Salföld és Ábrahámhegy között egy kolostor romjait találod az erdőben. Nincsenek kísértetlegendák vagy más sötét történetek, az egykori pálos kolostornál sétálva mégis érzed, hogy egészen különleges helyen jársz.
Salföld határától kb. félóra gyaloglással érhető el, ha teheted, ne autóval közelítsd meg a helyet. Jó ugyanis kicsit ráhangolódni erre a nyugalomra.
A pálosokat rengeteg legenda övezi, sokan hisznek abban, hogy nemcsak szerzetesek, hanem nagy tudású gyógyítók is voltak. A helyiek betemetett altemplomról és csontokról mesélnek – mi most a történelmi tényeknél maradunk.
A salföldi egyik legjobb állapotban megmaradt kolostorrom Magyarországon. A szerzetesek egy korábbi, román stílusú kápolnát bővítettek ki saját igényeik szerint, a több mint 21 méter hosszú, egyhajós templom szentélyének csúcsíves keresztboltozata ma is látható, falai a boltozatig állnak.
A templomhoz északról kapcsolódott a kolostor, és az 1962-es feltárás szerint egy kerengős udvar, élelmiszerek tárolására szolgáló pince, kamra és konyha is tartozott a remeték lakóhelyéhez. Borospince is húzódott a hálótermek alatt - a remeték ábrahámhegyi szőlőt kaptak adományként.
A kolostort, amely a Kőkúti Mária Magdolna nevet viselte, először 1263-ban említették a pálos rend alapítója, Boldog Özséb által készíttetett összeírásban. Az 1440-es években elnéptelenedett - a vidéket az I. Ulászló király és Erzsébet özvegy királyné hívei közötti harcok sújtották.
Bár a 15. század végén késő gótikus stílusban átépítették, a szerzetesek csak rövid ideig élvezhették az erdő magányát, néhány évtizeddel később már nem voltak Kőkúton. Nem tudjuk, mi lett velük. Nem kizárt, hogy egy másik szerzetesrend tagjai költöztek ide. A 16. század végvári harcai a kolostor életének végét jelentették. Köveit elhordták, a jobban megépített templom szerkezetét azonban még ma is meg lehet csodálni. Ez annak köszönhető, hogy a pusztulásnak indult, és néhol életveszélyessé vált romot 2005 és 2007-között felújították.
A pálos az egyetlen olyan szerzetesrend, amit Magyarországon alapítottak. Boldog Özséb esztergomi kanonok hozta létre 1250-ben, és egész Közép-Európában elterjedt, Lengyelországban és a horvát tengerparton is vannak kolostoraik. A pálos rend tagjai remete-életmódot folytattak, a 16. századig erdőkben, források mellett éltek, és önellátók voltak. napjaikat imával, munkával, meditációval töltötték.
Fotók: Vanik Zoltán, ilovebalaton
Pálos kolostorrom
Salföld
