Több kategóriája van a balatoni éttermeknek: legalul vannak a gasztronómiai dögkutak, az ezekben felszolgált ételek láttán a gyomorsavad először meglepődik, majd hosszas töprengés után arra jut, hogy elmész te a francba az olcsójánoskodásoddal. Nem tudja, hogy az élelmiszeripari terror a Balaton partján nem feltétlenül olcsó, hiszen ő csak egy buta gyomorsav.
Aztán jönnek a rendes, de rossz ízű ételeket felszolgáló helyek. A következő halmazba tartoznak az elfogadható alapanyagokból elfogadható minőséget kihozó éttermek: az I love Balatonnál csak ezzel a halmazzal, és a további két részhalmazzal foglalkozunk (egy, kettő és három szív), mert a többi említésre sem érdemes.
És akkor lássuk a következő két részhalmazt: a jó minőségben, jó éttermet kínáló vendéglőket ésa csúcskonyhákat, amik országos szinten is versenyképesek, de még egy sokat tapasztalt nemzetközi zabagép is elégedetten csettint egy náluk elfogyasztott vacsora után.
A csúcskonyha sokaknak ellentmondásos. Aki még nem evett ilyen helyen, és fotó alapján akarja megítélni a kategóriát, sokszor tévútra szalad: elkezd méltatlankodni az adagok és a kompozíciók láttán, majd sommásan közli, hogy bélpanaszos kecskének való az ilyen étel, nem rendes magyar embernek. Rólam annyit, hogy egy hétvégi ebéden két tányér leves után simán betolok három rántott húst körettel és két szelet kenyérrel, aztán jöhet a desszert, mégsem maradtam még soha éhes egyetlen csúcsétteremben sem. Mert annyi kísérőfalat van, az összetevők olyan ügyesen vannak eldolgozva, olyan íve van az evésnek, hogy a végén rendesen jól laksz. Nem lesz hányingered a teltségtől, mint a gasztronómiai dögkutakban, ha ez a cél, valóban rossz helyen jársz, de evés után órákig nem akarsz majd újra enni a csúcséttermekben sem, ezt garantálom.
És akkor a hosszú bevezető után térjünk rá a Balaton három csúcskonyhás helyéből (Kistücsök, Visz, Villa Medici) a harmadikra. Ami rögtön két étterem. Nyilván érezte a tulajdonos is, hogy sokan lesznek csalódottak a fogások és az árak láttán, így egy konyhára, egy épületre rögtön két helyet nyitott: a Medici a már említett csúcsminőségre törekszik, a mellette található Nosztalgia Kisvendéglő meg a második kategóriát, a jó alapanyagokból készített jó ételeket lőtte be magának.
Mi a Medicit teszteltük, ha már.
Az étterem remek helyen van, néhány száz méternyire az állatkerttől, nézelődés előtt vagy után jól tud esni itt az ebéd. A környezet kellemes, az épület, ahogy a szálloda is, kissé egyszerű kialakítású, de a mellette található kert gyönyörű.
Belopóztunk a konyhába is és lőttünk néhány képet az épp készülő spárgáról, alapléről, miközben megtudtuk, hogy sok a külföldi meg a Budapestről érkező vendég, és hogy jó másfél évtizede tudatosan törekednek a csúcskonyhává válásra, amit számos beruházást és a megfelelő személyzet megtalálását igényelte. Mostanra összeállít minden, így a legfontosabb hazai gasztrokiadvány, a GaultMillau is az ország egyik legjobb helyekén tartja számon a Villa Medicit.
Lássuk a fogásokat: várakozás közben házi készítésű kenyeret kaptunk, amit saját búzakalászból saját malomban őrültek. Korábban már írtam a kenyérmániámról, meg arról, hogy Magyarországon mostanában már csak értékelhetetlen vacakokat lehet kapni, na ez olyan jó a minőségi vajjal, hogy sírsz.
Ezután jött az üdvözlőfalat, az amuse bouche: ezekről tudni kell, hogy a legtöbb helyen a korábbi főzésekből megmaradt, de attól még kivételes minőségű alapanyagokat készítik majd szolgálják fel kreatív módon. A Medici-ben sonkát kaptunk padlizsánkrémmel, finom volt, bár a tökéletes kenyérhez nem mérhető.
Aztán nekikezdtünk az evésnek. Ez itt grillezett Szent Jakab kagyló szarvasgombás karfiol espumával, sült zöldségekkel, lazackaviárral. Remek, harmonikus, lágy fogás, amit a szarvasgomba itt-ott vigyázzba vág, a méregdrága kagyló és a lazackaviár kivételes minőségű, friss alapanyag volt, ügyesen eltalálták a harmóniát.
A másik előétel fácánerőleves volt fácánhússal és zöldségekkel. Meg egy hatalmas borsreszelővel (az étterem jó értelemben teátrális):
Fácánlevesből ettem már tragikusat, az egyik kedvenc helyemről azért szoktam le, mert elrontották ezt a fogást, a Mediciben viszont tökéletes minőséget alkottak, a leves tele volt remekül elkészített hússal, és az erőleves itt tényleg erőleves volt, nem valami finomkodó balerina.
Ezután érkeztek a főételek. Így:
A burák alatt a következők voltak: konfitált mangalicaszűz calvados mártással, kecskesajtos raviolival, zöld almával.
A hús szépen készült, puha, omlós lett, viszont kissé száraz, nem tökéletes. A mártás remekül passzolt a húshoz, és bónuszpont jár azért, hogy kiöntőben hoztak utánpótlást, ha esetleg kevésnek éreztük volna, ami a tányérra kerül. A ravioli remek ruganyos volt, a kecskesajt szép összhangba került a hússal és a zöld almával, bár kicsivel többet el bírtunk volna viselni belőle.
A kacsamellfilé és kacsamáj pikáns aszalt szilva mártással, képosztás gnocchival talán még jobb fogás volt, bár itt is a hús tűnt a gyenge pontnak: remek az alapanyag, alapvetően jól is készült el, de túl jól is, mert miközben mi roséra, tehát közepesen átsütve kértük (ilyenkor rózsaszín a hús belseje), ez inkább teljesen átsült. Ilyenkor kevésbé szaftos, valamivel szárazabb a hús. De a tányért egyben nézve ez is kivételes fogás volt.
Ami viszont igazán nagyot ütött, az a desszert: a trois Chocolat csokoládétorta háromfajta csokoládéból, eperrel zseniális. A tulajdonos lánya hosszú világ körüli túrára indult, hogy megtanulja a csokoládékészítés titkait, és nem volt felesleges a körút, mert a desszert az egész menü legerősebb darabja volt, feltétlenül kóstoljátok meg ezt a tortát, ha arra jártok. 1090 forintba kerül, nem sokkal többe tehát, mint a legtöbb étterem édességei, de dimenziók választják el azoktól. Állatkert előtt vagy után már csak emiatt megéri beülni a Medicibe.
Villa Medici
Veszprém, Kittenberger Kálmán út 11
+3688590070
Csatlakozz az I love Balaton 410 ezres facebookos csoportjához, hogy garantáltan megtudd, hol vannak a legmenőbb helyek a tó körül, és nem maradsz le a legfontosabb hírekről, eseményről sem. Készülj fel a nyaralásra velünk!
