Körülbelül nulla Celsius fok van odakint és jellemzően így néz ki mostanában a Balaton:

Rosszabb napokon megy így:

(fotók az Instagramunkról, nézz át, van még egy rakás jó kép).

A helyzet a következő hetekben nem változik, ami alapvetően rendben is van így, hiszen télen legyen tél, meg elviselhetetlenül hideg, hogy majd lehessen örülni a tavasznak és a nyárnak, és hogy 2015. ne minden idők legmelegebb éveként vonuljon be a történelembe, ahogy sorban az összes elődje.

Na de: ilyen hőmérsékleti viszonyok mellett nehéz elképzelni, hogy nyaranta fürdőnadrágban mászkálunk a parton elviselhetetlen hőségben, ezért volt olyan jó Billapó felvételeibe belefutni, aki jó két évszakkal ezelőtt filmezte le a tó környékét egy drónnal. Szóval ilyen a Balaton fentről, nyáron:

Nem túlzás, hogy a Szent Donát Birtok az egyik legszebb panorámával rendelkező pincészet a Balatonon. De az is lehet, hogy a legszebbel. Sokat látott Balatonra járóknak is nyomdafestéket nem tűrő kifejezések hagyhatják el a száját, ha végre felkapaszkodtak Csopak legmagasabban fekvő birtokára. A teraszról lehet gyönyörködni a Tihanyi-félsziget, a Kerekedi-öböl és a Balaton keleti medencéjének a semmihez nem hasonlítható látványában. Ha pedig éppen naplemente van, és mondjuk van a kezünkben egy pohár bor is, akkor már fájdalmasan közel járunk a tökéletességhez. Ilyenkor nem szép dolog borvirágos szelfiket posztolni és idegesíteni kevésbé jó helyeken tartózkodó ismerőseinket.

Kovács Tamás, a birtok vezetője már végzett közgazdászként döntött úgy, hogy visszatér a családi vállalkozáshoz. A Szent Donát Birtok története egy apró szőlőbirtokkal kezdődött, amit a kilencvenes évek elején kapott kárpótlásként a család, a dédapa egykori paloznaki szőlője után, meséli Tamás. Újratelepítették szőlőt, bővítették a birtokot, de csak 2001-ben döntöttek úgy, hogy a borkészítés nemcsak családi hobbi lesz.

Itt van január, innen már csak egy nagyot kell nyújtózni és indul is a balatoni szezon, feltöltik olajjal a lángossütőket, hogy le se engedjék őket augusztus 26-ig (persze majd összegyűjtjük nektek azokat a helyeket, ahol mégis), kinyitnak a strandok, csörögnek a sörösüvegek, és a többi.

Addig viszont kigyűjtöttünk nektek néhány tréfás tanyasi tényt innen és innen a kedvenc tavunkról, mert januárban is szórakoztatni akarunk titeket.

- Ismert, mégis fontos infó, hogy a Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, 594 négyzetkilométeres a felülete és 1800 millió kőbméter víz van benne, amikor épp van benne víz, és mostanában bizony dúskál a vízben a Balcsi. Főként a Zala tölti fel.

Néhány héttel ezelőtt nyílt meg Tapolca legújabb étterme, a Pura Vida Dine. Az étterem tulajdonosai, Attila és Erika 2006-ban döntöttek úgy, hogy eladják budapesti lakásukat, és a Balaton-felvidéken kezdenek új életet. Végül egy csendes kis falu, a Tapolca melletti Zalahaláp külterületén találták meg a tökéletes helyet. A ház azonban sokáig üresen állt, a tulajdonosok ugyanis egy időre Spanyolországba költöztek. Új tervekkel tértek haza 2011-ben: a házat prémium kategóriás magánszálláshellyé alakították. Családi okok miatt tavaly ezt is abbahagyták, és úgy döntöttek, inkább nyitnak egy éttermet.

A villában is ők készítették az ételeket. Utazásaik és dél-spanyolországi tartózkodásuk idején ugyanis főzni is megtanultak. Nem is akárhogy.

Az északi part egyik legnépszerűbb esőprogramja ezentúl sokkal izgalmasabb lesz: január 20-án megnyílt a Tapolcai-tavasbarlang új látogatóközpontja. 2012-ben már felújították a barlang látogatók által is bejárható részét és a világítást, most pedig egy 770 négyzetméteres, 2 szintes látogatóközpontot alakítottak ki.

Ami nagyon jó hír. Mert valljuk be, csónakázni nagy élmény, és még romantikus is, ha nem kell előtte több órát sorban állni, és nem kezd el vízi dodzsemezni a kevésbé tehetséges, mögöttünk evező versenyző. Mégis egy kis hiányérzet van az emberben, amikor visszatér a felszínre. Hogy csak ennyi volt. Mert a Tavasbarlang 3 kilométernyi járatrendszeréből a csónakázható szakasz kb. 180 méter, gyalog pedig 70 métert lehetett eddig bejárni.

Ha csak egy pincészet nevét bírod másnap felidézni egy jól sikerült balatoni boros rendezvény után, akkor valószínűleg a Skizobor lesz az. Nemcsak a név és a címke miatt „lóg ki a sorból”. Mező Sándor és Sike Balázs egyáltalán nem misztifikálják túl a borkészítést, viszont fontosnak tartják, hogy az alapboraik mindenki számára elérhetőek legyenek.

Egy turista általában nem utazik direkt Badacsonytördemicre (pedig kellemes hely), a külföldiek pedig már a helységnév kiolvasásánál feladják. A Skizobor a falu főutcáján található, egy kovácsoltvas kapu mögött, házőrzőnek kikiáltott, ámde barátságos kutyával és nem túl nagy udvarral.

Az Anna Grand Hotellel kapcsolatban akkorák az elvárásaid, hogy azoknak alig lehet megfelelni.

Lássuk, miért:

- A Balaton egyik legmenőbb településének a legmenőbb részén van
- Hatalmas, klasszicista épületről beszélünk, ilyenbe alig futsz bele a tó körül
- Itt rendezik az Anna bált, aminél nincs arisztokratikusabb parti a Balaton partján, mégis szereti a munkásosztálytól a császárig mindenki
- 2011-ben és 2012-ben is ezt választották az ország legjobb wellness hotelének

Ilyen körülmények közt nyilván sanszos a csalódás, de a hotel szerencsére tényleg hozza a legtöbb versenyszámban, amit elvársz tőle.

Az épület és az előtte található park tényleg pont olyan gyönyörű, mint a képeken, ilyen urbánus, 19. századi nagyvárosi környezetet alig néhány helyen látsz a Balaton partján (A keszthelyi Festetics kastély még befér a mezőnybe, annak ellenére, hogy az se nem 19. századi, se nem klasszicista).

A sármelléki Hévíz-Balaton Airport utasforgalma csaknem ötödével, 33 ezerre bővült tavaly 2013-as évhez képest, döntően az orosz vendégeknek köszönhetően a reptér ügyvezető igazgatója szerint.

Benkő Attila elmondta, hogy a 2013-as 28 ezres utasszám után 2014-ben 33 ezer utas fordult meg a Balatonhoz közeli repülőtéren.

Az érkezők és indulók nagyobb része, közel 28 ezer ember a charter- és menetrend szerinti járatokat vette igénybe, mintegy ötezer utas pedig a néhány utast szállítani képes kisgépeket.

A Káli-medence közepének is a közepén, Köveskál főutcáján található Káli Kövek egyáltalán nem úgy néz ki, mint egy borászat, csak egy hordóra kitett palack és egy tábla árulkodik arról, hogy alattad kincseket rejtő pince húzódik. A műfaj: garázsborászat, keleti filozófiával átszőve.

Szabó Gyula nagyszülei a második világháború után vették a szőlőbirtokot. A fiuk is itt született, Gyula azonban már Budapesten, és ott is töltötte élete első három évtizedét. Kimaradt egy generáció „ittlét”, meséli. Gyerekkorában sok időt töltött itt, és a szőlőben is segített, bár akkor még közel sem mutatott olyan lelkesedést, mint felnőttként.

Egy sportruházati cég igazgatója volt, amikor úgy döntött, kiszáll, és a köveskáli birtokon termő mandulát fogja árulni. Aztán jött a borászat. Először csak érzelmi döntés volt, szabadidős tevékenység. Megvette a szomszéd telket, néhány szakkönyvet és egy metszőollót, és kérdezgette a helyieket. Az első olaszrizlingje sikerén felbuzdulva beiratkozott egy borászati iskolába, három évvel később, 2009-ben pedig néhány barátjával közösen megalapította a garázsborászatát.

A Káli Kövek több szempontból is „kilóg” a hagyományos pincészetek sorából. Például nincsenek saját szőlőterületeik, a szőlőt különböző területekről (a Hegyestűről, a köveskáli Fekete-hegyről, a Nivegy-völgyből, Balatongyörökről és a Szent György-hegyről) vásárolják, és a ház alatti, 1850-es években épült pincében dolgozzák fel, „technológia nélküli technológiával”. Kézzel végzik a préselést, a prémium kategóriás borokhoz pedig a színmustot használják – ami kifolyik a bogyózást követően.

Nincs rusztikus környezet, hosszú és unalmas felvezetés a borkóstolás előtt. Minden olyan laza és egyértelmű, egy kis idő – és néhány pohár – után azt érzed majd, hogy csak beugrottál egy régi ismerőshöz koccintani. A Káli Köveknél a fehérborok vannak a főszerepben- egyelőre. Gyula szerint az olaszrizling az, amivel ezt a vidéket a legjobban lehet jellemezni.

A Kavics a könnyed kategória, 1,5 literes palackos igazi fröccsbor. A Klasszikus borcsalád tagjai különböző termőhelyekről származó szőlőkből készülnek, és egyszerűen Olaszrizling, Sauvignon Blanc és Rizling (ez egy olaszrizling és rajnai rizling cuvée) nevet viselnek, vagy pedig a több területről származó olaszrizlingek házasításából születnek (pl. a Rezeda). A Válogatásban egy-egy termőhely, pontosabban konkrét dűlő mutatkozik be – Monoszló Furmint, vagy Köveskál Olaszrizling, stb. Gyula saját furmint telepítésén gondolkozik, és egy ideje izgatja a pinot noir és a kékfrankos is, hatalmas lehetőséget lát a környékbeli vulkanikus hegyekre telepített kékszőlőkben.

Gyula 25 éve foglalkozik harcművészettel, ezen belül a kendó (japán kardvívás) filozófiája pedig a borkészítésnél is meghatározó. A borász szerint meg kell találni a megfelelő ritmust és az áramlást az élet minden területén. Az alapelvek a fegyelem, a tisztaság, az őszinteség és az alázat. „Amit kitalálok, azt végigviszem, de a borban zajló folyamatokat, szüreti időpontokat türelemmel ki kell várni. Akkor kell beavatkozni, ha az ember eltérést tapasztal az ideálistól” - mondja.

Ha nyáron jársz erre, a hatalmas kertben koncerteket hallgathatsz, szalmabálákról nézheted a csillagokat egy pohár rizlinggel a kezedben. A pincészet a falu gasztronómiai kínálatát is erősíteni fogja, Gyula annyit árult el, hogy megpróbálkoznak a street fooddal. Ha eddig esetleg elmentél a Káli Kövek mellett, mert behúzott a Kővirág, a Miakő, a Kali Art Inn vagy a Kerékbár, itt az ideje, hogy átértékeld az olaszrizlinggel kapcsolatos emlékeidet. Meg a „tipikus” pincészetekkel kapcsolatosakat is.

Fotók: Nyul Zsuzsanna

Káli Kövek
Köveskál, Fő u. 11.
0036302172019
email: kalikovek@gmail.com
Borkóstolás, árusítás:
Október végéig pénteken, szombaton és vasárnap 12 órától 20 óráig, nyitvatartási időn kívül és novembertől előzetes bejelentkezéssel

Távolról jó szállodát sokat találsz Magyarországon, de olyat már sokkal ritkábban, ami részleteiben is színvonalas. Belépsz az ajtón, a szoba első blikkre ízléses, aztán jobban megnézve észreveszed, hogy a tükör nem passzol a tapétához, a kép az ágy fölött egyszerű naplementés giccs, a hallban a Modern Talking szól, a fürdőben meg gombás a fuga.

A Chateau Visz viszont részleteiben is jó. A kastély nem hivalkodó, kívül-belül minden túlzás nélkül ízléses és elsőre talán kevésbé tűnik izgalmasnak, mint egy minden hájjal megkent négycsillagos szuperwellness, a részletek felfedezése után viszont minden a helyére kerül. Rájössz, hogy a szobák nem egyszerűek, hanem visszafogottak, a bútorok nem furnérlemezből, hanem tömör fából készültek, a falakon lógó képek nem sokszorosított szemetek, hanem XX. század eleji magyar festők munkái, olyanoké, akinek a művei a Nemzeti Galériában is megtalálhatók. A szalonban klasszikus zene szól (Bach szonáták overdose), a szivarszobában, a falon meg ott van Ferran Adriá könyve, csak hogy tudd, hogy ha a főzés kerül szóba, itt a legjobbakhoz mérik magukat. Ha meg olvasni szeretnél, a magyar szerzők mellett olyan fajsúlyos írok könyveit veheted le a polcról, mint Alejo Carpentier.

Télen sem ülünk a meleg szobában, hanem keményen dolgozunk, hogy minél több infóval rendelkezzetek, amikor a Balaton felé veszitek az irányt. (Reméljük, nem várjátok meg ezzel a nyarat, mert télen is elég sok mindent lehet errefelé csinálni). Például végigjártunk néhány izgalmas pincészetet, beszélgettünk a borászokkal, és összeszedtük, mit érdemes megkóstolni, ha erre jártok. Nem vagyunk borszakértők, és nem is borszakértőknek írunk. Ezért nem fogunk elegánsan hűvös savakról, citrusos aromákról meg virágporos lecsengésekről értekezni, de azt megtudod, milyen izgalmas sztorik és emberek állnak a borok mögött, mit érdemes megkóstolni, és olyan gyakorlati infókat is összegyűjtünk, hogy adnak-e szállást, vagy mit tudsz enni.

A Villa Tolnay Borházzal kezdünk. A tapolcai és a Káli-medence határán vagyunk, a Csobánc oldalában. A szőlőbirtok annak idején Tolnay Klári első férjének tulajdonában volt, a színésznő itt vészelte át a második világháború egy részét. A helyiek azóta is Tolnay Villának hívják a házat.

A jelenlegi tulajdonos, Philipp Oser svájci üzletember úgy döntött, nem változtatja meg a birtok nevét. Tiszteletben akarta tartani a villa történetét - meg hát az sem elhanyagolható szempont, hogy ezt a nevet a külföldiek is ki tudják ejteni. Philipp bejárta és végigkóstolta a világot, mégis ez a vidék fogta meg a legjobban, és úgy döntött, itt fog elkészülni a saját bora. Időt és pénzt nem sajnálva élesztette újra a pincét, Olyan borokat akart, amelyek a nemzetközi megmérettetéseken is megállják a helyüket.

Tolnay Klári a birtokon (forrás: Villa Tolnay)

Bár tervezi, hogy egyszer végleg a hegyoldalba költözik, Philipp még néhány évig üzleti vállalkozásaira is koncentrál. A birtokot 2008 óta Nagy László vezeti, aki vincellérnek és ügyvezetőnek – és nem borásznak - vallja magát, ha a Villa Tolnay-s pozíciójáról van szó. (Egy Sabar Borház nevű borászatot is visz a közeli Sabar lejtőin, hat hektáros szőlővel.) A vincellér feladata egyébként a Wikipedia szerint „a szőlőtermesztés és alapvető pinceműveletek technológiai folyamatainak önálló ellátása”, de László ennél sokkal több dologgal foglalkozik. Kóstolásokat tart, értékesít, felügyeli a birtokon zajló építkezéseket. 

A Villa Tolnay pincéjében 10 évvel ezelőtt készült az első bor. „Ma 20 hektáron terem a szőlő, ebből négy a Badacsony oldalában található” - mondja László. A hegyen annak idején öt nagy pince volt, de lerombolták őket. Csak ez az egy maradt épen, ezen kívül van egy másik, amit rendbe lehetne hozni, de rengeteg pénzt kellene ráfordítani.

Philipp Oser (balra) és Nagy László (jobbra)

A pincében az olaszrizlingen kívül többek között rajnai rizling, zöldveltelini és pinot noir készül, a jövőben pedig furminttal és kékfrankossal bővítik a repertoárt. Igen, kékfrankossal. Ez a fajta is jelen van ezen a borvidéken, de a borászok általában csak cuvée-khez használják fel, vagy beáldozzák a rozékhoz, pedig többet érdemelne, mondja László. A Villa Tolnay-ban hosszú érlelésű, közepesen nehéz vörösök készülnek, most a 2007-es, 2008-as évjáratok vannak a piacon. Úgyhogy akkor is nyugodtan felveheted a balatoni borvidékeket az úti céljaid közé, ha a vörösborokat szereted inkább.

A 2009-es pinot noir-t mindenképp kóstold meg (amíg van belőle), van cabernet sauvignon, merlot, de a 2008-as Névtelen (merlot, cabernet sauvignon, kékfrankos cuvée) is filozofikus-tájnézős hangulatba ringat majd. László szerint ebben a borban van még 5-6 év. Persze akkor sem fogsz csalódni, ha inkább a fehérborok felé húz a szíved, kóstolhatsz rizlingeket, zöldveltelinit, kéknyelűt és chardonnay-t is.

A borvacsorákon kb. 30 főt fogadnak. Az 5-6 fogásos menüt László felesége, Bea készíti, hogy még különlegesebb legyen az élmény. Azt viszont nem szeretik, ha elkésel: ha fél órával a megbeszélt időpont után még nem vagy a helyszínen, nem tartják meg a kóstolót.

A Tolnay Villa folyamatosan bővül, készül egy kétszer 200 négyzetméteres pince, ami főleg a palackos érlelés helyszíne lesz. Az ötszobás vendégház májusra készül el, így nem kell a borvacsora után lemenni a hegyről. Úgyse akarsz menni utána innen sehová.

(És ha már itt vagy, megnézheted a balhés középkori várkapitány várát, nézelődhetsz a Csigó Malomban, bedobhatsz egy ikonikus velős pirítóst, és megnézheted a káptalantóti Liliomkert piacot.)

fotó: Nyul Zsuzsanna

Villa Tolnay
Gyulakeszi, Csobánchegy 24. 
0687709010

Varga György és Mohai Balázs, az MTI két fotóriportere lőtte ezeket a képeket tegnap a Balaton környékén: jégpáncél borítja a siófoki mólót és egy balatonfenyvesi padot, ami egyébként a strandon van, nyaranta erre szoktak leülni a napozó turisták. 

Most nem.

Ha csatlakoznál azokhoz, akik menekülnek a nagyvárosokból az ünnepek idejére, töltsd az idén a Balatonnál a szilvesztert! Mert a Balatonnál konkrétan megőrülnek az emberek ilyenkor. Fürdenek a tóban, partit csapnak a Káli-medence közepén, vagy körbefutják a tapolcai Malom-tavat, mielőtt beleugranának. Talán nem több ezer emberrel fogsz bulizni, ha a kisebb balatoni helyekre szavazol az idén, de az biztos, hogy nem kell fél órákat várnod a taxira, a ruhatárra, és sokkal kevesebb pénzből is kijössz. Új embereket ismerhetsz meg, másnap és azután pedig a Balatont vagy a Káli-medence dombjait bámulva relaxálhatsz.

Káli Kapocs

A mese első, második, harmadik és negyedik része.

Helka – miután köszöntötte szerelmesét – sietett Horkához a varázsszerért. De csak az elfogyasztott vadkannyelv maradványait és az üres kulacsot találta. Bánatában szerelméhez, Kelénhez sietett a remetelakba. A két fiatal leült egy padra a sír mellé, s ott búslakodott.

- Hej, Kamor, Kamor, hiába volt minden segítséged! Ha Kamor itt lenne, biztosan tudná a megoldást bajainkra! –sóhajtott Kelén.

Ekkor szél támadt, s hamarosan ott termett a varázsló a fiatalok előtt.

-Kimondtad háromszor a nevem, hát itt vagyok! –mondta.

Szép sorban elmondták a történteket a varázslónak. Kamor sejtette, hogy mi történt Horkával és Thuzzal. Segített a két fiatalnak.

- Minden nap gyűjtsd össze a fiam sírjáról a virágok harmatcseppjeit – mondta a varázsló Kelénnek – de csak Helkának add oda, senki másnak! Azzal locsolja meg Rohan herceg szemét, s visszatér a látása! – ezzel elbúcsúzott a fiataloktól, s a szél hátán visszatért a Bakonyba.

Három nap múlva az öreg herceg újból láthatta a napvilágot. Nagy örömében azt sem bánta, hogy Helka kezét egy szegény ifjú kéri tőle. Horkát és Thuzt senki sem kereste. Pár nap múlva dühös vadkan rontott a remete életére, feje felett holló keringett. De Kelén a közelben volt, s íjával leterítette a két undok állatot, így a remetének nem esett bántódása. A holló és a vadkan teste lezuhant a sziklákon.

Helka és Kelén egybekeltek, hatalmas lakodalmat csaptak. De véget sem ért a mulatság, a két fiatal csónakba szállt. Vitték magukkal az aranyszörű kis kecskét és egy arany ollót is. Mikor beértek a tó közepére, Siót szólították. A tündér kiemelkedett a vízből, Helka pedig odaadta neki a gödölye szőrét. Sió fejéről lehullottak a csúf kígyók, gyönyörű aranyfürtjei ragyogtak a napfényben. A fiatalokat Füreden sodorta partra a víz. Kamor, a Bakony öreg varázslója várta ott őket. Megáldotta hűséges szerelmüket. Cserfa varázsbotját a földre dobta, Sió pedig aranybuzogányos nádját, s így szóltak:

- Ezen a helyen gyűljenek össze hegyeim érceinek legjótékonyabb erői! – kiáltotta Kamor.

- És vizeimnek legjótékonyabb forrásai –mondta Sió.

Azon a helyen gyógyító forrás fakadt. A két fiatal boldogan élt, emléküket már csak az öreg balatoni emberek és néhány szépséges hajó őrzi.

Itt a vége a mesének.

A történetet Bezzeganyától kaptuk kölcsönbe. Az eredeti mesét Fáy András vetette papírra 1836-ban. A történet új verziója megvásárolható a Bookline webáruházban.