Akik olyan régóta barlangásznak, hogy kialakult a hatodik érzékük.

Voltál már komoly veszélyben?

2011-ben történt. A bakonyi Öreg-köves barlangban a létrázási munkák közben elszédültem, és lecsúsztam a szikláról. Egy 17 méteres akna tátongott alattam. Amikor zuhantam, nem féltem, és valahogy ösztönösen rámarkoltam az első dologra, amit a kezem zuhanás közben a falat simítva kapaszkodónak vélt - egy kötélre. Számomra is hihetetlen, de kb. egy méter zuhanás után a lendületben lévő testemet fél kézzel megtartottam, mindezt rándulás, ficam, horzsolás nélkül, és ki tudtam mászni. Megúsztam, de végig kellett gondolnom, hogy ha baleset történik, a felelősség a csapat legmagasabb barlangász képesítéssel rendelkező tagját terheli. Eldöntöttem, hogy a jövőben én akarok felelősséget vállalni magamért, ezért elvégeztem a kötéltechnikai tanfolyamot. Ma már pontosan tudom, hogyan kellett volna biztosítanom magam, hogy ilyesmi ne történhessen.

Ez a kép a kötéltechnikai vizsgán készült, 2011-ben (Forrás: Mészárosné Hardi Ágnes)

Hogyan fedeztétek fel a Berger Károly-barlangot?

A hivatalos bejelentés előtt, 2010. szeptember 1-jén történt. A barlangkutató csoporttal többször jártunk már arrafelé, én akkor voltam először 17 év szünet után feltáró kutatáson. Abban sem voltam biztos, hogy a lejárati akna függőleges szűk hasadékán át tudok menni, de végül sikerült lekecmeregnem. Ez idő alatt a kutatótársam, Horváth Sándor arra figyelt fel, hogy az egyik járatból enyhe huzatot érez. Bemászott, és könnyes szemmel jött vissza. Közölte, hogy olyan helyet talált, amilyet még életében nem látott. Követtem. Mindent csupa kristály borított, a tó alján tűkristályok voltak, hat lépés után Sanyi lába vérezni kezdett. Tudtuk, hogy alapfelszereléssel nem tudunk továbbmenni, ezért felmentünk a felszínre, és kesztyűvel, tornacipővel tértünk vissza. Megbeszéltük, hogy egyelőre titokban tartjuk a felfedezést. Ezért lett a hely neve a Titkok tava.

Kutatás közben a Berger Károly-barlangban. Forrás: Nagy Tibor

Hogyan lehet egy ilyen felfedezést titokban tartani?

Nehéz volt, főleg, hogy a tűkristályok mélyen belefúródtak a talpunkba. Én is napokig sántítottam, és így kellett túrákat vezetnem a Csodabogyósban. A férjemet beavattuk, és 3-4 nap múlva ő is jött velünk. Bontottuk a szűkületet, ahol éreztük, hogy áramlik a levegő. A kristályok védelmében teljes váltóöltözetet vittünk. A következő túrához a Plecotus Barlangkutató Csoport csapatvezetője, Szilaj Rezső is csatlakozott, és valóságos felfedezéshullám indult el. Részt vettem a Nagy Tavak és a Déli labirintus feltárásában is. Igazi csapatmunka volt. Mindig más haladt elöl, hogy mindenki átérezhesse, milyen, amikor először lép olyan helyre, ahol még soha, senki nem járt.

És milyen érzés?

A helyszínen észnél kell lenni, a lógó sziklákra és az ingókövekre kell figyelni és arra, hogy ne tévedjünk el. Jönnek az érzelmek azonnal, de később ez erőteljesebb, a felfedezés jelentőségét ismerve.

Van rá esély, hogy amatőr barlangászok vagy bevállalós turisták is láthassák a föld alatti tavakat?

A Berger Károly-barlang nem látogatható, és nem is lesz az. Csak barlangászok mehetnek le, szakmai céllal és kutatási engedéllyel.

Ki nevezi el a barlangokat?

Az elnevezés az első bejárók joga, persze van néhány kivétel.

Miért addiktív a barlangászat?

A mozgás, a társaság, a nyugodt környezet miatt. A családomtól távol fel tudok töltődni, és így sokkal jobban teljesítek anyaként. Ha barlangászom, teljes ember vagyok, ha pedig teljes embernek érzem magam, a legtöbbet tudom nyújtani a családban és a munkahelyemen.

A mintegy 12 km hosszú, és 34 méter vertikális kiterjedésű Tapolcai-barlangrendszer az ország negyedik leghosszabb barlangrendszere. A Berger Károly-barlang alsó járatrendszerét és a kilenc föld alatti tavat 2010 őszén fedezte fel a Plecotus csoport.