Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) nem őshonos a Balatonban, feltehetően távol-keleti halak 1962-es telepítésekor került be a magyarországi vizekbe. Először 1984-ben írták le jelenlétét hazánkban, a faj eredeti otthonának az Amur és a Jangce folyókat tekintik. Igen gyors növekedésű, invazív, nagytestű kagylófaj.
Gyors terjedésre képes, amit a gyors szaporodási képessége mellett az is elősegít, hogy halszállítmányokkal (is) terjed, mert lárvája a halakon élősködik. Magyarországon legnagyobb tömegben a Körös Szarvas melletti holtágaiban található, ahol tömegük a honos fajokkal együtt helyenként meghaladja a 25-50 tonnát hektáronként. Az olyan nagy szám, hogy hasonlóan magas értéket édesvízi kagylók esetén még nem mértek.
Az amuri kagyló a Sió-csatornán jutott fel a Balatonba, kezdetben csak a környékén élt, mára tele van vele a tó. És olyan jól érzi magát, hogy a Keszthelyi-medence egyes területein a kagylópopuláció felét már e faj állományai alkotják. Az amuri kagyló ellenálló, széles ökológiai tűrőképességű faj, és mivel nem szereti a konkurenciát, veszélyt jelent az őshonos kagylófajokra.
Jól bírja a strapát, de nem elpusztíthatatlan: amikor tartósan felmelegszik a víz, az amuri kagylón élősködő víziatkák túlszaporodnak, a kagyló pusztulását okozva. Az elmúlt években emiatt már több hazai vízen is észleltek jelentős kagylóelhullást, így a Balatonnál is. Volt olyan év, amikor 400 kilót szedtek össze. Ez főként olyan vízterületeken következik be, ahol a vízmélység nem éri az egy métert, így a víz könnyen átmelegszik. A vízhőmérséklet csökkenésével a kagylópusztulás magától megszűnik.
A Balatonon évente 8-10 olyan nappal kell számolni, amikor akár tömegessé is válhat a kagylópusztulás, mert a víz hőmérséklete a tómeder alján is eléri vagy meghaladja a 26 fokot. Ez jellemzően pont a keszthelyi medencében okoz gondot, ugyanis ez a tó legsekélyebb, hamar átmelegedő öble. Az elhullott példányok amúgy kitűnő haleledelek lennének, de a szezon és a fürdőzők miatt begyűjtik őket.
Az amuri kagyló a legnagyobb puhatestű állat Magyarországon. Oké, nem a Balatonban, de a Tiszában már 30 centiméter hosszú, kétkilós példányt is találtak belőle, szóval akár a tóban is lehet ekkora darab. A héja dísztárgyak készítésére alkalmas, húsát állati takarmányként lehet hasznosítani.
