Két év sem telt el azóta, hogy Molnár Júlia Dóra úgy döntött, átveszi a nagyapja által vásárolt, szülei által életre hívott badacsonyörsi szőlőbirtok vezetését. A Csendes Dűlő Szőlőbirtok borai azóta Michelin-csillagos éttermek itallapjára is felkerültek, az egykori műfordító és dizájnmenedzser pedig borkóstolókat szervez, borteraszt tervez, és tanulja a borász szakmát. Budapest helyét átvette életében a szőlőbirtok - mert nagyon hisz Badacsonyban.
"Amióta az eszemet tudom, Badacsony jelen van az életünkben. A Kisörs-hegyi présházat és a mellette levő kis szőlőt a nagypapám vette a hetvenes években. Orosházi lakosként járt le ide" - meséli Dóra. "Amikor a nagypapám belefáradt az ingázásba, szó szerint átadta a kulcsokat a szüleimnek, ők pedig további területeket vásároltak, és elkezdték a szőlők újratelepítését. A szőlőbirtok ekkor kezdett életre kelni." A kéknyelű akkor még kényes, macerás fajtának számított, mégis letették mellé a voksukat (ezenkívül olaszrizling, hárslevelű és szürkebarát is készül itt). A birtok lassan 3 hektárosra nőtt, ahogy a környékbeli gazdák idősödtek, és eladták nekik kisebb-nagyobb területeiket.
Dóra soha nem készült borásznak, és egy jó darabig nem volt számára izgalmas terep a szőlőbirtok. "Budapesten születtem, sokáig nem tudtam elképzelni, hogy vidéken éljek, fontos volt a nyüzsgés. Badacsony tizenévesen rettentő unalmasnak tűnt, csak pár hetet szerettem itt tölteni. Soha nem készültem borásznak, kipróbáltam a színészetet, dolgoztam színházban, filmeztem, regényeket fordítottam, elvégeztem a MOME dizájn- és művészetmenedzsment szakát, de eljött egy pont, ahol azt éreztem, hogy ez még nem az én utam."
Menedzser és műfordító volt egyszerre, kiadványt szerkesztett, honlapokat tervezett, és úgy érezte, túl sokat ül a gép előtt. Pár évvel ezelőtt aztán eljutott oda, hogy olyan tevékenységet akart, aminek gyakorlati eredménye is van. Édesanyja hívására vett részt a 2012-es szüreten, ahol valami megváltozott. "Akkor úgy éreztem, ez végre valami olyan, aminek kézzelfogható eredménye van. Szőlő, munka, bor. 2014 májusában leültünk a szüleimmel, és elmondtam nekik, hogy ezzel szeretnék foglalkozni, szeretném eladni a borunkat, és majd ha eljön az ideje, készíteni is. Ráadásul önállóan. Súlya volt a beszélgetésnek, rengeteg bizalom és szeretet kellett hozzá, büszke vagyok rájuk és végtelenül hálás, hogy időt, energiát, pénzt nem kímélve ilyen elképesztő adottságú szőlőbirtokot hoztak létre. Ajándék tőlük, hogy lehetővé tették ezt, hátraléptek, de mögöttem állnak, és bármikor számíthatok rájuk."
Dóra azóta birtokvezető, borvacsorákat, borkóstolókat szervez és borásziskolába is jár. Ez most ilyen "one man show", a címkézéstől a honlapon át a borkóstolókig mindent ő csinál - kivéve a bort, egyelőre. "Sokan kérdezik, hogy miért nem én készítem a borokat. Természetesen ez a cél, és már most is jó lenne, de nem vagyok még szakmailag ott, fokozatosan haladok. Az idén már lesz egy terület kéknyelű, amit én metszek, én szüretelem. De ez egy fantasztikusan összetett szakma, ami számomra eddig ismeretlen volt. Nagyon tisztelem, és idő kell, míg ki tudom tanulni."
A Csendes Dűlő boraira a szakma is felfigyelt: a Nemzeti Borkiválóság Program maximális pontszámmal díjazta a 2012-es Hárslevelűjét. Ezt a bort a 2006-os Kéknyelűvel együtt a Michelin-csillagos Onyx Étterem is felfedezte és felvette az itallapjára, és azóta a Costesben is kapható.
Vörösek nem szerepelnek a tervek között - Dóra örömmel kóstolja őket, de egyelőre jobban érti a fehéreket -, egy új borterasz megnyitása viszont igen. Eddig a dűlőben levő ház melletti teraszon fogadták a vendégeket, az új hely viszont majd a szőlőterület közepén lesz, gyönyörű panorámával. Mert Dóra is hisz abban, hogy ez a régió minden évszakban izgalmas és kihagyhatatlan. Szerinte Badacsonynak a vulkanikus talaj mellett hatalmas előnye, hogy a helyi borok úgy komplexek, hogy közben könnyen fogyaszthatók, és persze vannak olyan borok is, amelyek arra valók, hogy az ember megadja a módját a velük való találkozásnak.
Badacsony sokunk számára a régi gyerekkorok nyara, mindenkiben előhív nosztalgikus érzéseket. ”Naivitás lenne azt gondolni, hogy egyik pillanatról a másikra megváltozik a badacsonyi „retro”, és a sajnos még jelen levő, sokszor idejétmúlt kínálat. Hasznos lenne, ha Badacsony a retrót pozitívan ki tudná valahogy használni, és közben fokozatosan haladna, egyre jobban meg tudná tölteni élettel. De nem félek, fantasztikus változások történnek, és már most is rengeteg izgalmat tartogat Badacsonyt és a Balaton, minden évszakban" - mondja Dóra.
