Idén a hűvösebb nyár miatt a szokásosnál valamivel kevesebb dolguk volt a vízimentőknek, tudtuk meg Tar Mihálytól, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának szóvivőjétől, aki azt is elmondta, hogy érdekes módon pont a nyugodt, veszélytelen idő jelent nagyobb kockázatot a tó környékén. Ilyenkor ugyanis sokkal többen úsznak, míg viharban csak egy-egy eltévedt szörföst, vitorlázót vagy horgászt kell kimenteniük, akiknek bemenni még volt erejük, de kijönni már nem tudnak.
A szikrázó napsütésben viszont tízezrek vannak a tóban, őket a partról figyelik távcsővel a folyamatos szolgálatban álló vízimentők. Nyaranta ezres nagyságrendben van tennivaló, sok beteg, gyenge vagy legyengült ember úszik túl mélyre, ahonnan saját erejükkel már nem tudnak kiúszni, de a feladatok közé tartozik a kagylóvágta sebek ellátása is.
Kiemelt időszak a Balaton-átúszást (vagy a mi versenyünket, a Balaton 2x-t, amiben könnyedén úszhatod át a Balatont, méghozzá KÉTSZER!) megelőző néhány hét, amikor sokan a versenyre gyakorolva túl mélyre jutnak, mert ahelyett, hogy a parttal párhuzamosan úsznának, inkább befelé próbálkoznak: viszont amikor nincs verseny, nincsenek bóják, kísérő hajók, nagyobb is a kockázat.
A vízimentők folyamatosan megfigyelés alatt tartanak 45-50 strandot, járőröznek a hajóikkal és figyelik azokat, akik túl mélyre úsznak. Akit lehet, már a bójáknál visszafordítanak, aki átcsúszott a szűrőn, azt távcsővel ellenőrzik, és ha azt látják, hogy túl rég óta van egy helyben, esetleg néha eltűnik a feje, megindul a mentés. Erre azonban kár építeni: bár a vízimentőknek már rendelkezésükre áll a Rupert nevű hajó, ami akár 90 kilométeres óránkénti sebességgel is képes haladni (itt egy videó arról, hogy milyen kemény a cucc), ez Tihanyban állomásozik és már Siófokra is közel negyed óra, mire elér.
Sokan nem is gondolnák, de a vízibicikli is veszélyes: gyorsan halad, hamar beér a mély vízbe, az erek kitágulnak tekerés közben, és ha valaki ezek után beugrik a hideg Balatonba, könnyen felléphetnek a keringési problémák, extrém esetében szívmegállás is.
Tar Mihály szerint alapvetően továbbra is a felelőtlenség a vezető halálok, sokszor még utólag sem tudják megmagyarázni, miért kerül sor a tragédiára. Például amikor nemrég fiatalok bevízibicikliztek a mély vízbe, majd a két fiú a biciklin hagyva két lányt fejest ugrott a vízbe - de egyikük sem tudott úszni. A holttestük három nappal később került elő. Mások meg félméteres vízbe ugranak fejest, kockáztatva ezzel az életre szóló lebénulást.
Ezzel együtt a tendenciák kedvezők, évről évre csökken a halottak száma: míg a 80-as években még 40-50 halott volt évente, most már stabilan öt alatt van a halálos balesetek száma. Jobb lett a jelzőrendszer, ha kiadják a másodfokú viharjelzést, 90 százalék az esély rá, hogy tényleg jön a vihar és ilyenkor ki kell menekülni a vízből. Tar Mihály elmondta, hogy nagyobb szélben, viharban vízpárlat keletkezik, ilyenkor a víztükör felett akár ötven centi magasságig is elfogy a levegő, és hirtelen pokolian nehéz lesz a felszínen maradni, nemhogy úszni. Ilyenkor még a legedzettebbek is a Balatonba fulladhatnak, ezért nagyon fontos figyelembe venni a viharjelzéseket.
