Hévízről még homályos gyerekkori emlékeink vannak, sakkozó bácsikról, tavirózsákról és iszapszagú folyosókról. Kb. 15 év kihagyás után újra megnéztük, milyen az ország egyik leghíresebb fürdője. És nagyon, nagyon kellemesen csalódtunk, leszámítva néhány dolgot.
Szinte minden megváltozott azóta, hogy itt jártunk. Kezdjük a tóval: már nem annyira meleg, mint régen. Ennek az az oka, hogy a bakonyi bauxitbányászat miatt tó vízhozama az 1970-es évektől rohamosan csökkent, mert a bányák környezetében karsztvízkiemelés történt. Felborult a Dunántúli-középhegység természetes vízháztartása, ezért száradt ki pl. a Tapolcai-tavasbarlang is annak idején. 1989 tavaszán a bányászat megszűnt, a rendszernek viszont idő kellett, hogy helyreálljon. Mivel annak idején a Hévízi-tavat tápláló források közül a hideg ágak vízhozama csökkent jobban, most az eredeti állapot felé mozdul a források hőmérséklete. Szóval a kihűlés nem rossz jelenség környezeti szempontból, inkább csak nekünk szokatlan.
A feltörő víz hőmérséklete a forrásnál 38,5 fokos, a tó hőmérséklete pedig hivatalosan 24-38 fok között ingadozik, az évszakok időjárásainak megfelelően. Így március közepén is lehet úszni egy jót a kinti részen, de ha az úszógumis (itt nem ciki) egy helyben lebegést választod, maradj a fedett részen, mert elég gyorsan megérzed, hogy nem 35 fokos a víz.
Másodszor: Hévíz már régen nem a német nyugdíjasokról szól, és 60 éves kor alatt sem fogod elunni magad, ha ide jössz pihenni, legalábbis nappal nem. Sok a fiatalabb és a magyar vendég, Ha a város nem is, a Tófürdő alkalmazkodott a megváltozott igényekhez. Van konditerem, aminek a használata benne van a jegy árában, a gyerekeknek játszószobát és nyárra külön medencét alakítottak ki, a szaunában pedig búzasörrel locsolják a köveket.
Harmadszor: a wellnessrészleget imádtuk. Hivatalosan a Festetics Fürdőház nevet viseli, és 2009-ben adták át. A többféle hőmérsékletű szauna, aromaszauna, gőzfürdő, sókamra, jacuzzi és merülőmedence között ingázva gyorsan elmegy az idő, a 2 fokos jégbarlang pedig elképesztően jó. A szaunában tilos a fürdőruha, de adnak egy furcsa anyagból készült, bordó leplet. Itt a meztelenkedés még a szaunában sem nagyon jellemző, nem úgy, mint Kehidakustányban vagy esténként ebben a siófoki szállodában. A legtöbb vendég gondosan körbetekeri magát, és a wellness többi részén sem mutatkoznak ruha vagy lepedő nélkül.
Pihenőágyból persze lehetne több, ahogy az lenni szokott, a legtöbbet a korán érkezők lefoglalták, hogy aztán órákig üresen álljanak. Bár van fedett és fűtött összeköttetés az épületek között, a tófürdő öltözőjétől elég sokat kell túrázni a wellnessig, és ez főleg visszafelé tud kellemetlen lenni, egy szál vizes törülközőben.
A jegyárak nem olcsók, de nem szálltak el, sokféle típust kínálnak. Délután 2-től 5-ig pl. összesen 2800 forintért használhatsz mindent. A jegyként funkcionáló órák állítólag okosan osztják el a vendégeket a szekrények között, a cél, hogy ne legyenek egy helyre tömörítve, és az is jó, hogy bármikor lehet ellenőrizni a hátralevő időt. Nagyon fontos: mindent zárj be a szekrénybe, mindig. Mi egy pár cipő mínusszal indultunk haza, mert naivan otthagytuk az öltözőszekrény tetején. Télikabátban és vietnami papucsban korzózni pedig annyira nem menő Hévíz főutcáján.
A Hévízi Tófürdő tehát összességében nagyon kellemes csalódás volt. Az már kevésbé volt az, hogy a város még mindig a 10 évvel ezelőtti viszonyok szerint él. 6 órakor gyakorlatilag az éttermek kivételével megáll az élet, egy kávét szerezni is kihívás, és még mindig sok az olyan hely, ahol csak készpénzzel lehet fizetni. „Hévíz a gyógyturizmusról szól, este 6-kor pedig elkezdődik a vacsora a szállodákban, és eltűnnek a vendégek” - mondta az egyik kávézó tulajdonosa, aki azért volt olyan jó fej, és újraindította a kávégépet miattunk. 17.45-kor. Egy másik, 70 éves beeső vendég sem értett vele egyet, elmesélte, hogy nagyon unatkozik, mert esténként szinte semmit nem lehet itt csinálni, amíg nincs nyár.
Akinek pedig nem jön be a sok vendég, de szeretné élvezni a gyógyvíz áldásos hatásait, az próbálja ki Hévíz szabad strandját, a „Kifolyót”, ahol jó pár fokkal hidegebb a víz, de májustól szeptember végéig (néha még tovább is) 80-as évekbeli kempinghangulat és szabadság van. Meg tavirózsák és sakkozó bácsik, természetesen.
Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1.
