Elképesztő mennyiségű jóságot csomagoltak be ebbe a balatonlellei luxusházba, de meg is kérik az árát: a tó egyik legdrágább ingatlanját tisztelhetjük benne. Az biztos, hogy a belső kidolgozására nagyon odafigyeltek.

A háznak önálló kútja és kártyás beléptető rendszere van, az energiaellátásának egy részéről napelemek gondoskodnak. Vetítőterem, fitnesz- és biliárdterem, feszített víztükrű medence, finn- és infraszauna és gőzkabin egyaránt található az épületben - ami itt nincs, az talán nem is létezik.

A kerti utak burkolata természetes kőből, a kerítések kovácsoltvasból készültek. Naná, hogy a parkosított kertből nem hiányzik a programozható öntözőberendezés. A négyautós teremgarázson kívül a vendégek autóinak további négy garázs is van.

Elátkozott helynek tartják a környéken a Balatonederics határában található Fekete-kastélyt, amelynek bő 3 évtized alatt több lakója is öngyilkos lett.

A Fekete-kastély Balatonederics külterületén, a 71-es út mellett, az Afrika Múzeum közelében található. Valójában nem is egy, hanem két kastélyt épített itt a Nedeczky-család az 1880-as években - a kisebb a mai út Balaton felőli oldalán fekszik, a másik, ami egy horrorfilm díszlete is simán lehetne az elvadult kertjével, pedig a falu felé. A para pedig az, hogy tényleg filmbe illő dolgok történtek a falai között, és simán kiérdemelte az elátkozott jelzőt.

A Wikipedia szerint a kastélyt Nedeczky Jenő vette meg pénzügyi nehézségekkel küzdő bátyjától, Nedeczky Istvántól. Az első 30 évben nem is történtek durva dolgok, a sötét korszak a 20. század elején kezdődött. 1912 nyarán egy edericsi gulyás féltékenységből megölte a kastély szakácsnőjét, majd Nedeczky Jenő 1914 tavaszán, 74. születésnapján öngyilkos lett.

A Fekete-kastély, ami ezek után már rászolgált a nevére, többször cserélt gazdát, és további borzalmak színhelye lett. 1928-ban egy Vág Jenő nevű pesti ügyvéd vette meg. Ő is öngyilkos lett, amikor rajtakapta a feleségét egy másik férfival. Az özvegy új férjjelöltje szintén maga vetett véget az életének, ő is féltékenység miatt. Utódja, a nő harmadik szerelme viszont megúszta élve a viszonyt. Elköltötte a nő vagyonát, majd eltűnt - kiderült, hogy közismert csaló volt, és tizenháromszoros bigámia vádjával körözte a rendőrség. Mivel pénzre volt szüksége, az özvegy eladta a kastélyt egy kémnek, aki kettős ügynökként dolgozott. Ő 1945 februárjában lett öngyilkos.

Ezek után nem csoda, hogy időközben megkapta a hely a "kísértetjárta" jelzőt is. Az 1980-as években SZOT üdülőként működött. Néhány éve 220 millió forintos áron került az ingatlanpiacra, és a sötét múltja ellenére el is kelt. Jelenlegi tulajdonosa egyelőre nem kezdett semmit az évtizedek óta pusztuló, lehangoló állapotú épülettel.

És hogy miért lett fekete? Az egyik magyarázat szerint azért, mert az épületek ajtóit és ablakait feketére festették, a másik szerint pedig az itt történtek miatt.

A nyaralás egyik fénypontja, legalábbis nálunk, a hosszú, nyugodt, késő délelőttbe csúszó reggelizés, amikor az idő nem számít. Egyre több ilyen hely van a Balatonnál, a termelői piacok mellett a Gábliról, a Karolina Speizről és a Levendula Portáról már írtunk. Ha nem szereted a tömeget, a jó alapanyagokat viszont igen, akkor ajánlunk egy olyan helyet, amibe mi azonnal beleszerettünk: a Nagyi Kamráját, ami Balatonalmádi központjának közelében található.

Ne keverd össze a hasonló nevű, aszófői Nagyi Kertjével, ami egyébként szintén alkalmas a fentiekben leírtakra.

A Nagyi Kamrája kicsi, egészen elvarázsolt hely, ahol azonnal otthon érzed magad. Nem az 5 perces kiszolgálásról szól a történet, de ez senkit sem zavar. Ez egy olyan hely, ahol a vendégek nem a telefonjukba temetkezve próbálják átvészelni a másnapos reggeleket, hanem beszélgetnek, mint a régi szép időkben, és teljesen mindegy, hogy törzsvendégekről vagy turistákról van szó. Ennek az az egyik oka, hogy elég kicsi bent a hely, és ha akarod, ha nem, tudomást fogsz szerezni a szomszéd aznapi állapotáról, a tegnap estéjéről és úgy általában az életéről. Jó időben az apró üzlet elé is kerül pár asztal, akkor az intimitás lazul, de a barátságos hangulat marad.

A nagyi Kamráját Dixi és családja vezeti. Korábban Grazban volt éttermük, de 2013 őszén bezárták, és nem sokkal később megnyílt a delikátbolt-reggeliző-kávézó – a tulajdonos hölgy nem bírt csak úgy otthon ülni, a vendáglátás az élete.

Amíg az életmentő kávéra várunk, alaposan körülnézünk, ez ugyanis egy meglepően széles választékkal rendelkező delikátbolt is egyben. Vannak itt környékbeli borok, teák, isteni olasz sonkák és szalámik, kézműves sajtok, olajok, szószok, édességek. Szerencséjük van a helyi ínyenceknek, nem kell a veszprémi Chianti Delicate-ig elmenni, itt is simán beszerezhetnek egy csomó különleges alapanyagot. 

A szendvicseket itt készítik el, és persze a házi kuglóf nélkül senki nem megy el, amit szeletenként is lehet kérni a kávé mellé.  Balatoni gasztroajándékért sem kell külön túrát szervezni, itt mindent beszerezhetünk, ha nem jutunk el a piacra: vannak helyi lekvárok, szörpök, kézműves csokik Veszprémből, stb.

Vasárnap délig vannak nyitva – igazán ideális a hely arra, hogy kipihenj egy fergeteges bulit egy olyan helyen, ahol nincs tömeg, ahol nem fáradnak bele már a szezon elején a munkába, és kedves a kiszolgálás. A telefonodat maximum azért veszed majd elő, hogy megörökítsd az idillt. 

Nagyi Kamrája
Balatonalmádi, Baross Gábor u.63.

Csokiműhely, üzlet és galéria is egyben, Veszprém kellős közepén. A Veszprém Articsokiban helyi művészek alkotásaiba "csomagolt" csokit kapsz, és minden a szemed előtt készül el.

"A csokikészítés először csak hobbi volt" - meséli Gulyás Ildikó az Óváros téri kis üzletben. Korábban logisztikusként dolgozott, és kellett néhány év, hogy elszánja magát a nagy váltásra. "Egy családi vacsorán hoztam elő, hogy én ezentúl csokikészítéssel szeretnék foglalkozni. Egyetértettünk abban, hogy ma már majdnem mindent kitaláltak, ami csokival kapcsolatos, és a piac minden területén túlkínálat van. Én azt mondtam, hogy nem kell új dolgot kitalálni, csak egy kicsit mást, mint ami már működik."

Így született meg a csokimanufaktúra ötlete, helyi képzőművészek "alkotásaiba" csomagolt csokoládékkal. "Veszprémi lakosként miért ne készíthetnék a városról csokoládét? Felmerült, hogy Veszprém témájú rajz lenne a csomagoláson, de hamar elvetettem ezt az ötletet. Festményt akartam, mégpedig olyan művész közreműködésével, aki köztünk él, alkot, városunk ismert személyisége, stílusa pedig senkiével össze nem téveszthető. Így találtam meg Debreczeny Zoltánt."

Ildikó kapott egy képet a festőtől, és megegyeztek a kép további felhasználásáról. Eddig a festő hat alkotása szerepel a csokik csomaglásán, és Urmai Ungurán László képei is láthatók már az Articsoki termékein. A cél az, hogy legalább 50-féle, környékbeli művészek által készített alkotás díszítse a csokikat. Ildikó fontosnak tartja, hogy a kép hangulata és a csoki ízvilága összhangban legyen - egy impresszionista, esős kép például csakis tejcsoki csomagolása lehet.

Ildikó belga Callebaut csokival dolgozik. Az egyik legnépszerűbb, a Tökmagic egy csoki és egy müzliszelet randevúja, tökmag és karamell töltelék étcsokis burokban, fehércsokival lezárva. Mérete ellenére nagyon laktató, a veszprémieknek elég beugrani az Articsokiba, ha nem volt idejük reggelizni, és meg is van oldva a dolog. Ildikó egyébként előszeretettel használja együtt az étcsokit és a fehércsokit, a Black and White nevű táblás csoki például mandula- és szilvakrémmel, illetve pálinkával töltött étcsoki, amit szintén egy kis fehércsokival turbóz fel.

A bonbonokat Ildikó olyan ízekkel tölti meg, mint például az ibolyakrém - nekünk eddig fogalmunk sem volt arról, hogy ilyen egyáltalán létezik. Ildikó imád kísérletezni, a konyhában is merész egyébként,  de csak itt olyan csoki készül, amit ő is szeret. Kókuszosat például ne is keressünk. 

Bővülést nem tervez, pedig több csokit rendelnek tőle, mint amennyit el tud készíteni és be tud csomagolni egyedül. Napközben a vevőkkel is foglalkozni kell, gyorsan elmegy a nap. A csokiműhely egyben minigaléria is, a csokik csomagolását készítő művészek más képeiben is lehet gyönyörködni. Veszprém-, csoki- és művészetrajongóknak kötelező a hely.

A balatoni ingatlanpiac olyasmi, mint a helyi gasztronómia: nagyon-nagyon régen tele volt értékekkel, aztán jöttek a sötét évtizedek, amik letarolták a piacot, de a közelmúltban felcsillant a reménysugár és azóta újra elkezdtünk közelíteni a világszínvonalhoz. Foltokban.

A gasztronómiáról sokat írunk, egy rakás fantasztikus étterem nyílt az évtized eleje óta a Balaton környékén és házakból is találtunk már hihetetleneket: például a legutóbb, amikor egy tihanyi villát mutattunk be. Azt a cikket több mint százezren olvastátok el, közel ötezren like-oltátok, ami nem is csoda, olyan ház szerepelt a képeken, hogy gyakorlatilag mindenki azonnal szívesen beköltözne oda, és aki nem, az vagy hazudik, vagy menthetetlenül utálja a modernt.

A cikk után kaptunk hírt egy balatoni építkezésről, amire azonnal le is csaptunk: sorozat lesz nálunk a menő balatoni lakásokról és most élőben nézhetjük végig, ahogy megépül egy új. Ez nem is lakás, hanem egész üdülőpark, 83 lakással, amik mindegyike a Balatonra néz, sőt, az egész park a vízparton van, saját partszakasszal, ilyenből nagyon kevés akad és még kevesebb épül.

A helyszín Balatonlelle, ami ideális, mert Budapestről másfél óra alatt elérhető az autópályán, alig nagyobb a távolság tehát, mintha Siófokra mennénk, csak az egész terület kevésbé turista sújtotta, szóval elviselhetőbb, nyáron sem dübörög egy fesztivál a szomszédban és ott van egy köpésre Balatonszemes, meg a Kistücsök, szóval az sem lesz kérdés, hogy hova érdemes beugrani egy jót vacsorázni.

Amitől tök menőnek tűnik a Lela üdülőpark, az a hozzáállás: beszélgettünk a tervezőkkel és elmondták, hogy alapvetően minden részletben a minőségre törekednek. Miközben a mostanában épült lakóparkok többsége alapvetően elég hitvány, már az átadás után elkezd szétrohadni, itt az a cél, hogy az épület hosszan álljon, jó minőségben: egy év múlva, amikor elkészült, csekkoljuk, hogy milyen lett a végeredmény.

Az mindenesetre reményt keltő, hogy a cél most nem a minél több lakás minél gyorsabb eladása volt: a szokásos, 30 négyzetméteres lukak helyett a Lelában csak normális méretű és kimondottan nagy lakások lesznek 52 négyzetmétertől 150 négyzetméterig, utóbbihoz 80 négyzetméteres terasz is jár majd jacuzzival,

Az átlagos lakásméret, 60-70 négyzetméter lesz, a négyzetméterár meg 500 és 900 ezer forint között mozog majd, és az árból mindenkinek jut saját kocsibejáró.

Felkerestük az építőcéget és megtudtuk, hogy a munkák során egy külön stábot hoztak létre annak érdekében, hogy a látványban, a műszaki háttérben és a kivitelezésben is érvényesüljön ugyanaz a szemlélet: a cél most az, hogy egy valóban maradandó ingatlan jöjjön létre, amiben húsz év múlva is menő lesz lakást venni. A szokásokkal ellentétben nem egy ember döntött minden kérdésben, hanem az a szakmai stáb, amelyiknek része volt a vállalkozótól a műszaki szakemberen át a kertészig mindenki.

És a csapat egy rakás olyan alapanyagot és szolgáltatást is ad a csomag mellé, ami ma Magyarországon még egyáltalán nem jellemző: értelmezhető, sőt, idézem, “prémium” burkolatok lesznek, meg padlófűtés, minden lakásban klíma, elektromos redőny, intelligens gépészet, lift, kocsibeálló, belső udvar sok zölddel, lesz homokos part, igényes napozó személyzettel, akik szezonban minden reggel kirakják és minden este beszedik a napozó ágyakat és napernyőket, mert hogy ilyet is kap minden lakó, lesz stég, koktélbár meg egy rakás csúcstechnikás izé.

Szóval a tervek nagyon ígéretesek, időről-időre ránézünk majd a Lelára, hogy hol tart, meg persze írunk minden menő lakásról, ami előbukkan a Balaton körül.

Tavaly márciusban már megírtuk, hogy Balatonfenyvesen akkora kikötő épül, hogy ha az elején ácsorogsz, nem látod majd a végét. Akkoriban kezdődött a közel 2 milliárd forintos vitorlás élménycentrum megépítése, aminek a tóba nyúló, 450 méteresre tervezett hullámvédőgátjai miatt annak idején aláírásgyűjtési akcióba kezdtek a tiltakozók.

Az engedélyek azonban már akkor is rendben voltak: a mólóhoz tartozó szállodát 2014. végén, a 300-350 férőhelyes kikötőt 2015. elején kezdte el építeni a magyar befektetők tulajdonában lévő Előny Kft. A település 1997 óta szeretne saját kikötőt, ami a rendezési tervében is szerepel a Nagyberek vizét Balatonba vezető Rigó-ároknál, a Balaton legnagyobb szabadstrandja mellett.

A beruházás személyhajó-állomásként is funkcionál majd. A szálloda 20 szobás, háromszintes, három plusz csillagos lesz, továbbá épül egy ezer négyzetméteres fedett játszótér is. Újdonságnak fog számítani a Balatonon, hogy úszó szálláshelyek is létesülnek.

Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester az építkezés kezdetén elmondta, hogy a 450 méteres kikötőszárakra azért van szükség, mert a déli parton sekély a víz, és ahhoz, hogy a tőkesúlyos vitorlásokat is be tudja fogadni a létesítmény, megfelelő vízmélységig kell kifutnia.

A munka során 40 ezer tonnányi, 20 ezer köbméternyi követ raknak le a mederbe. Naponta 15 kamion fordul háromszor, hogy a kőbányákból a helyszínre szállítsa a köveket, melynek már meg is van az eredménye, ahogy az ezen a most publikált drónvideón kiválóan látszik:

"A beruházás megvalósulása nagy előrelépést jelenthet a minőségi turizmus felé, minimum 17 új munkahelyet teremt, és számottevően nőhet az adóbevétel" - sorolta a polgármester, miért támogatja a település a projektet, elsősorban az engedélyeztetési eljárások felgyorsításával.

Két év sem telt el azóta, hogy Molnár Júlia Dóra úgy döntött, átveszi a nagyapja által vásárolt, szülei által életre hívott badacsonyörsi szőlőbirtok vezetését. A Csendes Dűlő Szőlőbirtok borai azóta Michelin-csillagos éttermek itallapjára is felkerültek, az egykori műfordító és dizájnmenedzser pedig borkóstolókat szervez, borteraszt tervez, és tanulja a borász szakmát. Budapest helyét átvette életében a szőlőbirtok - mert nagyon hisz Badacsonyban.

"Amióta az eszemet tudom, Badacsony jelen van az életünkben. A Kisörs-hegyi présházat és a mellette levő kis szőlőt a nagypapám vette a hetvenes években. Orosházi lakosként járt le ide" - meséli Dóra. "Amikor a nagypapám belefáradt az ingázásba, szó szerint átadta a kulcsokat a szüleimnek, ők pedig további területeket vásároltak, és elkezdték a szőlők újratelepítését. A szőlőbirtok ekkor kezdett életre kelni." A kéknyelű akkor még kényes, macerás fajtának számított, mégis letették mellé a voksukat (ezenkívül olaszrizling, hárslevelű és szürkebarát is készül itt). A birtok lassan 3 hektárosra nőtt, ahogy a környékbeli gazdák idősödtek, és eladták nekik kisebb-nagyobb területeiket.

Dóra soha nem készült borásznak, és egy jó darabig nem volt számára izgalmas terep a szőlőbirtok. "Budapesten születtem, sokáig nem tudtam elképzelni, hogy vidéken éljek, fontos volt a nyüzsgés. Badacsony tizenévesen rettentő unalmasnak tűnt, csak pár hetet szerettem itt tölteni. Soha nem készültem borásznak, kipróbáltam a színészetet, dolgoztam színházban, filmeztem, regényeket fordítottam, elvégeztem a MOME dizájn- és művészetmenedzsment szakát, de eljött egy pont, ahol azt éreztem, hogy ez még nem az én utam."

Menedzser és műfordító volt egyszerre, kiadványt szerkesztett, honlapokat tervezett, és úgy érezte, túl sokat ül a gép előtt. Pár évvel ezelőtt aztán eljutott oda, hogy olyan tevékenységet akart, aminek gyakorlati eredménye is van. Édesanyja hívására vett részt a 2012-es szüreten, ahol valami megváltozott. "Akkor úgy éreztem, ez végre valami olyan, aminek kézzelfogható eredménye van. Szőlő, munka, bor. 2014 májusában leültünk a szüleimmel, és elmondtam nekik, hogy ezzel szeretnék foglalkozni, szeretném eladni a borunkat, és majd ha eljön az ideje, készíteni is. Ráadásul önállóan. Súlya volt a beszélgetésnek, rengeteg bizalom és szeretet kellett hozzá, büszke vagyok rájuk és végtelenül hálás, hogy időt, energiát, pénzt nem kímélve ilyen elképesztő adottságú szőlőbirtokot hoztak létre. Ajándék tőlük, hogy lehetővé tették ezt, hátraléptek, de mögöttem állnak, és bármikor számíthatok rájuk."

Dóra azóta birtokvezető, borvacsorákat, borkóstolókat szervez és borásziskolába is jár. Ez most ilyen "one man show", a címkézéstől a honlapon át a borkóstolókig mindent ő csinál - kivéve a bort, egyelőre. "Sokan kérdezik, hogy miért nem én készítem a borokat. Természetesen ez a cél, és már most is jó lenne, de nem vagyok még szakmailag ott, fokozatosan haladok. Az idén már lesz egy terület kéknyelű, amit én metszek, én szüretelem. De ez egy fantasztikusan összetett szakma, ami számomra eddig ismeretlen volt. Nagyon tisztelem, és idő kell, míg ki tudom tanulni."

A Csendes Dűlő boraira a szakma is felfigyelt: a Nemzeti Borkiválóság Program maximális pontszámmal díjazta a 2012-es Hárslevelűjét. Ezt a bort a 2006-os Kéknyelűvel együtt a Michelin-csillagos Onyx Étterem is felfedezte és felvette az itallapjára, és azóta a Costesben is kapható.

Vörösek nem szerepelnek a tervek között - Dóra örömmel kóstolja őket, de egyelőre jobban érti a fehéreket -, egy új borterasz megnyitása viszont igen. Eddig a dűlőben levő ház melletti teraszon fogadták a vendégeket, az új hely viszont majd a szőlőterület közepén lesz, gyönyörű panorámával. Mert Dóra is hisz abban, hogy ez a régió minden évszakban izgalmas és kihagyhatatlan. Szerinte Badacsonynak a vulkanikus talaj mellett hatalmas előnye, hogy a helyi borok úgy komplexek, hogy közben könnyen fogyaszthatók, és persze vannak olyan borok is, amelyek arra valók, hogy az ember megadja a módját a velük való találkozásnak.

Badacsony sokunk számára a régi gyerekkorok nyara, mindenkiben előhív nosztalgikus érzéseket. ”Naivitás lenne azt gondolni, hogy egyik pillanatról a másikra megváltozik a badacsonyi „retro”, és a sajnos még jelen levő, sokszor idejétmúlt kínálat. Hasznos lenne, ha Badacsony a retrót pozitívan ki tudná valahogy használni, és közben fokozatosan haladna, egyre jobban meg tudná tölteni élettel. De nem félek, fantasztikus változások történnek, és már most is rengeteg izgalmat tartogat Badacsonyt és a Balaton, minden évszakban" - mondja Dóra.

Gilvesy Róbert egy kanadai dohányfarmon nőtt fel, Magyarországra költözött, és azonnal beleszeretett a Szent György-hegyi panorámába, amikor először itt járt. Azóta felújította a hegy egyik legszebb pincéjét, szervezett ide egy kétszáz fős fesztivált és néhány elég komoly borvacsorát. Nem vallja magát borásznak, a borkészítés számára alkotás, akárcsak eredeti szakmája, az építészet.

Róbert nagyszülei az 1930-as években vándoroltak ki Erdélyből, illetve Somogyból Kanadába. A Niagara-vízesés közelében vettek területet, és dohánytermesztéssel kezdtek el foglalkozni. Róbert 20 éves koráig aktívan részt vett a farm életében, "nem állt tőlem távol a mezőgazdaság", meséli. A kilencvenes évek elején Magyarországra költözött és építészeti vállalkozást alapított. 1993-ban járt először a Káli-medencében és a Szent György-hegyen. Megfogta a kilátás, a szőlő, és az, hogy "ez egy élő vidék", egy évvel később pedig már a hegymagasi Lengyel-kápolna melletti egykori Esterházy-pince tulajdonosa volt. A műemlék épületet saját tervei alapján újította fel, az eredményről az archdaily.com építészportál is beszámolt.

Több mint egy évtized telt el, mire megvette az első szőlőt. Akkor még csak hobbi volt, nem gondolt arra,hogy ezzel komolyabban is foglalkozni fog. "Mindig is szerettem alkotni, és a borászat ilyen. Nem vagyok tanult borász, inkább a "winemaker" szót használom. Részt veszek a munkákban, hozzáadom az ízlésbeli tapasztalataimat, értek annyira hozzá, hogy beleszóljak" - mondja. A borokat Ruppert Márton borásszal közösen készítik, együtt alakítják ki az ízlésvilágot, és nagyon sokat kísérleteznek és kóstolnak.

A szőlőt ökológiai gazdálkodással művelik. Róbert szerint komplex, ütős fehérborokat adnak a környezeti adottságok. Jól működnek itt a rizlingek - az olasz és a rajnai is, de a sauvignon blanc-tól is szép tételeket vár. Kanadába is szállít a vulkanikus, karakteres borokból, néhány neves étterem borlapján is megtalálhatók a borai. Az egyik legnagyobb ültetvény most a furmint, három hektáron terem. Róbert nagyon hisz a furmintban, szerinte minden megvan ebben a fajtában ahhoz, hogy nemzetközi szinten sikeres legyen. A vörösökkel viszont még kivárnak, lesznek ültetvények, de egyelőre kis tételben és ez még a jövő zenéje.

A Gilvesy Pincészet egészen komoly gasztroszeánszok színhelye is. Neves vendégséfek érkeznek, akik előre megkapják a pincészet borait, és ezekhez főznek. Róbert szerint az utóbbi 2-3 évben sokat nőtt a hegy ismertsége, és már most is sokkal több eseményt szerveznek, mint régen (a hegy lábánál zajló street food bulin mi is ott voltunk), de még nincs elég minőségi szálláshely és program. Ő a maga részéről a borvacsorákkal, borkóstolókkal készül, és még ilyenkor is finom házi pizzával, vagy a Búzalelke kenyereivel várja a vendégeket.

Ami rengeteget dob a Szent György-hegy népszerűségén, az a Bohém légyott nevű nyári minifesztivál, amit már kétszer szervezett meg a pincészetben. Borozós, street food-kóstolós eseményről van szó, ahová jazz zenészek és dj-k is érkeznek. A második alkalommal kétszáz vendég volt, de a cél, hogy ennél is többen - de maximum 300-an legyenek az idén, ennyi embert tudnak kiszolgálni a pincészetben. Érdemes időben biztosítanod a helyed, ha egy olyan boros bulira vágysz, amit még nem fedeztek fel a tömegek.

Az úgy volt, hogy mióta a világ a világ, augusztus 20-án bezárt a Balaton és a következő év júniusáig ki sem nyitott. Amikor még új volt az I love Balaton, írtunk egy cikket arról, hogy milyen szomorú szezon után Siófok, és egyben elkezdtük pedzegetni, hogy amúgy egyáltalán nem törvényszerű a nyár utáni hirtelen halál: ez csak egy rossz beidegződés, amitől ideje lenne szabadulni.

Tulajdonképpen sok egyéb mellett ezen is dolgozunk évek óta: megmutatni, hogy a környék mennyire fantasztikus és milyen sok program van itt ősszel, télen, tavasszal is, és tényleg, mert képtelenek vagyunk kifogyni a szezonon kívüli témákból.

De van ennek a kérdésnek egy másik vetülete is: a vendéglátós. Annak az elfogadása, hogy minőségi szolgáltatást csak akkor tudsz nyújtani, ha egész évben nyitva vagy. Ha egy étterem elzavarja a személyzetet ősszel, és három hónap alatt kell megtermelni a hasznot, akkor a nyári kínálat nemcsak drága lesz, de vacak is.

Viszont kisebbfajta öngyilkosság fizetni a szakácsokat, pincéreket akkor, amikor a kutya sem látogat a Balatonra. De ha nincs senki se nyitva, vendégek se lesznek, hiszen nincs hova beülni, szóval igazi róka fogta csuka szopoda ez.

Az egyik első hős ebben a harcban a Kistücsök volt, aki bevállalta, hogy akkor is nyitva tart, ha egy vendég sincs a környéken. A recept bevált, az étterem most már télen-nyáron tele van, de a Kistücsök csak a szabályt erősítő kivétel, a Balaton többi része továbbra is álomba zuhant ősszel, vagy ha nem, arról nem tudott senki.

És ebben a szomorú, vagyis inkább kilátástalan helyzetben volt nagy újítás tavaly ősszel a Balatoni gasztrotérkép: Szauer Judit gasztro pr-os az északi part keleti felének legjobb éttermeivel közösen készített egy kiadványt, ami megmutatta, hogy van hova menni ősszel-télen is. Hogy a Márgától a Karolináig, Sparthelttől a Carpaccióig egy rakás hely nyitva van szezon után is: van hol enni, a természet ilyenkor is gyönyörű, tömeg sincs, irány a Balaton.

A térkép legfőbb célja talán nem is a térkép maga volt, hanem a hírverés a térkép körül, annak az üzenetnek a megfogalmazása, hogy van itt élet egész évben, induljon már be végre az a motor. És a projekt olyan jól sikerült, hogy múlt héten bemutatták a térkép második kiadását is, immár az északi part nyugati felét és tucatnyi igazán menő helyet bevonva.

Aki ránéz erre a két kiadványra, azonnal látja, hogy a nyáron látogatásra érdemes éttermek, pincészetek szinte kivétel nélkül nyitva vannak télen is, és a strandoláson kívül szinte minden szórakozás ott van egész évben. És persze a csobbanásnál kevés jobb dolog van, emiatt mindig is a nyári Balaton lesz az elsőszámú menőség az országban, de mostanra a sok fejlesztéssel eljutottunk odáig, hogy közvetlenül a nyári Balaton és az egész éves Budapest után a szezonon kívüli Balaton lett az ország harmadik számú menősége.

A térkép bemutatójára egyébként olyan melegben került sor, hogy már a pulóvert is le kellett venni magunkról, minden partnerétterem megjelent valami finomsággal, a Pura Vida konkrétan olyan vörösboros kolbászt készített, hogy arra évekig emlékezni fogok, de folyt a jó balatoni bor, és további tucatnyi fogás bizonyította, hogy ide el kell jönni télen is.

Induljatok el a Balatonra, van miért!

A házi szörpkészítés már rég nem a nagymamák hobbija, az azonban minket is meglepett, hogy a Balaton-felvidék egyik legfinomabb szörpjét egy fiatal borkereskedő főzi Tapolcán, egy kis családi műhelyben. Hajsz Péter 2014 májusában indította el a CsupaSzörpöt, sok kísérletezés után. A dizájn párja, Pész Zsófi munkája, és ő a főkóstoló is - csak az a szörp kerülhet az üvegekbe, amire ő is azt mondja, hogy ok.

Hirtelen, és nagy lelkesedéssel jött létre ez a vállalkozás. Péter szakmai úton volt, amikor megkóstolt egy isteni házi málnaszörpöt egy jó nevű vidéki étteremben. "Valami akkor bekattant. Arra gondoltam, hogy annyi helyen járok Budapesten - hogy lehet az, hogy nem találkoztam ilyen természetes ízzel? - meséli. "Elkezdtem céltudatosan a piacokat járni, termelői szörpöket venni, eleinte csak saját magunknak. A kevés tisztességes, de nem feltétlen magas minőségű szörp mellett sok volt az egyértelmű csalódás, így inkább nekiálltam otthon főzögetni.”

A szörpöket aztán megmutatta néhány éttermes és boltos partnerének, és pozitív visszajelzéseket kapott. Ezen felbátorodva megszerezte a szükséges engedélyeket és megindultak a főzések. Először a szomszédtól kölcsönkért 20 literes lábasban, majd jött az 50 literes, nem sokkal később pedig a 100 literes. A mai napig ezekben készülnek a szörpök, kis mennyiségben, 2014 májusa óta.

A kezdetektől fogva Tapolca volt a bázis, itt készült el végül a műhely is, Zsófi családjának a közeli Véndek-hegyen vannak területei. Innen érkezik az alapanyagok egy része, ezenkívül Veszprém és Zala megyei termelőktől. Saját termés a citromfű, levendula, menta egy része is.

A nagymama szörpje másképp

Péter a kísérletezések eredményeként igyekezett saját, egyedi ízeket palackba tenni. A CsupaSzörp málnaszörpjébe rózsa, a meggyszörpbe kardamom, az eperszörpbe bazsalikom került. Az alapízek mellett szezonális szörpök is vannak a kínálatban, ilyen volt pl. a karácsonyi fűszerezésű vegyes gyümölcsökből készülő szörp, és ilyen az ünnepek utáni Detox szörp, amiben különféle gyógyfüvek segítenek a méregtelenítésben. "A cél, hogy egyszerre emlékeztessen gyerekkori ízekre, de legyen benne valami újszerű is" - mondja.

Van, ami pár óra alatt kész, és van olyan, ami az áztatással együtt több napot vesz igénybe. "Bár minden fajtának megvan a buktatója, nem egy bonyolult dolog, de mindenképp sok kísérletezés kell hozzá. Én már több száz liter szörpöt öntöttem ki, sokszor olyat is, amit már lepalackoztunk és felcímkéztünk, és talán még fogok is. Egyáltalán nem tartom magam szakértőnek, megpróbálom a körülményekhez képest a legjobban csinálni. Folyamatosan kóstolok, kérdezek és kísérletezek, ezt nem lehet máshogy kitanulni."

Zsófi főállású grafikusként dolgozik, így adta magát, hogy ő tervezi meg a csatos üvegekre kerülő címkéket, amelyek "egyszerűek, de megfogják a tekintetet."  Bár nem volt sok ideje, Zsófi külön betűtípust készítettt a szörpnek.

A CsupaSzörp hobbiként indult, hétvégi vállalkozás lett belőle. Tavasztól nyár végéig gyakorlatilag fix program minden péntek estétől vasárnap estig, szeptembertől pedig a gasztrofesztiválokon, nagyobb budapesti piacokon való részvétellel telik Péter szabadideje.

A szörpöket olyan helyeken kóstolhatod meg, mint Sarki Fűszeres, a Culinaris, a Cake Shop vagy a tapolcai Pura Vida Dine étterem. Péter egyelőre nem tervez komoly bővülést: "Odafigyelek arra, hogy milyen mértékben növekedjen a dolog, és csak annyi partnerrel dolgozom, akiknek biztosan tudok majd szállítani. A növekedés egy ilyen kicsi vállalkozásnál a minőség megtartásának a  felelősségével jár, próbálom fokozatosan felvállalni. Nagy álmunk viszont, hogy ebből egyszer egy önfenntartó családi gazdaság legyen, ami nem csak nekünk beteljesülés, de akár a környéknek is további értéke lehet."

Fotók : CsupaSzörp

CsupaSzörp
www.csupaszorp.hu

Egy hely, ahol kellemes félhomályban alfázhatsz akár órákon át, miközben minőségi szálas teákkal, kávéval vagy gyógysörrel próbálod kibírni a másnapot, vagy pihenheted ki a kirándulások, borkóstolók és egyéb programok fáradalmait.

A teaház Arácson, a vasútállomástól egy 15 perces sétára található, távol a part zajától. A vendégtér az emeleten van, a zöld falak, Buddha-szobrok, babzsákok között simán kiesel majd az időből. Két helyiség van, a belsőben hétköznap jógaórákat, hétvégén néha külön programokat, gyerekfoglalkozásokat tartanak.

Kb. 60-70-féle szálas tea közül választhatsz (ebben benne vannak a szigorú értelemben teának nem számító, gyümölcs-, rooibos és gyógyteák is). Akár a felpörgés, akár a chill out a cél, biztosan lesz olyan a kínálatban, ami tetszeni fog. A haladó teafogyasztók is találnak itt izgalmakat, és vannak savcsökkentett és a biotermesztésből származó teák is. Egy kanna tea 460-490 Ft-ba kerül, ez a mennyiség kb. 3 csészére elég.

A forró csoki választék szintén nagyon széles: van eper- és mentalikőrös, almás-fahéjas, pannacottás, narancsos-fahéjas, kókuszos, stb. Laktózmentes- és rizstejjel is kérheted. Én rumos ízesítésűt ittam (ebben nincs alkohol) és még most is fel tudom idézni az érzést. Sűrű, nagyon csokis, eszméletlenül finom. Ebből sajnos az következik, hogy azóta elégedetlen vagyok azzal a híg izével, amit sok budapesti kávézó forró csoki néven kínál sokkal több pénzért.

És ha ez nem lenne elég indok, hogy idelátogass, ott vannak a sütik. Zamárdiból, a Mauróból érkeznek, és könnyen lehet, hogy a tervezett tisztítókúra valami egészen másba fordul át miattuk. A kínálat mindig változó, és tényleg ne menj el úgy el innen, hogy nem kóstoltad meg valamelyik tortaszeletet.

De kérhetsz rövidet, sört és balatoni borokat is, és itt még bulik is vannak néhanapján. A teázó előadások, kézműves vásárok, kubai táncestek, koncertek helyszíne.

Ha nincs túl hideg, érdemes sétálnod egy kicsit a környéken. Annyira más, annyira nyugis, hogy szinte hihetetlen, hogy ez is Füred része, és hogy csak pár kilométer választ el a parttól. Nyáron majd a teraszon is lehet relaxálni, addig is élvezd a jó meleg italokat bent. Északi parti bulik után másnap kötelező.

Fotók: Zöld Teaház Facebook-oldala és ilovebalaton

Zöld Teaház
Balatonfüred (Arács), Lóczy Lajos utca 50.
Tel.06303243016
E-mail: zoldteahaz@gmail.comNyitva tartás

Nyitva tartás:
Egész évben, minden nap
Hétfő-szombat: 9:00-22:00
Vasárnap és ünnepnapokon: 14:00-22:00 (szeptembertől-áprilisig), 09:00-22:00 (Pünkösdtől-augusztusig)

Miközben a nagyvárosokban, például Budapesten egészen enyhének tűnik a tél, itt  a Balatonon azért időnként masszív hideg és fagy van. A napokban el is árasztották a netet a befagyott tóról készült felvételek, a portálunkon még mi is leközöltünk egy anyagot, most viszont befutott egy olyan lélegzetelállító drónvideó, hogy az már a blogra is kikívánkozott: valahol a 36. másodperc környékén kezded el úgy érezni, mintha az Interstellart néznéd.

A felvételt Flying camera készítette és egy napja töltötte fel a Vimeóra:

Frozen Balaton from Flying Camera on Vimeo.

És végül két mai kép az MTI jóvoltából:

A BUPAP urbánus sétáján bennfentes infókat tudtunk meg a legendás aligai pártüdülőről, korábbi cikkünkben a komplexum történetéről és főleg az Aliga I. mindennapi életéről írtunk. A második részben arról lesz szó, hogyan és mivel töltötték az idejüket a pártvezetők és külföldi vendégeik, Csonka Laura történész információi alapján.

Aliga II. területére csak a kiváltságosok léphettek be - a párt legmagasabb szintű vezetői, az MSZMP mindenkori Politikai Bizottságának és Központi Bizottságának tagjai, valamint az hivatalban lévő miniszterek. Kivétel volt Aczél György, a Kádár-korszak kulturális életének legfőbb irányítója, Biszku Béla belügyminiszter és Hofi Géza. A "határt" őrbódé védte, Aliga I.-ről illetékteleneknek tilos volt az átjárás. Ez egyébként a Balatonra is vonatkozott, még véletlenül sem szabadott átúszni Aliga II. strandjára, és megnézni, milyen fürdőnadrágot visel Kádár elvtárs.

Az egykor elzárt területre érkezve úgy éreztük, megállt az idő. Az épületek egy része életveszélyes állapotban van, az egykori menő villák pusztulásra vannak ítélve. Más részük a mai napig bérelhető, az üdülők dizájnja szinte semmit nem változott az elmúlt 60 évben.

Akkoriban nem lehetett csak úgy átsétálni

A párthierarchia természetesen Aliga II. térképén is nyomon követhető: a bejárathoz közelebbi üdülőkben magas rangú elvtársak kaptak szobát - a XI. számú kockahotelben például Hofi Géza is megfordult. A belső, elszigeteltebb villákban pedig Rákosi Mátyás, Aczél György, Kádár János nyaralt. Ezt a részt hatalmas fák takarták el a kíváncsi tekintetek elől.

Rákosi elvtárs húsvéttól őszig minden szombat délután leutazott, és vasárnap délutánig tartózkodott a villájában. Nem igazán érintkezett a kollégáival, bekerítette a villáját. Saját testőrsége volt, és légvédelmi ütegeket is telepített az üdülő természetes határa, a löszfal tetejére. Biszku Béla lányai pedig vízisí-pályát kaptak.

Kádár elvtárs magánszigete

Míg az átlagemberek szabadsága két hét volt, Kádár János a hetvenes években évente másfél-két hónap, később két és fél hónap szabadságra vonult el. Télen Dobogókőn pihent, az augusztust és a hosszú hétvégéket Aligán töltötte. "A nép egyszerű gyermeke" imidzshez ilyenkor is ragaszkodott. Nem akart "urizálni", túl nagynak tartotta a IV. számú, modernista, 80 négyzetméteres villát, ami ugyan a párt tulajdona volt, mint itt minden a legutolsó evőeszközig, de mégis csak ő használhatta. A Kádár-villa felszereltségéhez olyan extrák tartoztak, mint a légkondi vagy a színes tv. A villa ma életveszélyes állapotban van, itt láthatók fotók arról, hogy is néz ki belülről.

A párt első titkára nem élt nagy társasági életet, szabadidejében sakkozott vagy horgászott. Hogy tökéletes nyugalomban hódolhasson a hobbijának, külön szigetet alakítottak ki a számára, ahová bármikor elvonulhatott. Egyedül diszkrét távolságban lakó szomszédja, Aczél György engedhette meg magának, hogy bejelentés nélkül meglátogassa. A telefont a már említett őrbódéba vezettette, és csak akkor lehetett zavarni, ha "kitört a harmadik világháború".

AligaI II. éttermét a kor "celebséfje", Kurucz Tóni vitte. Ide bármikor jöhettek étkezni a pártvezetők. Kádár elvtárs a gasztronómiát tekintve sem volt sznob: kedvenc ételei a káposztás tészta, a krumplis tészta, valamint a bableves voltak, ezekből külföldi útjaira is készíttetett. Rákosi idejében ételkóstolók is dolgoztak itt, és ez az étterem volt a titkos filmvetítések színhelye is - a Szelíd motorosok mellett pornófilmek is voltak műsoron.

Bulik az elnöki villában

Az "elnöki villa", vagy Castro-villa az üdülőtelep keleti végére került, és olyan magas rangú vendégek szálltak meg itt, mint Honecker, Hruscsov, Brezsnyev, Gagarin vagy Fidel Castro. A kubai elnök imádott pingpongozni, és Siófokról kellett neki asztalt hozatni - eredetileg azért nem gondoskodtak erről, mert ha pingpongasztal volt a közelben, a politikus állítólag semmi mással nem volt hajlandó foglalkozni.

A villa előtti területen óriási bulikat rendeztek ökörsütéssel, cigányzenével. Kádár elvtárs ezeknek egyáltalán nem örült. Soha nem vett rész ezeken, úgy gondolta, ez a fajta lazulás nem illik a párt vezetéséhez.

Sétánk zárósztorija pedig azé a francia politikusé, aki az itt talált csigákból készített vacsorát, miután Kurucz Tóni átengedte neki a konyhát. Az elvtársak udvariasságból megkóstolták a fogást, aztán rang ide vagy oda, az Aliga I. presszójába menekültek életmentő konyakért.

Fotók: Club Aliga és ilovebalaton