Normális körülmények közt a plázák nem a színvonalas kikapcsolódás templomai, de nyaralás közben bizony jól tud jönni egy rendezett körülmények közt zajló kereskedés. Ha kell egy cipő, napolaj vagy ruha, nyolcas fokozatú örömöt tud okozni, hogy nem kell alkudozni a portékára, hanem bemész egy boltba és megveszed magadnak, ami kell, normális áron.

A Sió pláza erre mindenképp alkalmas. Az épület ott van a Víztoronnyal szemben, szép parkot alakítottak ki a környéken és az épület is jól néz ki: pont annyira modern és formabontó, hogy még tíz év múlva is érdekes, de vállalható legyen. Ebben a témakörben nehéz jósolni, mert gondolom a parton álló betonszörnyeket is azzal a reménnyel építették, hogy évtizedek múlva is örülnek majd nekik az emberek, most meg a hideg futkos tőlük a hátunkon, de ez a pláza mindenképp esztétikusabb azoknál.

Belül egyébként ugyanaz van, mint az ilyen helyeken: H&M nélkül már nincs rendes bevásárlóközpont, akad Deichmann és DM is, van könyvesbolt, közepes kínálattal és persze csajos plakát Dukai Reginával, akinél jobb nőt a világ összes mesterséges intelligenciája sem tudna tervezni:

Gasztrofronton erős kihívásokkal küzd a pláza, ha enni akarsz, ne ide menj, mert az egy szál kihalt kínaiban sok jóra nem számíthatsz, de Siófokon, ahol van két jó halas, ahol a Balaton egyik legjobb lángosát adják és ahol van két jó étterem is, biztos találsz jobb megoldást.

Az emeleten egyébként van egy jópofa játékbarlang kiöregedett, éppen ezért nagyon szórakoztató játékgépekkel meg találsz egy biliárd-szalont is, esőben jól jön az ilyesmi. De ami igazán jól jön, az a mozi, van 3D-s vetítés, minden, amit akartok.

A legjobb persze nem ez a plázában, hanem Méder Áron hajója, amivel a fiatal vitorlázó 2006. és 2009. között körbehajózta a Földet. Elképesztő teljesítmény, 40 ország érintésével 55 ezer kilométert tett meg, aztán amikor kikötött a szlovéniai Koperben, kiemelték a hajót és javítás nélkül elhozták Siófokra, majd berakták a plázába. A legjobb, amit tehettek, hogy nem nyúltak hozzá, mert így a hajó kopásait, sérüléseit nézegetve elképzelésünk lehet arról, hogy min mentek keresztül Méderrel három év alatt.

Szóval: ha esik az eső, vagy unod a strandot, a Sió pláza jó hely, feltéve, hogy nem valami rendes kajára vágysz, mert akkor menj máshova.

Sió Pláza
Siófok, Szabadság tér 6.
H-V: 9:00-20:00

Csatlakozz az I love Balaton 410 ezres facebookos csoportjához, hogy garantáltan megtudd, hol vannak a legmenőbb helyek a tó körül, és nem maradsz le a legfontosabb hírekről, eseményről sem. Készülj fel a nyaralásra velünk!

A siófoki víztornyot mindenki ismeri, hiszen ez a város jelképe. Pont tavaly volt száz éve, hogy megépült ez a 45 méter magas, 250 köbméter víz tárolására alkalmas torony, ami évtizedeken keresztül töltötte fel a tehetősebbek vezetékeit (a csatornázás sokáig luxussport volt). Aztán a közműhálózat átépítése után jelentőségét vesztette a torony, amit a második világháborúban a németek tüzérségi megfigyelőállásnak használtak, ennek megfelelően meg is kóstolta egy páncéltörő ágyú lövedéke.

Aztán némi felújítás, átépítés után 1980-ban vesztette el teljesen eredeti funkcióját, pár évtizedig rohadt egy kicsit, mígnem tavaly az egész környékkel együtt gatyába rázták, hogy most legalább olyan szép legyen, mint amikor 1912-ben átadták a városnak. Nem is, inkább még szebb:

A torony ugyanis egy szerethetően felújított tér közepén van, és az eredeti formák megtartása mellett teleépítették üveggel, amitől kecsesebb, esztétikusabb lett az épület. Az meg már csak a slusszpoén, hogy ahol száz éve még víz hullámzott, ott most a kilátó meg oxigénbár van, mondom oxigén. Szóval ahol korábban még megfulladtál volna, ott most levegő deluxe-ot inhalálhatsz egy erre kialakított eszközzel.

Az egész tornyot a Szentkirályi ásványvíz rendezte be. Lent egy európai értelemben vett kulturált fogadótér vár, a lift meg egyenesen a csúcsra visz, aminek három szinte van: ott a kilátó, ahonnan remekül belátod a várost, a torony alatti teret, a Balatont, mindent, amit érdemes:

A második szinten van a bár. Itt mindenféle italokat, üdítőket, koktélokat kérhetsz. Mi a limonádét kóstoltuk, nem állítom, hogy finom volt, mert nem volt az. De a lényeg nem is ez, hanem a 95 százalékos oxigén, ami lényegesen dúsabb, mint a levegő 21 százalékos oxigéntartalma. Állítólag élénkítő hatású, de nehéz ebben a kérdésben igazságot tenni, mert a neten főleg olyan oldalak ajánlják az oxigénterápiát, amik ebből élnek. Mindenesetre komoly orvosi kutatások foglalkoznak a lehetséges gyógyító hatásokkal, bár a tömény oxigént elsősorban nagynyomású kamrákban adagolják a betegeknek, a víztoronyban meg, ha már mindenképp valamilyen, inkább alacsonyabb a nyomás, hiszen a felszín fölött van. Ezzel együtt ha élénkítésről beszélünk, még a kávénál is nagyobb a placebo-, mint a koffeinhatás, szóval nyugodtan higgyük el, hogy az oxigénterápiától felébredünk, bajunk nem lehet belőle.

És ott a harmadik szint, ahol nagyméretű Samsung Surface asztalok vannak körberakva, a padló meg forog. Szóval leülsz az asztalhoz, iszod az italodat, nézed a változó tájat és közben társasjátékokat játszol a hatalmas kijelzővel. Ez tényleg remek szórakozás, lehet rajzolni, van puzzle, mindenféle szórakoztató kis izét lehet betölteni az asztalnyi monitorra, amit az ujjaddal irányítasz és alapvetően tök egyértelmű a cucc kezelése.

Még valami alapos, színvonalas gasztrokínálatot el tudnék képzelni a bárba, legalább tapasokat, minőségi falatkákat, meg a limonádén is lenne mit javítani, de egyébként remekül működik a víztorony: aki arra jár, ne hagyja ki. 800 forintot megér a belépő.

Siófoki Víztorony
Siófok, Szabadság tér
06302448888

Csatlakozz az I love Balaton 410 ezres facebookos csoportjához, hogy garantáltan megtudd, hol vannak a legmenőbb helyek a tó körül, és nem maradsz le a legfontosabb hírekről, eseményről sem. Készülj fel a nyaralásra velünk!

Megkerülhetetlen. A legjobb. Lehet itt ízlésről, vagy megközelítésről vitatkozni, de attól még tény, hogy nincs még egy ilyen étterem a Balaton körül: egyszerre stabilan minőségi, izgalmas, helyi alapanyagokra építő, nemzetközi technológiákat felhasználó és aránylag megfizethető. Ilyen még egy nincs. A Visz is magasra tette a lécet, de náluk kifizeted a gatyád. A Mala Garden kísérletezget, de nem tudja, nem is akarja ezt a minőséget tartani. Az északi parti jó helyek ügyesen használják a helyi alapanyagokat, de messze vannak és nincs ilyen hírük.

A Kistücsök az a Kistücsök.

Ebben a cikkben a kajákra fogunk koncentrálni, akit a háttér érdekel, hogy miként lett ez a Balaton, sőt az egész ország egyik legjobb étterme, az olvassa el a tulajdonossal, Csapody Balázzsal készített riportunkat.

Szóval a kaják: vannak állandó ételek, de az étlap jelentős része szezonálisan változik. Ez azt jelenti, hogy abból készítik az fogásokat, amik épp frissen teremnek. A csúcskonyha ugyanis a szezonális alapanyagoknál indul, ami fólia alatt terem, vagy amit hónapok óta fagyasztasz a fridzsiderben, abból jó étel nem lesz. A fentiekből következik, hogy az általunk tesztelt ételek már jó eséllyel nem lesznek az étlapon, mire ellátogattok a Kistücsökbe, de lesznek helyettük mások, még jobbak, vagy legalább olyan jók.

Kezdjük az üdvözlőfalattal:

Krémes, roppanós, húsos, zöldséggel könnyített ajándék a konyhától.

Jött az előétel:

Visszafogott kacsakolbász, fasírtszerű állag, gusztusosan tálalva.

A leves:

Csodálatosan harmonikus. Nincs benne semmi túlzás, semmi kirívó, olyan szépen főtt egybe az összes remek minőségű alapanyag, hogy ha magyar levest akarsz mutatni a külföldi ismerősödnek, mindenképp ide vidd.

Az egyik főétel, pisztráng cukkinis csicseriborsó salátával  

A Kistücsök is a magyar halakból építkezik, mint a legjobb halsütödék a környéken, csak itt olyan alapossággal és technológiákkal készítik el őket, hogy a séffel, Jahni Lászlóval még a menő párizsi éttermekben is bárki szívesen kezet fogna. A pisztráng minden szépsége, frissessége megmarad a tökéletes elkészítés során. Ebből következik az ízletes, jól átsült, mégis szaftos főétel, amit csak kiemelnek a mellé kínált zöldségek. Ezek szintén olyan frissek, hogy szinte még nőnek.

És akkor a nehézbombázó: borjú stefánia zöldséges babbal

Ezt a fogást meg kell kóstolnotok, ez úgy omlik szét a szátokban, ez úgy esik szét atomjaira, ahogy a puha téli hó szóródik szét a szélben. És lágyan hullámzik az íze, másmilyen a sült kéregnél, más a nyersebben hagyott belsejében, megint más a zsírosabb területeken. És ezek mellé olyan fehér babos zelleres köretet kapsz, ami nem egyszerűen kiemeli, hanem tálcán nyújtja át neked a hús minden erősségét.

Végül a desszert:

Igen, sajt. Méghozzá saját. Ezeket Csapodyék maguk készítik. Még a szerényebb darabok is csodásan ízletesek, de jobbról balra haladva olyan versenyzőket találunk, amik kiütik még a prémium francia sajtok egy részét is. Senki ne lepődjön meg: ez azt is jelenti egyúttal, hogy brutálisan erősek. Ezek lenyomnak téged. Ezeket megeszed, és 48 órán keresztül nem csajozol/pasizol. Elszigetelődsz a társadalomtól. De megéri. Mert tényleg kivételesek.

Aki a déli parton jár, annak kötelező felkeresni az egész évben nyitva tartó Kistücsök éttermet, de szezonban érdemes helyet foglalni, mert szinte mindig telt ház van. Ami a minőség ismeretében érthető.

A levesek ára 1000-1500 forint, a főételeké 2800-3700 forint között mozog, a desszertek 1000 forint körül kaphatól.

(Akit az étterem háttere érdekel, hogyan sikerült elérni és tartani ezt a minőséget, olvassa el vonatkozó cikkünket).

Kistücsök
Balatonszemes, Bajcsy Zs. u. 25.
Tel.: 003684360133
E-mail: kistucsoketterem@t-online.hu
Nyitva: minden nap 11:00-23:00

Csatlakozz az I love Balaton 415 ezres facebookos csoportjához, hogy garantáltan megtudd, hol vannak a legmenőbb helyek a tó körül, és nem maradsz le a legfontosabb hírekről, eseményekről sem. Készülj fel a nyaralásra velünk!

Tovább keressük a legjobb balatoni éttermeket, és most elég fontos helyszínre érkeztünk: a Mala Garden ugyanis Siófok legjobb étterme. Pont. Lehetne vitatkozni a szempontokon, a megközelítéseken, de akkor is ezen a helyen kapod Siófokon a legjobb eséllyel azt a minőséget, amit elvársz a pénzedért.

A Mala Gardenről tudni kell, hogy remek hotelként is üzemel, olvassátok el a tesztünket, érdemes felkeresni, mert a szobák is jók, meg a szolgáltatások is. Bónusz, hogy a félpanziót a már említett, zseniális étteremben eheted le, ebből a szempontból nem is nagyon tudja vele tartani a lépést a balatoni szállodák többsége.

Mert nézzük meg, mit kapunk az étteremben: vállalható, ázsiai-hatású berendezést, ami a valóságban itt-ott ugyan olcsónak tűnik, de összességében tökéletes hátteret ad a vacsorához.

De koncentráljunk a menüre, ami elég változatos. Ez nem feltétlenül jelent jót: ha a konyha nem tudja belőni, hogy ázsiai, dél-amerikai, francia, olasz, esetleg magyaros akar lenni, akkor egyikben sem lehet igazán jó. És a gyakorlat annyiban igazolja az elméletet, hogy a Mala Garden nem olyan jó, mint a legjobb ázsiai, dél-amerikai, francia, olasz, esetleg magyaros helyek. De majdnem, és ez nagy szó.

Előételnek mexikói sajtlevest kértünk tortillával és salsával (1190 forint), ami hibátlan volt, fűszeres, erőteljes, sűrű, laktató, a mellé adott hagymás-paradicsomos mix (salsa) meg friss, zamatos, pipa.

A tatárral (2690 forint) ugyanez volt a helyzet: a hús fűszerezése ugyan lehetett volna valamivel erőteljesebb, de az alapanyagok minőségére ennél a fogásnál sem lehetett panasz, bár innen indulna mindenhol Magyarországon a tatár.

A főétel, a camembert sajttal sütött, zöldborsópürével megkent, tócsnin tálalt roséra sült kacsa (3190 forint) egyetlen hibáját gyorsan leírom: langyos volt, amikor kihozták, de körülbelül 120 százalékon üzemelt a konyha a teszt idején, nem volt szabad asztal, mindenki folyton rendelt, ennek ellenére nem kellett sokat várnunk, és megúsztuk ezzel a kis bakival.

Na de az étel íze: látjátok, hogy néz ki? Ez a menőbb budapesti éttermekben is elfogadható lenne. A bőrén sült kacsahús finom, szaftos mégis omlós volt, a sajt a zöldborsókörettel össze-vissza rángatta az ízlelőbimbókat, a jus úgy csorgott le a kompozícióról, ahogy a "Lecsorgás nagy könyvében" megálmodták és remekül járta át a pecsenyelé a hús alá pakolt tócsnit.

Prímán jóllaktunk, így a desszertet már a szobánkba kértük, de ez a csokoládés fagyi annyira jó volt, hogy most is sírni tudnék, amikor rágondolok.

A Mala Garden annyi elvárásnak próbál megfelelni, hogy itt-ott szükségszerűen elbukik. Harmóniákban, tökéletességben nem hozza mondjuk a budapesti Laci!Konyha! szintjét, de ezzel együtt is kockázatok nélkül lehet Siófok legjobb éttermének nevezni, amit mindenképp érdemes felkeresni, ha arra jársz.

Mala Garden
Siófok, Petőfi sétány 15/A
H-V: 11:00-24:00
0684506688

Levesárak 1000 forint körül, a főételek ára zömében 2500-3000 forint között mozog.

Csatlakozz az I love Balaton 410 ezres facebookos csoportjához, hogy garantáltan megtudd, hol vannak a legmenőbb helyek a tó körül, és nem maradsz le a legfontosabb hírekről, eseményről sem. Készülj fel a nyaralásra velünk!

Már sokszor leírtuk, és továbbra is nagyon sajnáljuk, hogy a Balatonnál és környékén nagyon rossz éttermekbe is bele lehet futni. Éppen ezért tényleg kellemes meglepetés, ha mégis felfedezünk egy olyan vendéglátóhelyet, ahol minőségi ételeket adnak, és nem kell otthagyni az egész heti kajapénzt.

A Bárka Grill nem az épület stílusával ejt rabul, de ne ítélj túl gyorsan az első benyomás alapján. Ha beljebb mész, egy elegáns, de nem feszengős bisztróban találod magad, ahol a narancssárga, világoszöld és a barna dominál, a menüt pedig tükrökre írták fel.

A melegben persze a terasz a nyerő. A háttérben smooth jazz szól, a bárpult igazán közel van, és szinte melletted készül el a kemencében a pizza. Ezt az idillt úgy lehet fokozni, hogy kikéred a borlapot, és megkóstolod a Szászi Pince, a Trombitás Pince és Légli Ottó borait. Egy deci 390-630 Ft, és nem tudsz rosszul választani.

Alapvetően a magyaros konyha van a középpontban, de találsz néhány mediterrán jelegű ételt is. Halászlével kezdtünk, harcsát és pontyot kértünk bele. A harmadik opció a halbelsőség, de ezt most inkább kihagytuk. Nem mintha nem vállalnánk be ilyet is, de most nem vágytunk rá.

A halászlé ízéről sajnos nem tudunk ódákat zengeni, de tény, hogy a tányér alja felé közeledve az étel sűrűségével együtt az elismerésünk is nőtt. Az adagok nagyok, kisebb étkű vendégek csak a halszeletekkel felturbózott halászlével jól tudnak lakni. A leveseket egyébként tányérral és csészével is kérheted.

Ha kifejezetten szereted, hogy halmokban áll a kaja a tányéron, és a bőség zavarával küzdesz, rendelj haltálat. Harcsafilé, süllő, rántott ponty, Orly-módra készített fogas, nem mélyhűtött ízű sültkrumpli, rizs és saláta sorakozik egy gigantikus tálon, persze nem egyszemélyes a történet.

A harcsafilé hibátlan és omlós volt, és vitte a prímet a csapatban, a második helyre a pontyot tettük.

Ha egy kicsit könnyebb ebédre vagy vacsorára gyúrsz, a rákos-fokhagymás spagetti jó megoldás lehet. Bár a kelleténél egy kicsit több olaj gyűlt össze a tányér alján, ezt a fogást bármikor megismételnénk. Érezni lehet, hogy a rákok borral is találkoztak, mielőtt a frissen készült tésztára kerültek.

Ha jóllaksz a levessel és a főétellel, nagy hibát követsz el. A desszert kivégez. Nem fogsz tudni nemet mondani, önként rohansz a végzeted felé, és nincs az a bikini bodyt megcélzó és fenntartó diéta, ami überelni tudná ezt a kísértést. A túrógombóc kívülről ropogós, a belsejében mazsolára bukkansz, az egészet pedig vaníliapuding veszi körül, tejszínhabbal.

De nem úszod meg ennyivel. Itt a "Csokiálom" fotója is. Tömény élvezet málnaöntettel és vaníliafagyival. És végül kóstold meg a kávét. Olasz, és nem hagyja, hogy elpilledj a kényelmes székeken, miután megbirkóztál a fogásokkal.

Meg kell még említeni, hogy a felszolgálás profi, és ami nagyon fontos, figyelnek rád. Ha kiürült a pohár, hozták is a következő bort. Ha egy hisztisebb vendégnek nem tetszett a zene, lehalkították. Ennek persze nem örültünk, mert nekünk tetszett, de mindegy. Ha gyerekek érkeztek, azonnal színezőfüzetek és ceruzák kerültek az asztalra.

A lényeg, hogy még több ilyen hely kellene a Balatonra és a környékére.

Bárka Grill Bistro
Siófok, Vitorlás u. 1-3.
06304901456

Nyitva:

Csatlakozz az I love Balaton 415 ezres facebookos csoportjához, hogy garantáltan megtudd, hol vannak a legmenőbb helyek a tó körül, és nem maradsz le a legfontosabb hírekről, eseményekről sem. Készülj fel a nyaralásra velünk!

Sorozatunkban azokat az éttermeket vesszük végig, amik a Balaton partján is hozzák a Budapesten elvárható minőséget. Friss, jó alapanyagokat, ötletes recepteket, jó technikákat keresünk, éppen ezért mi is meglepődtünk, amikor váratlanul az Öreg Halász Vendéglő teraszán találtuk magunkat, hiszen a hely tökéletesen szembemegy a trendekkel.

Az étlap például vagy száz tételből áll, ami okot ad a gyanakodásra: ennyi alapanyagot, ételt lehetetlen frissen tartani. Ahol 15-20 tételnél többet látunk, ott erősen rámennek a fagyasztásra meg a recyclingra. Ráadásul, és emiatt fel tudnám kötni magam, minden ételnek fantázianevet adnak, ellenben nem írják le, hogy milyen állatból készítették. Miért kéne nekem tudnom, hogy mit jelent az "Öreg pecás pecsenyéje"? Vagy a "Fokihegyi grilltál?" Egyáltalán milyen élőlényeket öltek le a kedvükért? Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a pincér nem különösebben barátságos, viszont bunkó, és csak a fizetés előtti percekben lesz tenyérbe mászóan kedves, pedig vele egyeztetve kéne megfejteni, hogy melyik ételnév milyen élőlényt takar. De ettől nagyjából el is megy a kedved, amikor a tányért például, ha úgy jön ki a lépés, simán rádobja a mobilodra. 

De.

Az a helyzet, hogy minden ódivatúsága ellenére az étel, amit ettem, jó volt. Nem a Michelin-csillagos értelemben, hanem abban a retrós, út szélén nagyot zabálós, az ízharmóniákat kiröhögős, és gyomorba rúgós értelemben, amire talán többször is vágyunk, mint a kifinomult fogásokra.

Ettünk grillezett sertést baconnel, sült krumplival. Kezdjük a körettel: én készséggel elhiszem, sőt, feltételezem, hogy ez valami fagyasztott vacak volt, de a végeredményen ezt nem lehetett érezni. Jó volt, jól sütötték, nem volt túl száraz vagy átsületlen, inkább csak olajos, de az ilyen éttermekben igényeljük is a tocsogást. A húst gazdagon locsolták zsiradékkal és két kézzel szórták rá a fűszert, egy rendes dietetikus öngyilkos lenne, ha ilyesmivel találkozna, és az artériánk már nyelés közben felvette a harcot a koleszterinnel, de mondjuk ki: finom volt.

És ugyanez igaz a pikáns sajttal töltött rántott húsra: nincs benne semmi finomság, harmónia, de az étel tagadhatatlanul jó.

Nem a Kate Moss-i, hanem a Kim Kardashian-i értelemben jó, ha értitek, mire gondolok:

Ebben az útszéli étteremben ömlik a közepes minőségű fűszer, a régi recept, de az egész valahogy mégis egy végtelenül szerethető retróhangulatot hoz létre, amire egyrészt van igény, másrészt minden reformgondolat és nouvelle cuisine ellenére nagyon jól tud esni időnként. Aki régimódi, de ehető ételt keres a Balaton partján, az nem jár majd rosszul az Öreg Halász Vendéglővel, ahol zömében 2-2,5 ezer forint körül járnak a főételek, az italok 500-700 forintba kerülnek.

Öreg Halász Vendéglő
Siófok, Zamárdi u. 10.
Nyitva minden nap: 12:00-22:00

Csatlakozz az I love Balaton 410 ezres facebookos csoportjához, hogy garantáltan megtudd, hol vannak a legmenőbb helyek a tó körül, és nem maradsz le a legfontosabb hírekről, eseményről sem. Készülj fel a nyaralásra velünk!

Óriási kockázatot jelent a Balaton partján, hogy megfelelő helyismeret, vagy mondjuk az I love Balaton segítsége nélkül könnyen tragédiába torkollhat egy elsőre ígéretesnek tűnő szituáció. Két éve történt, hogy itt, a siófoki Vitorlás utcában váratlanul megéheztem. A Balaton egyik legoptimálisabb pontján, hiszen itt van a Sió halsütő, amit sokan az egész környék legjobb halsütödéjének tartanak, erről viszont én akkor még nem tudtam, ezért inkább a közelben található hamburgereshez mentem. Ez körülbelül olyan, mintha Monica Bellucci nyújtaná a karját, de te inkább Steve Buscemit ölelnéd magadhoz.

Lényeg: most már tudom, hogy ott van a Sió halsütő. Sőt, Huszár Lászlót is ismerem, aki ugyan csak néhány éve nyitotta a helyet, de a családja már közel egy évszázada a vendéglátóiparban dolgozik. Generációk váltották egymást a siófoki hotelekben, éttermekben, Huszár úr is egy hagyományos konyhán volt szakács, aztán megunta a munkát, hogy nem lehetett a maga ura, meg hogy nem mindig tudta azt a minőséget hozni, amit elvárt magától, így megnyitotta a saját helyét. A Huszár-család kiszabadult a siófoki alkalmazotti státusz évszázados öleléséből!

Azóta legendás lett a hely. Ennek több oka van: egyrészt a tulajdonos szakértelme. Másrészt az odaadása: szinte csak friss balatoni halakkal dolgozik. Egyébként nem neheztel azokra, akik hekket árulnak. "El tudja képzelni, hány perc alatt tűnne el a tó halállománya, ha kizárólag balatoni halat ennének a turisták? Hekk nélkül üres lenne a Balaton" - mondja, és elég gyorsan belátom, hogy tulajdonképpen igaza van: a hekk a balatoni halak megmentője.

Na de térjünk rá a halsütőre, ami persze egyáltalán nem tűnik exkluzívnak, sőt, első ránézésre olyan, mint akármelyik társa a Balaton környékén, és ha az elkeserítően rossz ipari kenyérből, vagy a szintén kevés boldogságra okot adó sült krumpliból indulunk ki, akár el is menekülhetünk a helyről.

Pedig ennél nagyobb őrültséget el sem követhetnénk. Például mert az 1100-1400 forintért árult halászlé remek. Tele van hallal, de milyen jóval, és bár a lé lehetne valamivel sűrűbb, a fűszerezés annyira eltalált, hogy feledteti a kenyeret, meg a a többit.

Pedig ez még csak a bevezetés, mert a fogasfilé és a süllő még ennél is sokkal jobb. Nincs mese, ez jórészt az alapanyagokon múlik: ha friss a hal és nem rontod el, jó lesz a végeredmény. Márpedig Huszár úrtól friss, balatoni halat kapsz, a fűszerezés visszafogott, ami ilyen körülmények közt pont megfelelő, a panír szép házi, itt-ott nagyobb darabokkal, a sütés időtartama meg megfelelő: a végeredmény se nem száraz, se nem nyers, csak hibátlan.

Nézzétek ezt a gyönyörű húst, azt Isten szerelmére:

A Sió halsütő nem olcsó, de tényleg kiváló hely, és ha a környéken jártok, legalább egyszer próbáljátok ki. Imádni fogjátok.

Sió halsütő
Siófok, Vitorlás u. 1-3.
Tel.: +3620363-3470

Csatlakozz az I love Balaton 410 ezres facebookos csoportjához, hogy garantáltan megtudd, hol vannak a legmenőbb helyek a tó körül, és nem maradsz le a legfontosabb hírekről, eseményről sem. Készülj fel a nyaralásra velünk!

Siófok mázlija, hogy rögtön két remek halsütője is van, pechére azonban inkább másfél, vagy inkább 1,25: a Sió halsütő teljes értékű, egész évben adja a kiváló balatoni halakat, Kremánék ellenben csak a szezonra nyitnak ki, és a nyár elején több a nem balatoni hal, mint a balatoni.

Május elején például hekket kínáltak, harcsát meg keszeget. A hekk tengeri hal, ez tiszta sor. A harcsa lehetne akár balatoni is, de nem az. Elkezdjük kérdezgetni, hogy honnan jött, helyi-e, erre jön a szégyenlős válasz, hogy nem. Akkor afrikai? Nem. Hát milyen harcsa ez? Cápaharcsa!

Haha. A pansius legújabb fedőneve. Szóval ne azt kérjétek.

Más nem nagyon volt, rendeltünk egy keszeget. Frissen panírozva, frissen sütve érkezett a nevetségesen apró kis példány, de az a kevés hús, ami volt rajta, kiváló volt. Friss olajban sütötték, ami reméljük nemcsak a májusi próbának volt köszönhető, mert vannak olyan halsütők, akik az egész szezont végignyomják egy adag olajjal. Az 1959-es alapítású Kremánéknál nyilván nem kell ilyesmitől tartanod, főleg, hogy az alapító veje, a 78 éves Holl Ferenc a mai napig odafigyel a minőségre. Ezért lehetséges, hogy a panír is jó, hozzáad a halhoz, nem pedig elvesz belőle. Egyébként meg pont annyi ideig sütötték a szegény kis keszeget, hogy a húsa még friss, szaftos maradjon.

Ráadásul várakozás közben szórakoztathatod magad: ott van a halsütővel szemben az a rettenetes ipari létesítménnyel összekötött kihalt hotel, amitől egyből Csernobilban érzed magad, a sütő falán meg a Topshopból vásárolható éneklő hal egyik utolsó fennmaradt példánya, a posztapokaliptikus látomást erősítendő:

Ha erre jártok, mindenképp próbáljátok ki a helyet: szezonban van roston sült süllő meg pisztráng is, balatoni harcsát akkor sem adnak, mert szerintük az már nem is létezik. Lényeg, hogy van választék, és náluk biztosan kapsz olyan halat, ami frissen érkezett a tóból. Ha meg kifogynak, még mindig itt van a sarkon a Balaton egyik legjobb lángosa, a Széplaki lángos büfé, szóval érdemes elnézned az Aranypartra Ezüstpartra.

Kremánék halsütödéje
Siófok, Liszt Ferenc sétány 31.
0036203140427

Csatlakozz az I love Balaton 410 ezres facebookos csoportjához, hogy garantáltan megtudd, hol vannak a legmenőbb helyek a tó körül, és nem maradsz le a legfontosabb hírekről, eseményről sem. Készülj fel a nyaralásra velünk! 

Sok jó lángos van a Balaton körül, de ilyen sztorija egynek sincs: Erzsi néni, a büfé tulajdonosa jó harminc évvel ezelőtt még iskolai tanítóként töltötte a napjait. Aztán az egyik konyhán dolgozó lány egy évadzáró rendezvényre olyan lángost hozott be, hogy attól az egész évfolyamnak spontán orgazmusa támadt Budától Pestig. Erzsi néni kinyomozta az íz forrását, és kiderült, hogy a konyhás lány anyukája egy legendás ecseri piacos lángossütő, a recept meg olyan titkos, hogy nincs az a pénz, amiért átadnák.

Kiderült, hogy van az a pénz. Erzsi néni akkora bizniszt látott a hibátlan lángosban, hogy százezer forintot ajánlott a receptért cserébe. Kérdeztük, hogy ez mennyinek felelne meg ma, de azt mondta, fogalma sincs. Szóval beütöttük az árat a Nemzeti Bank inflációkalkulátorába, és kiderült, hogy az 1984-es 100 ezer forint ma kábé 2,4 milliónak felelne meg. Szóval egy új autó árába került a titok, de megérte: Erzsi néni leköltözött a frissen megvásárolt Széplaki házba, ment vele a konyhás és anyukája, aztán nekiálltak az oktatásnak. Két hétig még csak a tésztához sem nyúlhatott hozzá, utána már ő végezte a munka nagyobbik részét, aztán egy hónap után magára hagyták, és azóta, 29 éve gyártja a Balaton egyik legjobb lángosát.

Voltak elképesztő évek, a közeli SZOT-üdülő miatt nyáron és télen is sorok álltak a büfé előtt, karácsonykor azért, mert kevés volt a szállóban a vacsora, szilveszterkor meg a virslis lángost vitték tonnaszámra.

A SZOT-korszaknak leáldozott, de vendégek még mindig bőven vannak, mert Erzsi néni nem változtatott a recepten és továbbra is csak jó alapanyagokkal dolgozik. És hát a végeredmény, az olyan, hogy beleharapsz a lángosba, és mint egy hívő a papnak, úgy gyónod meg, hogy eddig csak értékelhetetlen szemetet ettél, de mostantól jó leszel, és csak rendes lángossal kezdesz.

Elmondom, milyen: a kicsi adag is nagy. Laktató. Rakhatsz rá friss fokhagymából készített szószt, az is remek, de választhatod a pirított fokhagymás, olívaolajos verziót is, ha update-ben nyomod (haha).

Utána jön a tészta, a lényeg: sírsz. A külseje ropog. Miközben eszed, enyhe roppanásokat érzel csak a fogad alatt, de ettől lesz tökéletes a lángos. Mert belül meg jön a puha rész. Elképesztően puha a lángos belseje és szaftos, de egyáltalán nem olajos, ami olyan kontrasztban áll az olajban tocsogó de száraz lángosokkal, mint Danny DeVito Vin Diesellel. Értitek, na. Ez a tészta tényleg fokozhatatlanul tökéletes.

És akkor jönnek a feltétek, de nem ám spórolósan, vastagon került a lángosra sajt is, tejföl is, és egyik sem a legvállalhatatlanabb ipari szemét, rendes, ehető tejtermékek kerülnek a tésztára.

És ez így együtt alig hatszáz forint. Persze lehet, hogy kapsz valami mocskot már 450-500-ért is, de egyrészt azokkal nem laksz ennyire jól, másrészt meg nem érdemes filléreskedni, ha a közelben jársz, ezt a lángost KELL enned. Főleg, hogy 800-ért már nagyot kapsz, ami egy rendes, felnőtt emberrel simán elbánik.

Végül pár szóban, csak röviden a palacsintákról, elvégre másról szól a sorozat: ugyanaz igaz rájuk, mint a lángosokra. Hibátlan a tészta, van benne anyag, nem száraz, nem zsíros, nagy az adag, a töltelék meg tökéletes. A nutellás mondjuk nem jött be, de a túrós-balarckos olyan, hogy megkönnyezed az emlékét. Ki ne hagyjátok.

Széplaki lángos büfé
Siófok, Hungária U 27/B, .
06707794854

Csatlakozz az I love Balaton 410 ezres facebookos csoportjához, hogy garantáltan megtudd, hol vannak a legmenőbb helyek a tó körül, és nem maradsz le a legfontosabb hírekről, eseményről sem. Készülj fel a nyaralásra velünk!

Tegye fel a kezét, akinek Siófokról a nagypolgári miliő vagy az irodalom jut eszébe! Rendben, bácsika, tessék nyugodtan ülni, a hoszteszeink rövidesen felszolgálják a frissítőket.

Tényleg kábé száz éve annak, hogy a környéken még a villák voltak az urak, de ez az időszak nem múlt el nyomtalanul, csak a háttérbe szorult. Erre a legjobb bizonyíték az 1897-ben épült Jókai Villa, aminek Dr. Fekete Vilmos temesvári ügyvéd volt a tulajdonosa, és amiben Jókai Mór 1903-ban utolsó nyarát töltötte. De van itt még a történelmi fordulatból bőven: a hotel a második világháború végéig megőrizte funkcióját, majd 1947-ben államosították. A szocializmus éveiben működött itt rendőrség, zeneiskola, majd 1995-ben újból magánkézbe került, és elkezdték a nagyszabású rekonstrukciót.

Aminek ez lett az eredménye:

A villa igazán szellős, tágas, jó ízléssel kialakított, nagypolgári. Főleg a szobákban érzed majd úgy magad, mintha Budapest belvárosában lennél egy varázslatos belmagasságú lakásban, talán csak annyi a különbség, hogy az ablak nem egy tűzfalra, hanem egy szép kertre néz, és hogy a következő utcában nem valamelyik körút van, hanem a Balaton. De a lényegen nem változtat: az épület kívül-belül villa, amiben úgy érezheted magad, mint egy kevésbé kiemelkedő báró, vagy egy nagyon is kiemelkedő polgár a századfordulón.

A hotel legnagyobb erőssége kétség kívül a hangulat, ami az előtértől a könyvszekrényen át mindenhol visszaköszön, de legerősebben a szobákban, a wellnessrészleg ehhez képest már inkább csak funkcionális, és a reggelinél is alulreprezentált a lazac, a kaviár, a libamáj és a Moët pezsgő (értsd: nincs). Van viszont néhány a balatoni négycsillagosok átlagos mezőnyének megfelelő felvágott, péksütemény, virsli, tojás, a szokásos.

A Jókai villába tehát nem a gasztronómiai fordulatok miatt jössz, de ha a századfordulón akarod érezni magad karnyújtásnyira a Balatontól a tó első számú bulivárosában, kevés ennél megfelelőbb helyet találsz.

Itt tudsz remek árakon szobát foglalni a villába.

Nem mutatom meg nektek, hogyan néz ki a hotel kívülről, legalábbis egyelőre. Szándékosan. Hogy spoilerezzek egy kicsit: Siófok környéke tele van betonszörnyekkel, amiket harminc éve még jó ötletnek tűnt megépíteni, ma legalább olyan jó ötletnek tűnik felrobbantani őket a francba, ez utóbbi azonban nyilván nem opció. Egy lehetőség marad: addig kozmetikázni őket, amíg már nem is emlékeztetnek panelre, de ez belülről könnyebben megy, mint kívülről.

És akkor térjünk vissza a Prémium Hotel Panoráma****-ra, ami kétségkívül rászolgált a nevére, mert olyan kilátása van, hogy lefosod a bokád:

Bár egyik szoba sem néz szemből a Balatonra, mert a hotel merőleges rá, ebből következik, hogy nincs gazra néző ablak: kicsit be kell döntened a fejed, de mindenhonnan a tavat látod.

A szobák elég kicsik, ennél szűkebb helyen már klausztrofób tüneteket produkálnék, de itt még azért elférsz. És mivel a hatalmas ablakokon ömlik be a fény, igazából nem is érzed kicsinek a teret. Az viszont gond, hogy kevés a konnektor és az ágy mellett pont egy sincs: aki egyszerre akar több mobilt, egy tabletet meg egy laptopot tölteni, az számoljon a kihívásokkal, vagy vigyen magával T-dugót.

A berendezés egyébként kellemes, látszik, hogy alig másfél éve újították fel a szobákat, jók a színek, kényelmesen érzed bent magad, tároló is akad bőven az előszobában, a fürdő is esztétikus, ahol ugyan megint beleütközök a méretproblémákba, de a tervezők kreatív módon oldották meg a tárolási problémákat: például a mosdó alatt kialakított polccal.

A szálloda tavaly felújított csatolt részei meg kimondottan szépek: tágas az előtér, jók a térelemek, gazdagon használták az üveget és a fát:

És az étterem is úgy barátságos, hogy közben azért modern:

Nemsokára visszatérünk a kajára, de még menjünk el a wellnessbe. Ezért egy óriási puszi az ötletgazdának:

Víz és limonádé vár a bejáratnál, ha megszomjazol, nem kell költened, bárt keresned, feltöltöd a poharad és iszol. Az ilyen apróságok sokat tudnak javítani a közérzeteden.

A wellness egyébként is szerethető: van finn szauna, ahol bátran meztelenkednek a német vendégek, infraszauna, gőz, meg egy alacsonyabb hőmérsékletű szauna, ahol hosszabb időt tölthetsz a teljes leolvadás veszélye nélkül. Bónusz pont, hogy szaunaszeánszokat is szoktak tartani, amiről elsőre nyilván valami pornófilmes jelenet jut az eszedbe, és ezt erősíti, hogy a falra kifüggesztett ismertető címlapján is egy szép meztelen csaj ücsörög, de nem: ezek irányított közösségi izzadós élmények, amik felfrissítenek és amik fokozzák a meleg jótékony hatását.

A medence nem túl nagy, de legalább esztétikus, üvegfelületek vesznek körbe, így látod a Balatont is és van egy élményfürdő, ami sajnos többet áll, mint amennyit megy, de amikor bekapcsol, változatos módon kezdik el buborékokkal masszírozni a tested. Izomból.

És nyárra készen lesz a kinti medence is, ami remek hír azoknak, akik nem akarnak húsz métert gyalogolni a tóig. Pedig a szálló előtti strand is rendben van:

Még ha onnan látszik is kívülről a szálloda, amit most már meg merek mutatni fotón is:

Na de vissza az étterembe: a svédasztalon két világ feszül egymásnak, a könnyű, reformkaják küzdenek a hagyományos, magyaros fogásokkal, néhány mohó vendég képes egy tányéron összeereszteni az eltérő felfogásokat.

A könnyű ételek közt akad néhány jó fogás, a lazacos és májas falatkák például kimondottan versenyképesek:

Nekem mégis a gulyásleves ízlett a legjobban az egész kínálatból. Jól rakták össze, működött, egy jobb étteremben sem kértem volna ki magamnak (vagyis kikértem volna. Szóval értitek):

A reformhúsok már kevésbé győztek meg, a narancsos csirke és az erdei gyümölcsös kacsa nekem nem jött be, de a csirkemedálion romanesco csőben sütve, akármit is jelent ez az elnevezés (Google: 0 találat, ami nagy szó), már kimondottan finom volt és ugyanez igaz a desszertekre is. Meg a reggelire, ahol friss, jó tojást, halrudacskákat és ehető zöldségeket szolgálnak fel:

Még egy fontos észrevétel, vagyis kettő: a rendelt italok megfizethetőek, nem a legjobb bort szolgálják fel, de legalább csak 280 forintba kerül decije, ami pont a fele a megszokott árnak. És a másik: a személyzet bűbájos. A minket kiszolgáló idősebb, kissé rekedt hangú pincér egyszerűen zseniális volt, pont annyi eleganciával, humorral és kedvességgel szolgált ki minket, hogy hetekkel később is emlékezzünk rá, de a figyelmesség a recepción és a szálloda többi területén is igaz.

Összegezve: a Prémium Panoráma ügyesen kozmetikázta a múltját, a szobák méretén ugyan nem tudtak változtatni, de kellemesen rendezték be a teret és ez a szálló közösségi területeire, jól felszerelt wellness-részlegére is igaz. Az étel minősége hullámzó, de minden étkezésnél van néhány kimondottan jó fogás, és ez nagy szó, a személyzet meg remek. Ajánlott.

Prémium Hotel Panoráma****
Siófok, Beszédes József sétány 80,
003684311637

Csatlakozz az I love Balaton 410 ezres facebookos csoportjához, hogy garantáltan megtudd, hol vannak a legmenőbb helyek a tó körül, és nem maradsz le a legfontosabb hírekről, eseményről sem. Készülj fel a nyaralásra velünk!

Siófok wellnessben elég erős, kipróbáltuk már innen a nemrég felújított Residence-t, most meg a Mala Gardent csekkoljuk, ami rögtön egy kivétel: úgy wellnesshotel, hogy valójában nem az. Nincs ugyanis saját medencéje, gőzfürdője, még egy nyamvadt jacuzzija sincs. Adnak viszont belépőt a szoba mellé a közeli Galerius fürdőbe, ami nagyobb és jobban felszerelt, mint bármelyik wellnesshotel Siófokon, ráadásul annyira spéci szállodával van dolgunk, hogy semmi esetre sem hagytuk volna ki a sorozatból.

Az épület kívül-belül ázsiai, indonéz, meg hasonló vonásokat mutat, amitől persze táj-idegenné, ugyanakkor egész otthonossá válik. Kis szállodáról van szó, mindössze hat szobával, de mindegyik nagyon hangulatos, ráadásul a kategóriában megszokott farostlemez bútorok helyett itt olyan tömörfa minden, hogy ha véletlenül belerúgsz valamibe, hetekig érzed a sajgást. A szobák mérete elfogadható, felszereltségük jó, van hozzájuk terasz, hajszárító, minőségi kozmetikumok, jó a díszítés, az ágy nagy és kényelmes, gyerekágyat azonnal raknak a szobába, ahogy meglátnak egy babakocsit, és kérés nélkül hoznak etetőszéket is.

A szobák értékelése után a wellnessrészleget szoktuk kivesézni, a Mala Gardennél ugye feltétlenül a negatívumok közt kell emlegetni, hogy a medencéket nem lehet fürdőköpenyben megközelíteni, kivéve, ha szívesen autózunk félpucéran hat-hét percet a Galeriusig. Ott viszont már mindent megtalálunk, amire szükségünk van, tucatnyi medencét, pezsgőfürdőt, medencebárt, csúszdákat, két szintnyi szaunát, amit csak el tudtok képzelni (részletek a Galériust bemutató cikkünkben).

A Mala Garden étteremnek is remek. Persze nem csúcsgasztronómiai értelemben, de az itt felszolgált ételeket a világ bármelyik pontján nyugodtan kínálhatnánk a vendégeinknek, és megint csak eljutottunk a kis szálloda előnyeihez: a méretekből adódóan nem svédasztal, hanem a la carte menü jár a félpanzióhoz, azaz étlapról választhatunk három fogást. Lényegében bármit a libamájat és a bélszínt leszámítva.

És az étel tényleg kiváló, magasan kiemelkedik a legtöbb szállodában kínált ételhez képest. Ráadásul ez nemcsak a vacsorára, hanem a svédasztalos reggelire is igaz, rengetegféle sajttal, felvágottal, pástétommal találkozunk, a kávét rendelésre, frissen készítik, és ha kérünk, olyan omlettet dobnak össze, hogy a tojásos-paprikás-hagymás-kolbász adja a másikat (az étteremről szóló részletes cikkünket itt találjátok). 

Összességében remek kis hotel a Mala Garden, ami kiemelkedik a mezőnyből, kár, hogy nincs saját wellnessrészlege, de a tervezett, 12 szobás kapacitásbővítéssel talán az is megvalósul. A hotel ezzel együtt is erősen ajánlott, aki ide megy, nem tud csalódni.

A Köveskál - Káptalantóti tengely szinte kötelező gasztronómiai program, ha az északi parton nyaralsz. Amellett, hogy ez most trendi, tényleg iszonyúan finom, őstermelőktől származó ételeket és ízeket találsz, ezen kívül egy kicsit belekóstolsz a vidéki életritmusba. Köveskál legjobb helyei közül már bemutattuk a Kali Art Innt és a KerékBárt, most a Kővirágon a sor.

A teszt már az asztalfoglalásnál elkezdődik. Nem vagyunk egyszerűek, bringával érkezünk, ezért nem tudjuk pontosan, hányra kellene az asztal. Nem gond, csak szóljunk oda, ha már tudjuk, hogy kb. mikor gurulunk be. A nagy tekerésben persze elfelejtjük, hogy megígértük, és nem szólunk. Ez sem gond, örülnek nekünk, és asztal is van. Eddig ötös.

A Kővirág kerthelyisége azonnal elvarázsol a nagy kemencével, a fehér napernyőkkel, a virágokkal és a régi bútorokkal. Azon se lepődnénk meg, ha innen kilépve nem is a Káli-medencében, hanem egy provence-i levendulaföldön találnánk magunkat. 

Sanzonok, Diana Krall és régi jazz slágerek mennek a háttérben, mégsem giccses az összhatás. Randihoz tökéletes a hely, de a kisgyerekek is feltalálják magukat. Szeretjük az olyan éttermeket, ahol nem kell a szülőknek ráfeszülni a fegyelmezésre, és a kicsik szabadon akciózhatnak az asztalok között.

A hely is ötös, nézzük, mi a helyzet a kulináris élményekkel. Limonádéval kezdünk, olyan, amilyennek lennie kell: vastag rétegben lebegnek a gyümölcsök és mentalevelek az ital felszínén. Van étlap, de az aktuális kínálat a kerítésen elhelyezett táblákon olvasható. Ez nagyon dizájnos, de a kert másik végéből nem jól látható, ezért közelebb kell menni, és elég hülyén érzi magát az ember, amikor két asztal között ácsorog.

Nagyon nehéz választani, mert a fogások izgalmasak. Magyaros konyha egy kis mediterrán beütéssel, ahol a húsokhoz olyan köretet kínálnak, amire egyáltalán nem számítasz. A csirkemellhez pl. köményes kuszkuszt adnak, a bélszínhez dödöllét, a kacsacombhoz pedig polentát (ami igazából puliszka, vagyis csak így menőbb hívni).

Karfiolkrémlevessel kezdünk. Egyszerre fűszeres és selymes, a tetején úszó kolbász és újhagyma sokat dob az amúgy is kellemes összhatáson. Nem is gondoltuk eddig, hogy a karfiolnak lehet íze egyáltalán.

Előételnek grillezett kecskesajtot kérünk, és kicsit csalódunk. Kiadós adag, főételnek is beillene, és finom is, de hiányzik belőle az a plusz, ami a karfiollevesben megvolt. Ilyen díszlet és ilyen felütés után valami nagyon ütős folytatásra számítottunk.

Tipikus kötekedős bloggerek módjára elővesszük a vegatémát. Kíváncsiak vagyunk, mit kap az a vendég, aki nem az amúgy ellenállhatatlan halakra, szárnyasokra és sertésekre utazik. A pincér rántott zöldséget javasol kuszkusszal. Nem valami fantáziadús. Jó lenne, ha a felszolgáló konzultálna a séffel, vagy egy kis türelmet kérne, hogy tanácsot kérjen a konyhában, ha már ő maga nincs felkészülve a növényevőkre. Biztosak vagyunk benne, hogy ha ez az igény eljutna a szakácshoz, készítene nekünk valami fantasztikusat. De nem jut el. Adunk egy esélyt a rántott zöldségnek, és hibát követünk el. Olyan, amilyen bárhol máshol, a kuszkusz viszont nagyon finom. De összességében nem érdemes közzétenni a fotóját.

Ezek után nagyon várjuk a főfogást, a kacsacombot vörösboros meggymártással és kakukkfüves polentával. Felsóhajtunk, megtört a jég. A vörösboros mártás üt, a hús omlós, eszméletlenül finom, és imádjuk, ahogy roppan a lilásra pirult bőre.

A következő alanyunk, a palacsinta házi főzött csokikrémmel készül, és nagyon rendben van. A menüt túrógombóccal zárjuk. Akkora adag, hogy kétségbeesünk. Alig van már hely a második desszertnek, de amikor megkóstoljuk, tudjuk, hogy nem hagyhatjuk itt. Ez a túrógombóc hibátlan. Még a rossz emlékű rántott zöldséget is elfelejtjük, annyira a hatása alá kerülünk.

A Kővirág egy olyan hely, amit mindenképp ki kell próbálnod, ha errefelé jársz. Az alapanyagok frissek, a kínálat nem hétköznapi, a környezet pedig mesébe illő. Csak ne felejts el asztalt foglalni, sokan szeretik a helyet.

Kővirág Panzió
Köveskál
Fő út 9/A
06205684724

Nyitva:

Márciustól június közepéig, szeptember közepétől november végéig: péntek-vasárnap 12-22h
Június közepétől szeptember közepéig: hétfő-csütörtök 17-22h, péntek-vasárnap 12-22h

Csatlakozz az I love Balaton 415 ezres facebookos csoportjához, hogy garantáltan megtudd, hol vannak a legmenőbb helyek a tó körül, és nem maradsz le a legfontosabb hírekről, eseményekről sem. Készülj fel a nyaralásra velünk!

A Baricska csárdát néhány hónappal ezelőtt vásárolták meg a veszprémi Chianti étterem tulajdonosai, a honlapon is ott virít a "powered by Chianti Team" pecsét. (A veszprémi étteremről tudni kell, hogy az elmúlt években a régió egyik legjobb vendéglátóhelye lett, olaszos és magyaros fogásokkal, valamint elképesztően jó borválasztékkal.) Akárcsak a Chiantiban, itt is Ruprecht László kreatív séf a gasztronómiai tanácsadó, márpedig ahová ő beteszi a lábát, ott nagyon jó dolgok születnek a konyhában. (Csak néhány példa: az egri Imola Udvarház, a perbáli Walter étterem, vagy az etyeki Hernyák-birtokon a Manga.)

Nem kis bátorság kellett egy csárda megvételéhez. Az utóbbi években a csárdák a turisták egy jelentős részénél feketelistára kerültek, a műfajt sajnos lejáratták azok a rossz minőségű alapanyagokkal dolgozó, zsíros és nagyjából ehetetlen ételeket kínáló vendéglátóhelyek, amelyekből országszerte elég sok van ahhoz, hogy mindenkinek legyen valamilyen rossz élménye, vagy emlékezetes emésztési problémája egy csárdalátogatás után. Természetesen léteznek korrekt helyek is ebben a kategóriában, de én még senkitől nem hallottam olyat, hogy "ma ne pizzériába vagy bisztróba menjünk, hanem ugorjunk el egy csárdába."

A Baricskában hegedűszón kívül minden megvan, ami egy csárdában alap: faasztalok, boroshordók, fehér abrosz, muskátli, szekér és talicska a bejáratnál. Az összkép mégsem giccses, főleg, hogy a kétszáz éves épületet szőlőbirtokok veszik körül. Az egész terasz fölé árnyékot vetnek a mennyezetre futtatott évszázados szőlőtőkék, ősszel szőlőfürtök fognak lógni a fejünk felett, állítólag nem kis mennyiségben. Kitűnő hely lesz a regenerálódáshoz a füredi éjszakák után, szinte már látom, ahogy a partik hősei hideg szörpöket szürcsölve hűsölnek a muskátlis ládák mellett, miközben elmerengenek az élet nagy kérdésein.

Az étlap rövid, öt előétel (1700-2300 Ft), három leves (800-1600 Ft), két saláta (1700 Ft), kb. tíz főétel (2300-4900 Ft) és öt desszert (800-1500 Ft) közül lehet választani. A "hideg kacsamáj zsírjában bodzás hagymasalátával" signature dish-gyanús, és valószínűleg a legtöbb blogger erre utazik majd, ezért inkább egy hideg kovászosuborka-krémlevessel kezdtem. A legjobb választás azokra a bizonyos regenerálódós napokra, egyszerre lenyugtat és feltölt, ráadásul legális. Fokhagymából egy kicsit sok jutott a levesbe, ami engem egyáltalán nem zavart, de ezek után nem biztos, hogy sikeresen lehet a parton ismerkedni.

Bár sokáig szemeztem a bélszín-, kacsa- nyúl- és szarvasételekkel, végül egy fogasfilét kértem vajas krumplipürével és petrezselyemszósszal. A balatoni hal az egyik mániám, ezen szocializálódtam és egyszerűen muszáj tudnom, hogyan készítik ebben a 21. századi csárdában. A merészen fűszeres uborkaleveshez képest ez a fogás visszafogottnak, bátortalannak tűnt. A ropogós bőr viszont annyira finom volt, hogy megmentette a helyzetet, és biztos vagyok benne, több van ebben a fogásban, mint amit az első tesztnapon kihoztak belőle, és idővel ki fog bontakozni.

Helyet szorítottam még egy almás pitének vaníliafagylalttal. Telitalálat volt, egyszerűségében nagyszerű, már csak ezért megéri megtenni a Tagore sétánytól a nem túl hosszú utat. (Bevallom, nem versenyezhet a nagymamám almás pitéjével, de azzal semmi sem.)

A borlapon a balatoni és a Balaton-felvidéki borok a főszereplők, és akárcsak a Chiantiban, itt is igaz, hogy gyakorlatilag nem választhatsz rosszul. Persze, nem kell meginnod egy palackkal, sok bort adnak decinként is, a fehéreket 460-750, a vöröseket 560-800 forintért.

Bár az egyik tulajdonos szerint "a konyha még nem 100 százalékos" az első nyitási napon, már látszik, hogy a Baricska csárda sokat fog hozzátenni a környék gasztronómiai kínálatához, és komoly kihívás elé állítja a turisták lehúzására utazó vendéglátóhelyeket. Ez egy olyan hely, ahová szívesen hozod majd el a szüleidet és a külföldi haverodat is, ha valamilyen magyaros kajára vágyik, ugyanakkor savlekötő nélkül szeretné megúszni a vacsorát.

Baricska csárda
Balatonfüred, Baricska dűlő
06 87 950 738
Nyitva tartás:
12-23h, kedd szünnap

Csatlakozz az I love Balaton 410 ezres facebookos csoportjához, hogy garantáltan megtudd, hol vannak a legmenőbb helyek a tó körül, és nem maradsz le a legfontosabb hírekről, eseményekről sem. Készülj fel a nyaralásra velünk!